Szombaton ért véget a svéd másodosztályú futballbajnokság: a Dalkurd FF feljutott az első osztályba. Hogy ez miért érdekes? Mert kurd a tulajdonos, kurdok a játékosok: gyakorlatilag a nem létező kurd válogatott lépett újabb szintet – most újoncként –, 13 év alatt a hetediket. 40 millió kurdot képviselnek Borlängében, a 40 ezres közép-svédországi kisvárosban.
Kilenc kurd bevándorló 2004-ben alapította az egyesületet, amelynek első számú célja szociális jellegű volt: összefogni a bevándorlókat, és az utca helyett sportolási lehetőséget biztosítani a hazájuktól elszakított, kilátástalan jövőjű kurd fiataloknak. 2005-ben be is neveztek a svéd 7. osztálynak számító Dalarna Mellestra körzeti bajnokságba, és az akkor 17 éves átlagéletkorú csapat meg is nyerte azt.
„Máig emlékszem a napra, amikor Svédországba érkeztem: 1989. november 26. - mesélte a The Guardian riportjában Ramazan Kizil, az alapítók egyike. – A testem Svédországban volt, de a gondolataim és a lelkem még mindig otthon. Nem lehet csak úgy hátat fordítani a múltadnak.”
I. Gusztáv, svéd királyhoz hasonlította egy picit a helyzetüket, aki a XVI. században megalapította a Vasa-dinasztiát, fellázította Svédországot, amely a dán hódítok ellen fordult. Kizil 15 évvel új hazájába érkezése után hozta létre többedmagával a Dalkurd FF-et.
„Inkább szociális projekt volt, nem elsősorban futballklub. Tisztességes életet éltünk, félelem nélkül aludhattunk. ”
A csapat címerében a kurd nemzeti színek és a kurd népi szimbólumnak számító nap is látható, valamint két ló: „Ezek a lovak Dalarna tartomány szimbólumai, mivel Svédország része vagyunk, így a csapatnévből a Dal Dalarna tartományra, a Kurd Kurdisztánra utal” - magyarázta az igazgatótanács elnöke, Cego Heskali.
A kezdeteknél az IK Brage csapata nyújtott támogatás, a kurd bevándorlók mellé olyan játékosokat adott, akik nem fértek be náluk a keretbe. A csapat sokkal többet edzett, mint ahogy az a hetedosztályban az ellenfeleknél megszokott volt, és ennek meg is lett az eredménye. Sorra jöttek a sikerek, és a Dalkurd 2005 és 2009 között minden évben bajnokságot nyert.
2009-ben a negyedosztálynak számító Norra Svealandot is behúzták, így feljutottak a harmadosztály északi csoportjába.
ami szenzációs svéd rekord.
Erőt adott a kurd csapatnak az a tény is, hogy ekkor már létezett, sőt komoly sikereket ért el az 1974-ben asszír bevándorlók alapította Assyriska FF, amely 2005-ben az első osztályt is elérte. Filmet is forgattak róluk. Hasonló volt a szír-arámi ortodoxok által alapított Syrianska FC, amely szintén szerepelt a másodosztályban. Meccsük, amit Glödhett Derby Södertäljének neveztek el, a város egynegyedét a lelátókra vonzotta.
Nem véletlen, hogy a Dalkurd egy idő után a kurd futballisták bázisa lett, a fenti két svéd csapatból, de például Hollandiából is érkeztek kurd játékosok. A klub egyre népszerűbb lett. A harmadosztályban egyre többen jártak ki a csapat hazai meccseire.
Hat szezont játszottak a helyi NB III.-ban, és nyolcadiknál rosszabbak sosem voltak. 2013-ban már osztályozóig jutottak, 2014-ben a harmadik helyen végeztek, majd egy évvel később jött a bajnoki cím, azaz a közvetlen feljutás a másodosztályba, a Superettanba.
2015-ben majdnem tragédia érte a csapatot. Barcelona mellett edzőtáboroztak, eredetlleg arra a gépre foglaltak helyet, amelyet aztán később a Germanwings másodpilótája egy hegyoldalnak vezetett, és mind a 150 fedélzeten tartózkodó szörnyethalt.
"Eredetileg ezzel a géppel mentünk volna Düsseldorfba, de mikor a foglalásnál láttuk, hogy milyen sokat kell várakozni a Stockholm-Arlandára menő csatlakozásra, inkább úgy döntöttünk, hogy három csoportban repülünk. Egy csoport Münchenbe, kettő Zürichbe ment körülbelül másfél órás eltéréssel" – mondta Adil Kizil menedzser az Aftonbladetnek.
A három gép és a szerencsétlenül járt repülő szinte egy időben volt a levegőben az Alpok felett. A négy gép utasai egyszerre, egy kapunál csekkoltak be a járatokra. „A négyből három gépen ott voltak a játékosaink, nagyon-nagyon szerencsések vagyunk, elég valószerűtlen az egész" – mondta Kizil.
Ahogy egyre feljebb jutottak, úgy alakult át a játékoskeret is, de precizen ügyeltek arra, hogy a környék, sőt egész Svédország kurd lakosságának lehetőséget biztosítsanak az utánpótláscsapatokban. Peshraw Azizi, aki a csapat kapitánya, egyike a jelenlegi keret három kurd származású futballistájának.
Azizi egyszer hazalátogatott, Moszul közelében, egy katonai táborban járt, ahol apja egykori barátjával találkozott. Az ismerős mesélt neki arról, hogy a kurdisztáni emberek rendszeresen követik a Dalkurd eredményeit. Ahogy hallotta, az ottani futballszerető emberek közül sokan a Real Madridot, sokan a Barcelonát, de mindenki a Dalkurdot támogatja, nem véletlen, a Facebook-oldaluknak 1,5 millió követője van.
Keya Izol, a svédországi kurdok szövetségének vezetője elmondta, ez a nemzeti csapatuk, a klub sikere kiemelkedő fontosságú a Svédországban és Európában élő kurdok számára. Minden kurd magáénak érzi a Dalkurdot.
Ahogy sikerült feljutni a másodosztályba, támogatók is érkeztek egyből. Az iraki kurd vállalkozó testvérpár, Szarkat és Kavad Dzsunad vásárolta meg a klub 49 százalékát, a maradék 51 az alapító kilencek kezében, Dalkurd FF néven maradt. De ettől még nem lett gazdag a klub, ahogy mesélték, a támogatással 2 millió euró lett a költségvetésük, amellyel még a másodosztályban is legszerényebbnek számítottak.
„Egy család vagyunk, minden játékos, aki idejön, érzi, hogy törődnek vele. Játékosok, klubvezetők, mindenki készen áll arra, hogy bármikor bárkinek segítséget nyújtson. Ebben van a mi legnagyobb erőnk” - magyarázta el Heskali az Independent című lapnak.
A csapat szokszínűségét mutatja, hogy ebben a szezonban a svéd nemzetiségűek mellett tíz másik országból érkező futballista is volt a keretben. Több ismert név is felbukkan, így például a Lech Poznańnal lengyel bajnok gambiai Kebba Ceesay, vagy a korábban a Celticben is futballozó Sierra Leone-i Mohamed Bangura, de van még palesztin, japán, amerikai, koszovói, macedón, sőt spanyol játékosuk is.
Ezzel kapcsolatban jegyezte meg Ahmed Awad, a csapat palesztin játékosa, hogy amikor az amerikai, zsidó származású David Abidort aláírt hozzájuk, azzal viccelődtek, hogy gond lesz az öltözőben:
Ez lehetetlen a Dalkurdban. Itt minden nemzetiség egyforma.
Ramazan Kizil ehhez hozzátette, hogy amikor alapították a klubot, rövid és hosszú távú céljaik is voltak, a hosszú távú persze inkább csak álom. Ami most mégis összejött. Még ennél is nagyobb lenne, ha eljutnának valamelyik európai kupába és egy török csapatot kapnák, mondjuk a Fenerbahcét, vagy a Galatasarayt. Kurd színekben kifutni ellenük, és megmutatni, hogy attól még nem szakad le az ég, hogy kurdok törökökkel néznek szembe.
Kizil fogalmazta meg a csapat mottóját is: „Mióta létrejött a klub, sok különböző kultúrával találkoztam. Családunknak problémái voltak Svédországban, de a Dalkurd segített nekünk, és most már tökéletesen beszélünk svédül is.
A fontos politikai üzenet, hogy a Dalkurd sohasem szegregál. Svéd klub vagyunk, kurd alapítókkal, és mindent megteszünk, hogy a svéd fegyelmet ötvözzük a kurd bátorsággal. Ezért vagyunk sikeresek.
Ehhez még Kristoffer Bergström annyit tett hozzá, hogy a Dalkurd a régi és az új Svédország egyvelegét mutatja, amely egy futballcsapat képében jelenik meg.