Miután a Chelsea rettenetesen elverte a Manchester Unitedet, José Mourinho odalépett a hazaiak edzőjéhez, Antonio Contéhoz, és feldúltan magyarázni kezdett valamit az olasz fülébe. A kifakadásból csak foszlányokat lehetett hallani, de ezek alapján a portugált az háborította fel, hogy Conte 4-0-ás állásnál, Kanté gólját követően hangosabb tapsra biztatta a közönséget.

Ilyet nem csinálsz 4-0-nál. 1-0-nál OK, de 4-0-nál megalázó.

Lamentált a portugál, hogy ezen kívül mit mondott még, azt nem volt hajlandó elárulni a mérkőzés utáni sajtótájékoztatón. „Conténak szólt, amit mondtam, és nem másnak" felelte a részleteket firtató kérdésre.

Amikor Contét faggatták a történtekről, az olasz szinte értetlenkedve magyarázta, őt egyszerűen csak zavarta, hogy Kanté gólja után hangosabban énekelt a manchesteri közönség, mint a hazai, és ezért kezdte el lelkesíteni a nézőket. „Az érzelmek hozzá tartoznak az életünkhöz. Érzelmek nélkül jobb, ha abbahagyjuk ezt a munkát, és inkább otthon maradunk." 

Aki nem ismerné Contét, egy olyan edzőről van szó, akit a nyári Eb-n egy szekusnak kellett leszedni a kispad tetejéről, amikor gólt lőtt az általa irányított olasz válogatott.

A lényeget pedig akkor mondta ki Conte, amikor megkérdezték tőle, hogy tényleg meg akarta-e alázni Mourinhót, akinek egyébként kedvelt szokása volt a Stamford Bridge közönségének lelkesítése.

„Erre nem is szabadna válaszolnom, mert ez egy... Szóval nem akarok erre válaszolni. Inkább megismétlem, hogy sokkal inkább azzal kéne foglalkozni lenni, mi történt a meccsen, és nem azzal, ami utána."

Amivel nem is olyan finoman utal rá, hogy már megint mindenki megette a portugál szokásos taktikáját, aki egy magánszámmal elvitte a show-t, és elterelte a figyelmet lényegről. Nevezetesen, hogy Conténak pár hónap alatt sikerült saját arcára formálnia egy Chelsea-t, amiben a korábban leírt vagy éppen formán kívül tengődő játékosok új életre keltek, az új igazolások pedig fantasztikusan beváltak, míg Mourinho Manchesterére mindennek pont az ellenkezője igaz.