Miközben a magyar labdarúgó-válogatott sokadik, szokásosan sorsdöntő meccsére készül, a ZTE igazgatója, Sallói István bedobta a napokban a 16 csapatos bajnokság ötletét. A felcsúti akadémia főigazgatója pedig erre hosszú írásban reagált. Nem a saját nevében, hanem a felcsúti szakmai közösség nevében.

Takács Mihály megyei szintű futballmúltja lényegesen eltörpül későbbi megbízatásai mellett, hiszen Orbán Viktoron kívül adott ő már politikai tanácsokat Rogán Antalnak, volt a miniszterelnök személyi edzője is. Reakcióját nyilván nem arra időzítette, hogy az U19-es, tao-pénzen felnevelt magyar válogatott kikapjon szerda este itthon 4-2-re Grúziától.

Takács első mondatában a magyar focit langyos vizű, családias közegnek jellemzi.

Ígéretesen folytatja:

simulékonyan, lekerekítetten fogalmazunk, kerüljük az olyan egyértelmű szakmai állításokat, amelyeket az érintett edző vagy játékos személyes kritikának tekinthetne. Nem hallunk olyan elemzői állításokat, miszerint xy játékos vagy edző ezt elhibázta, ez a döntése szakmai tévedés volt, vagy hogy éppen a negyedik csapatnál derül ki róla, hogy nem tudja megugrani az elvárt szakmai színvonalat. Udvariaskodás, közhelyes szófűzés, előre mentegetőzés, kicsinyítő képzők garmadája. Hovatovább a pici, picit kifejezést leggyakrabban focielemző műsorokban és mérkőzésközvetítésben hallja az ember.

Utóbbi mondata még szellemes is, hiszen Simek Péter vagy Bozsik Péter M4-szakértők szövegének fundamentuma a pici szó használata.

Határozottan mondta el azt is Takács, hogy a 16 csapatos bajnokság nem jó, nincs eredménynyomás stb. Azt persze nem mondta el, hogy a Paks az egyetlen, amely magyar játékosokkal képzeli el a jövőt, és arra sem utalt, hogy a milliárdokból gazdálkodó felcsúti élvonalbeli klub 13 idei góljából tízet légiós szerzett. A fiatalok játékperceit most hagyjuk.

„Hol vannak a fiatalok? – kérdezi Sallói. Hát a válogatottban, illetve annak a háza táján – válaszoljuk mi. Gulácsi MTK-s akadémista volt. Baráth Honvéd-akadémista. Nagy Ádám a Fradiból jött fiatal, Kleinheisler és Sallai a Puskásból, Bese az MTK Akadémiáról, Kovács az Illés Akadémiáról, Holender szintén a Honvéd-akadémiáról. Ne becsüljük le a saját munkánkat. Lassabban, mint szeretnénk, de jönnek a játékosok, és lassan jönnek az eredmények is. Ha minden akadémia, számoljunk most nyolccal, minden 10 évben kinevel két topligás játékost, akkor megvan a mindenkori magyar válogatott. Az MTK ezt már hozta, a Puskás is, lassan a Honvéd is. Menni fog ez, csak csinálni kell.”

Ezzel a megállapításával a nagy őszinteségi, tisztánlátási rohama gyorsan meg is bicsaklott, mert hát a 25 éves Kleinheisler László topligában összesen nem játszott ezer percet. Két szezon alatt, két csapatnál. 2016. decemberben volt legutóbb a Bundesligában, utána Kazahsztán, majd Horvátország jött.

Sallai most kispados a szárnyaló Freiburgban, ő remélhetőleg visszaküzdi magát, a magyar futball rövidtávú sikerét az ő játéka fogja meghatározni. Hogy Nagy Ádám neveléséhez mennyit tettek hozzá a magyar edzők, egy komplett tanulmány lehetne, hiszen majdnem eltanácsolták a futballtól. Hogy Kovács Istvánnak mekkora súlya van nemzetközi meccseken, azt pedig láthattuk.

Takács elismeri, lassabban jönnek a játékosok, mint szeretnék, ami nem csoda, hiszen Orbán már 2007-ben nyolc évet jövendölt, amikor a magyar futball újra szép lesz. A nyolc év már ahhoz képest is letelt, amióta miniszterelnök Orbán, és minden támogatást megad a futballnak. A tízmilliárdos állami támogatással vajon egyenes arányban van-e az, hogy egy játékost tudnak felmutatni? A Felcsúton megforduló edzők milyen eredményeket tudtak felmutatni ott és később?

A válogatott legértékesebb játékosai nem az akadémiai rendszerből jöttek ki. Willi Orbán, Szoboszlai Dominik, Szalai Ádám egyetlen percet nem játszott a hazai bajnokságban. Dzsudzsák Balázs és Kádár Tamás sem sokat.

Takács azt írja még, jó akadémiák kellenek. Ebben mindenki egyetért.

Nagyobb baj, amióta létezik a 19 éveseknek kiírt ifjúsági BL, a Minszk, a Krasznodar, a PAOK, a Celtic ejtette ki a legjobb magyar műhelyt. A montenegrói és ciprusi riválisokat sikerült búcsúztatni, vagyis 4-2-es a párharcok győzelmi aránya. És itt most nem az elitakadémiákról van szó, hanem a második vagy harmadik vonalról.

A Krasznodar vágott egy nyolcast a Honvédnak, mire a tulaj csak annyit mondott, nem volt benne az adatbázisukban az ellenfél. Az idei kiírásban az MTK a bosnyák Mostarral szemben hazai pályán játszott döntetlent, a visszavágó október 23-án jön.

Annak külön bája van, hogy a kritikus hangot épp Takács hiányolja, aki az egyik komolyabb kritikust meghívta Felcsútra, nézzen körül, hátha gyorsan megváltozik a véleménye. Egy másik kritikus pedig így beszélt: