Hiába áll első helyen a csapat a két legfontosabb sorozatban, a Barcelonánál halomban állnak a problémák. A jelenleg rettentően furcsa spanyol futballbajnokság fedi el a gondok egy részét, amellyel ideje szembenézni. Pláne a legutóbbi, értékelhetetlen BL-produkció után.
Vezetik a bajnokságot és a Bajnokok Ligája-csoportjukat, de úgy játszanak, mint egy krízisben lévő csapat. Túl lassú a játékuk, dinamizmus nélküli, illetve egyénieskedő az utolsó métereken. Mindent Messitől várnak. Amikor labdát veszítenek, kontragólt kaphatnak, mert nem zárják le a területeket az ellenfél előtt. Elvesztették a szupererejüket
- értékelte a tévés szakértőként dolgozó volt Arsenal-edző, Arsène Wenger a Barcelona hazai, Slavia Praha elleni 0-0-ás BL-meccsét.
Nehéz vele vitatkozni, az otthon mindenkit beszorító Barcelona szinte teljesen kiegyenlített meccset játszott a hozzá képest törpeklub Slaviával. Nem tudott neki gólt rúgni, viszont többet is kaphatott volna, ha a csehek kicsit ügyesebbek. A Barcelona eddigi négy BL-meccséből kétszer gólképtelen volt. A gondok nyilvánvalóak: a csapat krízisben van.
Pedig pár hónapja még nem tűnt úgy, hogy beüthet a krach, az egyesület sosem költött annyit egy nyári átigazolási szezonban, mint idén, Ernesto Valverde edző keretét 255 millió euróért erősítették meg. A szezonból eltelt két és fél hónap, a csapat a bajnokságban első helyen áll, és vezeti csoportját a Bajnokok Ligájában - vagyis látszólag minden rendben.
Az idény válságosan indult, 2 győzelemmel, 1 döntetlennel, 2 vereséggel startolt a klub, ami a leggyengébb rajtja az utóbbi 25 évben, 1994 óta.
A 8. helyen álltak a bajnokságban szeptember végén. A Barca - az előző idénybe is visszalógva - zsinórban 8 idegenbeli meccsen nem tudott nyerni.
A negatív sorozat megszakadt, jött hét bajnoki siker zsinórban, de a hétvégi botlás bizonyítja, a gond összetett. A legszembetűnőbb, hogy Valverde Barcelonája nem tud idegenben játszani, szombaton 3-1-re kapott ki a Levantétól. A La Liga idegenbeli táblázatán csak kilencedik: 2 győzelem, 1 döntetlen és 3 vereség van a neve mellett.
Tizenegy forduló alatt ez a 3 - idegenbeli - vereségük van, és ez sok. Hiszen ha ebben az ütemben folytatják, a 38 kör végére legalább tízszer ki fognak kapni, és lemondhatnak az újabb bajnoki címről.
Az idegenbeli bizonytalanság végighúzódik Valverde immár bő kétéves korszakán. A bajnokságban kevésbé feltűnő, többet kell a Nou Camp stadiontól távol játszani, és többnyire kevésbé erős csapatokkal, de nézzük csak meg, milyen eredményeket hoztak a BL-ben, haladjunk időben visszafelé:
A 13 meccs mérlege: 5 győzelem, 6 döntetlen, 2 vereség. Első blikkre nem is rossz, de ha azt nézzük, a két vereség egyből kiesést jelentett, illetve hogy az 5 győzelemből három öngóllal elért siker,már közelebb kerülünk a valósághoz. Négyszer gólt sem sikerült rúgni és még ott a három öngólos meccs, vagyis
12-ből hatszor Barca-játékos nem talált be idegenben.
Egyenes kieséses meccseken a győzelmek száma: 1, egy szintén öngólos 0-1.
A Barcelonának két arca van, otthon ebben a szezonban sincs gond, a bajnokságban ötből ötöt nyertek, 21 gólt rúgtak. Kétszer is Messi nélkül értek el öt gól, meggyőzően.
Messi egyhónapos kihagyással kezdte a szezont vádliproblémák miatt, Dortmundban tért vissza szeptember 17-én a BL-ben, az utolsó félórára, majd Granadában játszott egy félidőt. Vele sem sikerült gólt rúgni a hazai pályától távol.
Liverpoolban az elmúlt szezon BL-kiesésekor a vezetőség megerősítette Valverdét, a játékosok is kiálltak mellette. Hiába játszották el a második évben sorozatban ugyanazt.
Néhány nappal később a kupadöntőt is elbukták a Valenciával szemben, az edző mégis maradhatott a helyén.
Ezek után jött a mostani pocsék szezonrajt, amit szintén simán túlélt az edző. Az újabb krízis Levantéban ütött be, Valverde posztja mégis betonbiztosnak tűnik. Már ha a vezetőségen múlik, ugyanis a játékosok és az edző között már láthatóak a repedések. A baszk edző néhány szenior figurát magára haragított a csapatból:
Egyikük sem boldog Valverde döntéseivel az új szezonban. Még ha a helyezések jól is mutatnak Valverdénél,
a Barcelona nem működik, csak a Bundesligához hasonlóan kiegyenlített, gyenge színvonalú bajnoki mezőny rejti el a bajokat.
Már írtunk róla pár hete, mi megy a németeknél, és majdnem ez van Spanyolországban is. A vezető Barcelona és hatodik Granada között 2 pont a távolság. 21 éve nem indult ilyen szorosan a liga, ami első blikkre kiváló izgalmakat jelent, csakhogy itt nem a kis- és középcsapatok ugrottak fel a nagyok szintjére, hanem azok mentek le a kicsikhez.
De nézzük a bajnokság többi szereplőjét:
Vagyis a Barcelona egy rém gyenge bajnokságban látszik uralkodónak, és még ott is épphogy. (Azt se tekintsük mentségnek, hogy mivel egymás elleni meccsüket elhalasztották, a Reallal együtt egy meccsel kevesebbet játszottak a többieknél.)
Lesarkítva két új igazolásnál kell keresni a gondokat, akik együtt közel 200 millió euróba kerültek a nyáron.
A 75 milliós Frenkie De Jong a szezon mind a 14 meccsén játszott, 11 bajnokiból csak egyszer nem kezdett. Középpályán, kulcspozícióban van, a mérlege 1 gól és 1 gólpassz, mindkettő a Betis elleni 5-2-es meccsen jött össze. (Az már csak a hab, hogy az az egy assziszt is véletlen volt, mert Griezmannak szánta, csak Ansu Fatinak lett jó.)
Magasan ő volt pályán legtöbbet a keretből a mezőnyjátékosok közül.
Griezmann az első hat bajnokit zsinórban végigjátszotta, összesen 10 meccsen volt ott, 9-szer kezdőként. 4 gólja van és 2 gólpassza. A BL-ben három meccsen háromszor kezdett, gól, gólpassz nélkül áll.
Valverde Griezmannt folyamatosan a bal oldalon küldi ki, az új szupertriónak remélt hármasból Luis Suarez középen elöl, Messi visszavontabban, jobbról-középről indulva játszik.
Griezmann ballábas, mint Messi, és ott tud világklasszisként teljesíteni, ahol Messi helye van a pályán.
Az Atletico Madridban is onnan indult, második csatárt játszott teljesen szabadon, azon a területen, amely a legkedvezőbb egy ballábasnak. A Barcelonában ezt nem teheti meg, ha Messivel egyszerre van a pályán. Vagyis a Griezmann, Suarez, Messi trió sosem lesz az igazi, mert a francia a bal oldalon csak szenvedni fog.
Griezmann-nál is nagyobb gond Frenkie De Jong: ajnározza a média és sok szakértő, hogy ő lesz a következő 10 év középpályás-fenoménja, de ebből egyelőre semmi nem látszik. Alibipasszok tömkelegét tolja a hozzá legközelebb lévő embernek, a támadásokba hatásosan nem tud bekapcsolódni, védekezésben nem szerez elég labdát. Mindeközben Ivan Rakitic, akit teljesen kiszorított a csapatból, meccseket ül végig mögötte a kispadon.
Nem kell mondani, korábban a Barcelona zsenialitása abban rejlett, hogy Iniesta és Xavi - Busquets közreműködésével - középről szétzilálták az ellen védekezését. Ha egyikük fent volt, már alakult valami. Xavi visszavonult, Iniesta tavaly Japánba ment levezetni.
Busquets még van, de Levantéban is csak csereként állt be, 25 percet kapott. Közvetlenül pályára lépése után egy könnyen tisztázható labdába rosszul ért bele, abból lett a harmadik gól. Az ő személye mutatja meg a következő problémát, ami egyértelműen kiderül, hogy ha meghallgatjuk a játékos meccs utáni nyilatkozatát.
Mindegyikünknek ki kell elemeznie a meccset és kijavítania dolgokat. Az ellenfél le akart minket győzni. Néha rosszabb vagy az ellenfelednél, néha jobb. Minden meccs más. Szerintem kiegyensúlyozott meccs volt, a végeredmény túlzó. Szép gólokat lőttek, onnan lehetetlen volt felállnunk
- így az a futballista beszél, akinek tök mindegy, mi történik a meccsen.
Busquets mindent, de tényleg mindent megnyert, amit a futballban lehet: már Guardiola Barcájának is oszlopos tagja volt, világbajnok, Európa-bajnok, BL-győztes háromszor, spanyol bajnok ki tudja mennyiszer - ennek megfelelően motivált is. Ugyanez igaz a középhátvéd Piquére, aki az első két gólnál hibázott Levantéban, előbb eladta a labdát, aztán lemaradt a gólszerzőről.
Piqué ráadásul 3 évvel idősebb Busquetsnél, lelassult, gyengébben is helyezkedik, mint korábban, vagy csak már nem ér oda a labdához a kellő időben. Nem véletlen, hogy a spanyol válogatott klasszikus középhátvédkettőséből ő mondta le a válogatottságot másfél éve, és nem Sergio Ramos. Ramos még mindig világklasszis a Realban, Piquéről meg már csak azt mondják.
Tetézi a nehézségeket, hogy a Piqué mellett játszó középhátvéd, Clement Lenglet meg soha nem is volt világklasszis, és ugyan csak 24 éves, nehéz elképzelni, hogy valaha is az legyen. Ugyanez mondható el a jobbhátvéd Nelson Semedóról, a középpályán nagyra tartott De Jongról, a támadósorban a még nem említett Carles Perezről.
Perez egy átlagosan tehetséges, de az átlagnál gyorsabb szélső. Valverde most fedezte fel, egy gólt lőtt is a Betis-meccsen, de Messi felépülése óta nem sok vizet zavart. Levantéban Suarez megsérült 1-0-ás vezetésnél, a 41. percben Perez jött a helyére - akkor lehetett először és utoljára látni a meccsen. Összegezve:
vagy még, vagy már nem Barca-szintű futballisták, vagy soha nem lesznek azok, mégis egyszerre voltak pályán több mint 50 percen át. Ez a csapat fele, és láthatóan így nem fog menni.
Rakitic közben nem kapott egy percet sem, Vidalt a 65., Arthurt, a Barca legjobb középpályását a 67. percben cserélte le Valverde. A 68.-ban jött is a harmadik Levante-gól. A Barcelona középpálya jelenleg jóval kevésbé tud meglepőt produkálni, mint az előző szezonokban, ha pedig a Barca-középpálya nem működik, abból nem lesz győzelem, idegenben végképp nem.
Lényeg a lényeg, Valverdének változtatnia kell,meg kell találnia Griezmann helyét, be kell kapcsolnia a középpályát. Ha ennek az az ára, hogy De Jong nem játszik, ki kell hagyni, és a franciának sem szükségszerű minden egyes meccsen az elsőtől az utolsó percig pályán lennie. Sőt, Dembelé és Ansu Fati kiválóan érzi magát a bal szélen, játszhatnak ők.
Csak hazai meccsekből nem lehet győztes bajnoki szezont lehozni, hacsak nem marad az élcsapatok eddig látott közepes formája. De arra, hogy se a Real, se az Atletico ne térjen magához egy egész évadon át, vagy ne emelkedjen fel egy Sevilla a bajnokesélyes szintre, nem lehet alapozni. A ligában valaki össze fogja kapni magát, és akkor a közepes már nem lesz elég. A BL-ről meg ne is beszéljünk, teljes lutri megnyerni, pláne egy idegenben annyira bizonytalan társaságnak, mint a Barca.
Valverdén áll vagy bukik minden, de egyelőre nem úgy tűnik, hogy az edző fejében záporoznának a megoldások, illetve hogy rugalmasan állna a módosításokhoz.
(Borítókép: Ernesto Valverde. Fotó: Soccrates Images / Getty Images Hungary)