Az első percektől mintha csak a legutóbbi Atletico-Barcát - 2-0 - láttuk volna, a Bayernnél volt a labda, rengeteget passzolt Guardiola csapata, az Atleti átadta a területet, és igyekezett villámgyorsan kontrázni.

Előbb Saúl lőtt távolról, Neuer simán védett, majd Fernando Torres cselezte be magát a tizenhatosra remek szólóval, de erőtlen lövését szintén simán fogta a német kapus.

A következő labdaszerzést viszont már nem tékozolta el az Atleti, a 21 éves Saúl Niguez szenzációs gólt rúgott. A középpályáról négy védekező bayernesen keresztül - Thiago, Bernat, X. Alonso, Alaba - szlalomozott be a tizenhatosra, majd ballal a jobb kapufára csavart, ahonnan a labda a hálóba pattant. Lehet, hogy ez volt a BL-szezon gólja, technikásabbat biztosan nem rúgtak.

Guardiolának tehát nem jött be az óvatosabb taktika, vagyis hogy Riberyt és az állandóan kezdő Thomas Müllert is csak a kispadra ültette.

Az Atleti csupán a gól után ingott meg egy pillanatra, Vidal fejesét Gimeneznek kellett a gólvonalról kifejelnie. (Bár lehet, hogy Oblak is visszaért volna rá.)

Innentől a félidőig megint visszaállt az atletibarcás látvány, a vendégek tették a labdát, de veszélyt nem okoztak. Volt pár öt-tíz méterrel fölélőtt labdájuk. Sőt, az Atletinek volt még egy támadása, amikor Koke sarokkal tette kapura a labdát éles szögből, de a visszaérő Javi Martínez szögletre mentett.

Az Atleticónak pont úgy alakult a meccs, ahogy Simeone megtervezte, 1-0-val mentek pihenni.

69 százalékban birtokolta a labdát a vendégcsapat, és két gyors Bayern-támadásal indult a második félidő is, de az egyik gyenge melléfejesben, a másik elpasszolt Vidal-labdával végződött, Oblaknak védenie sem kellett.

A Bayern növelte a nyomást, az 53.-ban Alaba lőtt harmincról hatalmas kapufát, pontosabban lécet, nem Oblakon múlt, hogy nem ment be. Három perc múlva Javi Martínez ugrott fel ziccerfejesben, de nem helyezte eléggé, Oblak a vonalra dőlve megfogta.

Negyedórára fellélegzett az Atletico, nem jött nagyobb támadás, mert a védők kifogástalanul rugdosták a labdákat, amerre álltak. Az időszak legnagyobb eseménye két csere volt, jött Ribery Coman és Müller Thiago helyett.

Csak a 70.-ben ijedhettek meg kicsit ismét az atleticósok, amikor Douglas Costa emelhetett, de a labda a háló tetejére pottyant. Három perccel később Vidal jelentkezett egy bombával a jobb felsőre, de Oblak kiszedte.

A 75.-ben a meccset biztosan eldönthette volna az Atleti, de a párharcra is meglehetősen nagy előnybe kerülhetett volna, a meccs képét látva: remek kontra ment a Bayern-térfélen, a végén Torres kapta a labdát jobbösszekötőben, zseniális csellel befűzte Alabát, jobb külsővel lőtt, de a kapufát találta telibe. A labda kifelé pattant, Koke ismétlése erőtlen volt.

Egy Alaba-lövés volt még a túloldalon - 1,5 méterrel fölé -, de ezen kívül lecsordogált az utolsó negyedóra. Benatia még a 93.-ban fejelt egyet - ő Bernat helyett jött a 77.-ben -, de Oblak kezébe bólintott. Csakúgy, mint fél perc múlva Vidal, aki lábbal talált a kapus kezei közé. 

Az Atleti így vékonyka előnyből várhatja a visszavágót, és nagyon fog neki hiányozni az a Torres-kapufa Münchenben. Ha az bemegy, triplaekkora eséllyel mehetnének kibekkelni az újabb 90, esetleg 120 percet. A Bayern otthon a mostaninál négyszer keményebb ellenfél lesz, a szokásos egy Atleti-gólnál lehet, hogy több kell majd a spanyoloknak. Bár, a Barca is csak 2-1-gyel verte meg őket az előző körben, és azzal most döntőbe jutnának Simeone futballistái.