Már az Európa-bajnokság utáni eufóriában arról írtam, hogy ideje lenne új időszámítást kezdeni, és leszámolni a dicső múlt árnyaival. Bernd Storck kapitány is szinte valamennyi nyilatkozatában elmondta, hogy ki kellene lépni a Puskás-korszak árnyékából, hogy ez teher a csapatnak. Más korszakok is terhesek, de ezt Storck még nem láthatja annyira.
A játékosok egyszer sem mondták az elmúlt években, de az örökös hasonlítgatás nekik is nyilván rosszul esett. Mert a futball örökös változásban van, hogy mi volt akár csak a hetvenes években is, már nem értelmezhető a mai viszonyok között. A box-to-box midfielder kifejezés (a két 16-os között mozgó középpályás) és pozíció akkor értelmezhetetlen volt, ellentétben a beállóssal, ami a jelenlegi keretek között üresedett ki.
Így is gyakori az összevetés, hogy a jelenlegi csapatból, ki mindenki nem férne be a nyolcvanas évek válogatottjába, mert hogy azok milyen képzettek voltak technikailag, hogy táncolt például Törőcsik András a pályán.
Biztos így is volt, a Köln elleni BEK-meccsen valóban megbolondította a védőjét, nem véletlenül foglalták dalba a nevét, de a mai fociban az olyan cselekkel már semmire sem lehetne jutni. És egy apróságra nem árt azért figyelni.
Törőcsik 45 válogatott meccsen 12 gólt szerzett.
A gyakran kipécézett, sokszor szidott és kevésszer biztatott, de ezt lelkileg jól viselő Szalai Ádám hétfő esti fejesével 39 válogatott 12 gólt szerzett. A Feröer elleni - kétségkívül nem szemet gyönyörködtető - meccs után éppen Göröcs János kötött bele.
Akkor most Törőcsik mégsem volt annyira kiemelkedő, vagy Szalai mégsem annyira botlábú?
Értelmetlenek az ilyen felvetések. Ahogy az is, mi lett volna, ha nincs Törőcsik autóbalesete, vagy mi lett volna, ha jobban kiszolgálják Szalait a társai.
Eldönthetetlen, hogy a 80-as évek elején a Luxemburgnak lőtt hat gólból miért nem vette ki a részét Törőcsik - a vagy a salvadori tízesből 82-ben -, illetve azzal is felesleges foglalkozni, ha nincs Szalai súlyos sérülése még a Mainzban, akkor még mennyit gólt lőhetett volna. Így is van olyan Bundesliga-meccse, amelyiken a mesterhámasával nyert a Mainz. Épp jelenlegi klubjának, a Hoffenheim ellen érte el.
Íme a lista a két csatár válogatottbeli góljairól.
Törőcsik: hét barátságos meccsen volt eredményes, egy vesztes meccsen lőtt gólt.
Szalai: egy barátságos meccsen volt eredményes. A Svájc elleni duplát leszámítva, ha betalált nem kaptunk ki.
A nyolcvanas évek csatárai közül egyébként Dajka Lászlónak 25 fellépésen nincs válogatottbeli gólja, Vincze Istvánnak 44 meccsen 8. Az Aranycsapat szélsője, Budai László 39 meccsen tízig jutott.