Huszonnégy tizenegyest ítéltek meg a csoportkörben, vagyis átlagban minden második meccsen volt büntető. Ez már most több, mint amennyit bármelyik világbajnokságon befújtak – az eddigi rekord 18 volt, az 1990-es, 1998-as és 2002-es vb-ken ítéltek meg ennyit. A drasztikusan megnövekedett számot viszont nem lehet csak a videóbíró számlájára írni, sőt, a VAR bevezetésével valójában nem változik a büntetők száma.
Erre a megállapításra az Economist jutott, amely hat olyan bajnokságot – a német Bundesligát, az olasz Serie A-t, a portugál Primiera Ligát, az amerikai MLS-t, az ausztrál A-League-et és a dél-koreai K League 1-et – vizsgált, ahol már bevezették a vb-n is használt videóbíró-rendszert, és azt találták, hogy minden egyes büntetőre, amit a VAR ítél meg, jut egy olyan, amit nem szúr ki a rendszer és a bíró sem.
Eddig egyébként csak három olyan tizenegyes volt a világbajnokságon, amit a bíró befújt, majd videózás után visszavont – Neymartól vettek el egyet színészkedés miatt Costa Rica ellen, majd a harmadik fordulóban pont Costa Ricától vettek el egyet les miatt a Svájc elleni mérkőzésen, és Szenegál ellen is visszavontak egyet, a visszajátszás után menekült meg a kolumbiai Davinson Sánchez.
Vagyis arról sincs szó, hogy a bírók ész nélkül fújnának be minden gyanús, vagy kicsit gyanús esetet abban bízva, hogy majd a videóbíró megmenti őket, ha nincs igazuk, sőt, inkább azt látjuk, hogy talán kicsit a egójukat féltve pár 50-50 szituációban sem kérik a videóbíró segítségét, nehogy bebizonyosodjon, hogy tévedtek – ami amúgy a tévénézőknek és a helyszíni nézőknek is egyből kiderül az ismétlések miatt. Ugyanakkor az egyértelműen befújható esetekből is egyre kevesebb marad észrevétlen.
A VAR egyébként nem is arra van, hogy nullára redukálja a hibák százalékát
– a Bundesliga és a Serie A képviselői szerint a hibák 80 százalékát szűrik ki, de hasonló véleményen van a futball szabályait formáló IFAB is, amely szerint a VAR nélkül a döntések 7, VAR-ral 1,1 százaléka hibás.
A csoportkörben befújt huszonnégy büntetőből tíz jött videózás után, három olyan volt, amit videó után fújtak vissza, tehát összesen
27 esetből 13-ban volt szerepe a videóbírónak, korábban ezek legjobb esetben is 50-50 arányban billentek volna.
A sok büntető viszont nem jelent kiemelkedő hatékonyságot, bár ez nincs összefüggésben a videóbíróval – a hat kihagyott/kimaradt tizenegyesből csak három volt videóbírós szünet után, tehát nem azon múlik, hogy a közjáték miatt túlzottan idegesen állna oda valaki elvégezni a rúgást.
Az viszont kitűnik az elmúlt öt vb-t vizsgálva, hogy átlagos aránnyal mennek be a büntetők. Négy éve kimagasló volt a 92,31 százalékos arány, ahogy 1998-ban is a 94,44 százalékos mutató, az idei eddig 75 százalék inkább a 2006-os (76,47 %) és a 2002-es (72,22 %) számokhoz van közelebb, 2010-ben egészen pocsék módon mentek a tizenegyesek, akkor 15-ből csak 9 lett gól, ez 60 százalék.
A most meglőtt tizennyolc büntető egyébként szintén rekord, az eddigi legtöbb 1998-ban volt 17-tel.
A második játéknapon, június 15-én még ötszörös pénz járt egy büntetőért a Portugália–Spanyolország mérkőzésen (akkor már a harmadik percben kaszált, aki erre tett), az első nyolcaddöntőn már csak 2,25-szörös pénzt fizet a TippmixPro egy büntetőre, gyorsan észbe kaptak tehát, hogy nem túl kifizetődő magasan tartani az oddsokat, amikor átlagban minden második meccsen van egy büntető.
A vb harmadik napjáig, a Franciaország–Ausztrália meccsig kellett várni a történelmi pillanatra, amikor videóbírózás után ítéltek meg büntetőt a világbajnokságon. Franciaország rúghatta, ezzel szereztek vezetést az ausztrálok ellen.
A második fordulóban Neymar ellen fújtak vissza tizenegyest a Costa Rica elleni mérkőzésen, ez volt a vb-k történetében az első, amikor videózás után változtatta meg döntését a bíró. A holland Björn Kuipers adott elsőre büntetőt, a videó segített neki.
A harmadik fordulóban Cristiano Ronaldo harcolta ki a 19., vb-csúcsot jelentő tizenegyest Irán ellen. A csúcs után viszont nem ünnepelhetett, Alireza Beiranvand, az iráni kapus védte a gyengén lőtt büntetőt.
A csoportkörben összesen 335 esetet vizsgált a videóbíró, ebből 122 volt a mérkőzéseken szerzett gólok miatti kötelező visszanézés.
Összesen 17 komoly VAR-beavatkozás volt, ebből 14-szer a videóbíró segítségével hoztak döntést, vagyis amikor a rendszerre támaszkodnak, annak komoly befolyása van a mérkőzésbe, mondta el a FIFA játékvezetői bizottságának elnöke, a korábbi bíró Pierluigi Collina a pénteki sajtótájékoztató. A 17 visszanézésből 14-szer a bíró is megnézte a pálya melletti monitoron, mi történt, a másik három esetben csak a videós asszisztensek avatkoztak közben, ezt egy les, egy 16-oson belül történt incidens, és egy tévesen beazonosított játékost miatt tették.
Collina azt is elmondta, hogy a bírók 95 százalékban jó döntést hoztak volna a videóbíró nélkül, így viszont 99,3 százalékra nőtt a pontosságuk.