A 2017-18-as magyar futballbajnokság leginkább beharangozott újdonsága volt, hogy kötelező kellékké vált a stadionokban a pályafűtés. Annyira kötelező, hogy a megléte feltétele a klubok indulásának az élvonalban. Erről Újpesten tudnának különösen sokat mesélni, ahol a stadion 800 milliós felújításból valahogy pont ez maradt ki, és már azért is nagyon drukkolniuk kellett, hogy ideigenes engedélyt kapjon a létesítmény.

A pályafűtés azért volt ennyire kiemelten fontos a Magyar Labdarúgó Szövetségnek, mert az MLSZ szerint a magyar bajnokság - és ezáltal a magyar futball - egyik legnagyobb rákfenéje, hogy túl hosszú a téli szünet. Idéntől viszont - legalábbis ezt reméltük - a magyar bajnokság kiírása végre dacolhatott az időjárással. Ahogy Csányi Sándor mondta 2017 tavaszán, a szövetség közgyűlésén:

 Vagy ahogy a 444.hu-nak írták még februárban:

"A Magyar Labdarúgó Szövetség számára kiemelt szakmai kérdés 2010 óta, hogy előírja a pályafűtés kötelezettségét annak érdekében, hogy a profi versenyidőszak hosszabb lehessen, más szavakkal, hogy rövidebb legyen a téli szünet."

Mint azt bizonyára sejtik, a pályafűtés nem olcsó mulatság. A kiépítése 50 millió forintos tétel minimum, plusz földmunkák és egyebek. Újpesten egyébként, mivel utólag kell megépíteni, 100 millió körül fáj majd a teljes számla.

És a kiépítése csak egy dolog, de üzemeltetni is kell, ami olyan sokba kerül,

Idén viszont tényleg minden adott lett volna hozzá, hogy végre érdemben rövidüljön a rendszerint bő kéthónapos téli pihenő. A pályafűtés megléte és használata is kötelező elvárássá vált, még Balmazújvárosban se takarózhattak volna azzal, hogy nincs elég pénzük beindítani a szupergazdaságos, termálvizes fűtőrendszert.

Ezek után

Ahogy azt a 444.hu remekül kiszúrta, az érvényes versenykiírás szerint az idei szezonban december 9-én rendezik a bajnokság utolsó őszi fordulóját és február 24-én az első tavaszit, a kettő közt pedig eltelik 77 nap.

Tavaly viszont egy nappal később vonultak el szánkózni a fiúk, és már hat nappal korábban munkába álltak. Azaz az őszi zárás és a tavaszi nyitány között mindössze 70 nap telt el.

És ha ez még nem lenne elég meglepő, további egy évvel korábban még rövidebb volt a szünet. 2016 telén alig 63 napot kellett kibírnunk NB I.-es futball nélkül.

A jelenséggel kapcsolatban a 444.hu megkereste a szövetséget, ahonnan egy nehezen értelmezhető választ kaptak. Olyankor szoktak ilyesmit küldeni egy sajtóosztályról, ha maguk sem tudják, mit mondjanak.

„Az elmúlt időszakban – különböző szakmai és pénzügyi indokok miatt – több alkalommal is módosult az OTP Bank Liga (NB I.) versenykiírása. A csapatok létszámának csökkenése mellett már változott a bajnokság lebonyolítási rendszere is, mely egy héttel rövidebb téli szünetet biztosít a csapatoknak (mint a 2014-ben kezdett reform kezdetekor.) Egyébként a hazai versenyprogram összeállításakor a nemzetközi versenynaptár adta korlátok mellett a magyarországi adottságok a meghatározóak, ideértve az ön által is említett infrastrukturális, a földrajzi, a sportszakmai, a nézőtéri komfortra vonatkozó szempontokat, valamint a mérkőzésre járó szurkolók elvárásait. A pályafűtés biztosítása olyan alapvetően fontos szempont, amely lehetővé teszi a fent említett további szempontok érvényesítésének lehetőségét.”

Az egészből annyit tudtunk kihámozni, hogy 2014-hez képest egy héttel rövidebb lett a téli szünet. Viszont hogy ennek semmi köze a pályafűtéshez, azt a megelőző két szezon tökéletesen mutatta. Azt pedig, hogy miért lett konkrétan hosszabb, mint tavaly, pláne tavaly előtt, valószínűleg senki sem tudná megmagyarázni.

Ahogy azt sem, hogyha a kötelező pályafűtés sem volt elég, akkor mégis mi oldaná meg, hogy rövidebb legyen az a nyomorult szünet. Talán majd a globális felmelegedés.