A Kúria, azaz a legfelsőbb magyar bíróság szerdai ítéletével talán véget ért a bohózat, többé sem a miniszterelnök, sem a magyar kormány, sem a sportegyesületek és sportvállalkozások nem hivatkozhatnak arra, hogy a társasági adóból származó támogatás nem számít közpénznek.

Erre azért szerettek hivatkozni, mert nem akarták kiadni a támogatások felhasználására vonatkozó adatokat, magyarul, hogy mire költötték el azt a pénzt, ami az állami költségvetés helyett hozzájuk került.

A legfőbb titkolózó a legtöbb taós pénzt kapó Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány volt. A miniszterelnök alapítványa Puskás Akadémia néven üzemeltet utánpótlásközpontot, irgalmatlan pénzből, aminek nagyjából a fele, körülbelül 13,4 milliárd származott eddig taóból.

A Demokratikus Koalíció által a sportklubok és egyesületek ellen indított, majd adatszolgáltatás hiányában perre vitt több tucat adatigénylési ügy legfontosabb esete ért véget a Kúria szerdai döntésével.

A DK által még a 2011 és 2013 közötti, 4 milliárd forintnyi támogatáshoz kapcsolódó adatok megismeréséért indított pert korábban első és másodfokon is megnyerte az ellenzéki párt jogi képviselője, ám Mészáros Lőrincék (ő az alapítvány elnöke) nem nyugodtak bele a jogerős ítéletbe, és a legfelsőbb igazságszolgáltató testülethez, a Kúriához fordultak.

A felcsútiak az első- és a másodfokú ítélet eltérő indoklására hivatkozva kértek felülvizsgálatot, előbbi ugyanis a tao közpénz voltával, utóbbi viszont az alapítvány közhasznúságával indokolta meg, hogy miért kell kiadni a DK által kért adatokat. 

A Kúria döntése dupla, sőt tripla pofont tartogatott Mészároséknak. Ahogy azt Földi Judittól megtudtuk – ő tartja kézben valamennyi taós ügyet a pártnál –, a Kúria az ügyben hozott első- és másodfokú ítélet indoklását is helybenhagyta. Tehát a tao közpénz jellege, illetve az alapítvány közhasznúsága is elégséges indok az adatok nyilvánosságához. Sőt, a Kúria még hozzátette a saját harmadik indoklását is az esethez, nevezetesen, hogy az Európai Bizottságnál már kimondatott, a tao közpénz.

Földi Judit beszámolója szerint az ítélet láthatóan nem esett jól a felcsútiaknak, pedig sok jóra nem számíthattak azok után, hogy a Transparency International jogvédő szervezet kormány ellen indított perében a Kúria alig pár hete már egyszer kimondta, hogy a tao közpénz.

A döntés valószínűleg szintén nem okozott nagy boldogságot például Mezőkövesden, Tállai András NAV-elnök és államtikár csapata ugyanis szintén a Kúrián akarta megtámadni a másodfokú, jogerős ítéletet, ami adatszolgáltatásra kötelezte a DK részére. 

De minden bizonnyal a DK által beperelt egyik sportegyesületnél sem lelkesek most különösebben, a labdarúgócsapatokon túl kézi- és kosárcsapatok is vannak köztük egyébként.

A Kúria döntése azért jelentős, mert a Demokratikus Koalíció és a Transparency International által indított perek eredményeként immár mind a kluboknál és egyesületeknél, mind a kormányzatnál lévő adatok esetében megfellebezhetetlen állásfoglalás született arról, hogy ezek az adatok közadatnak számítanak, és adatigénylés esetén kötelezően kiadandók. Az indoklás mind a Trasparency International, mind most a DK által végigvitt esetben megállapította, hogy a taós támogatás közpénz.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy mind az nyilvános adatnak számít, hogy mely cégek és mennyi pénzt ajánlottak fel taós támogatásra, mind pedig az, hogy ezt a pénzt a sportegyesületek és klubok mire költötték el, és kiknek fizették ki.

A felcsúti alapítványnak az írásos indoklás kézhezvételétől számítva 15 napja van arra, hogy a kért adatokat kiadja, azaz  előreláthólag  valamikor december közepéig kell ezt megtennie. A DK már most jelezte, hogy büntetőfeljelentést tesz, ha esetleg elmulasztanák a határidőt, illetve hogy várják a bíróságon már szintén győztes perben kért adatokat is a 2013–2016-os időszakra vonatkozóan.

(Borítókép: Kovács Tamás / MTI)