Az ukrán határ közelében fekvő Tarpa nemrég 395 millió forintot kapott a kormánytól, hogy futballpályát és sportcsarnokot építsen. Az ott működő focisuli ötletét Szécsi Szabolcs, a falu fideszes polgármestere találta ki, hogy megállítsa a helyi általános iskola gyereklétszámának csökkenését. Az indulás óta több mint 90 utánpótláskorú játékost neveltek ki nagyobb kluboknak, akadémiáknak. A Tarpán focizó gyerekek nagy része Kárpátaljáról érkezik, van, hogy az egész család áttelepül Magyarországra a jobb élet reményében. A helyszínen jártunk.
Tarpáról leginkább Esze Tamás, Bajcsy-Zsilinszky Endre vagy a szilvapálinka ugrik be az embernek, de nemrég a Magyar Közlönyben is feltűnt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei falu neve. Több egyházi szervezet és határon túli sportegyesület mellett a kistelepülés is részesült a kormány év végi nagy pénzosztásából.
A 2000 fős kistelepülés 395 millió forintot kapott a költségvetéstől futballpálya és sportcsarnok építésére.
395 millió forint még a taomilliárdokból felhizlalt magyar labdarúgásban sem számít kevés pénznek, hát még egy olyan falu esetében, amelynek csapata a megyei első osztályú bajnokságban szerepel. Főleg, hogy nem először kaptak nagy összegű állami támogatást sportcélú beruházásra: az elmúlt évben összesen 250 millió forintból építettek pályákat, kiszolgáló létesítményeket.
A tarpai 395 millió forint története 2010-ben kezdődik, abban az évben választották meg Szécsi Szabolcsot a falu polgármesterének. A választáson húsz százalékot vert a másodikra, 2014-ben és 2019-ben már kihívója sem volt. A Fidesz–KDNP jelöltjeként induló Szécsi a falu legégetőbb problémájára akart megoldást találni.
Sok más vidéki kistelepüléshez hasonlóan az elvándorlás miatt Tarpán is vészesen lecsökkent a helyi általános iskola gyereklétszáma. Néhány évtizede még 500-600 gyerek tanult az iskolában, 2010 környékére ez a szám 110-120-ra csökkent, és nem látszott, mitől fordulna meg a folyamat. Ez a népességszámon is meglátszott: 2010-ben 2092 lakosa volt a falunak, soha korábban nem volt ennyire kevés. Attól tartottak, ha nem sikerül megállítani a folyamatot, az egész település lejtmenetbe kerül. „Mindenki érezte, hogy valamit kezdeni kell ezzel. Tarpán azt szokták mondani, hogy egy történelmi település előtt két út áll: az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan. Na, mi ebből próbáltunk kitörni.”
Mit tehet egy falu, ahol magas a munkanélküliség, nincsenek jól adózó nagy cégek és a turizmus sem különösebben jelentős? Szécsi olyan megoldásban gondolkodott, ami nemcsak a helybeli családoknak lehet vonzó, hanem a környékbeli településeken élőket is a faluba csábíthatja.
Az önkormányzat a sportban, azon belül is a futballban látta a megoldást, ezért 2011 szeptemberében elindítottak az általános iskolában egy kifejezetten futball tagozatos osztályt. Nem volt teljesen légből kapott az ötlet, mivel Tarpán nagy hagyománya van a sportágnak, 1932 óta van saját csapata a falunak.
Ebből jött az, hogy nézzük meg ezt az irányt, hátha nyerő lehet. Voltak, akik a pszichiátriára küldtek volna, mások úgy voltak vele, hogy hiszünk benne, és hajrá
– mondta a polgármester. Szécsitől sem áll távol a futball, apja és nagyapja is játszott a helyi csapatban, a pedagógus végzettségű polgármester pedig egészen az NB II.-ig jutott.
Fél év alatt szervezték meg az új osztályt, nyáron tartották a toborzókat. Ötödik évfolyamtól hirdették a tagozatos osztályt, mivel az volt a tapasztalat, hogy abban az életkorban a szülők már könnyebben elengedik gyereküket egy másik településre. Az első évfolyam 22 gyerekkel indult, azóta 30-34 fővel mennek a labdarúgó osztályok. Az eredeti célkitűzés, hogy az iskolának stabilan 180-200 tanulója legyen, hamar teljesült.
Új tanárokra nem volt szükség az osztály elindításához, mert a csökkenő gyerekszám miatt addig inkább az volt a kérdés, kit fognak elküldeni legközelebb. Ahogy aztán jöttek egymás után az újabb tagozatos osztályok, úgy bővült a tanári kar és a gyerekekkel foglalkozó edzői stáb. A programnak az sem tett keresztbe, hogy időközben állami fenntartásba kerültek az iskolák, mert a Klebelsberg Központ mindenféle változtatás nélkül átvette a tanmenetet.
A tagozatos osztály tanulói a Tarpa SC igazolt játékosainak számítanak, az egyesület pályáin edzenek, az egyesület edzői foglalkoznak velük. A program indulása előtt 20-30 utánpótláskorú játékosa volt a Tarpának, most az U6-os korosztálytól kezdve egészen az U19-es korosztályig fel vannak töltve az utánpótláscsapatok. Az MLSZ adatai szerint 2018-ban ez 204 játékost jelentett.
Tanácsadónak a válogatott egykori szövetségi kapitányát, a Ferencvárossal és a Váccal bajnoki címet nyerő Csank Jánost szerződtette Tarpa.
Három éve egyik korábbi játékosa hívta el Csankot a tarpai egyesület támogatói báljára, akkor beszélte rá a polgármester a feladatra. Csanknak nem volt ismeretlen a falu, mivel sokat vadászott a környéken.
Nem mindenkiből akarnak Cristiano Ronaldót faragni, igaz, már eggyel is beérnék, mondta Szécsi. Azoknak a gyerekeknek szeretnének jövőképet adni, akik végül nem profi labdarúgóként képzelik el az életüket. Ezért a vásárosnaményi Beregi Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola tagintézményeként elindítottak egy szakközépiskolát is Tarpán, ahol sportedzői képesítést szerezhetnek a fiatalok.
Szeretnénk kimozdítani őket a kütyük világából, visszatenni abba a konzervatív világba, amiben mi is felnőttünk. Ha sportolnak, egészségesebbek, vidámabbak lesznek, és közben barátokat szereznek.
Ha végignézzük a tarpai csapatok névsorát az MLSZ adatbázisában, feltűnhet, hogy sok játékosnak van ukrán hangzású neve. Ez nem meglepő, mert Tarpa nagyon közel van az ukrán határhoz.
AZ MÁR inkább, HOGY MINT KIDERÜLT, A LABDARÚGÓ TAGOZATOS OSZTÁLYOKBAN 90 SZÁZALÉKBAN KÁRPÁTALJÁRÓL SZÁRMAZÓ GYEREKEK TANULNAK.
Nem számítottak arra az indulásnál, hogy ez lesz az arány, de nem bánják, hogy így alakult. 2017-es taopályázatában az egyesület konkrétan ki is mondja, hogy céljuk a kárpátalja tehetségek „bekapcsolása a magyar labdarúgás intézményhálózatába”. Még az sem akadály, hogy a gyerekek egy része úgy kerül Tarpára, hogy alig beszél magyarul.
Azért is tudták felpörgetni a 18 évnél fiatalabb kárpátaljai játékosok felkutatását, mert a FIFA szabályai szerint ha a játékos állandó lakhelye és az új klubja egyaránt 50 kilométernél közelebb van a két ország közös határához, és a kettejük közti távolság 100 kilométernél kevesebb, akkor az nem számít nemzetközi, illetve első igazolásnak. Márpedig Tarpa bőven megfelel az 50 kilométeres kitételnek, és a feltehetően azok a települések (például Beregdéda, Nagydobrony) is, ahonnan a gyerekek jönnek. Ugyanezt a lehetőséget lovagolja meg a Győr és a Diósgyőr Szlovákiában, illetve a ZTE Szlovéniában.
A polgármester szerint előnyükre válik ezeknek a gyerekeknek a sportban, hogy rossz körülmények közül jönnek, emiatt még jobban hajtanak, minden lehetőséget megbecsülnek. „Ha az ottani mostoha körülmények között is képesek voltak megtartani magyarságukat, akkor a sportban és az életben is sokkal jobban helyt tudnak állni.” Gyakori Kárpátalján, hogy a nagyszülők nevelik a gyerekeket, mert szüleik a jobb megélhetés miatt külföldön dolgoznak. Ők nyilván örülnek, hogy a határ innenső oldalán jó oktatást és ellátást kap a gyerekük. Az ukrán–orosz háború és az ukrán nyelvtörvény óta ez még inkább így van. Arra is volt példa, hogy a család követi Magyarországra a Tarpán focizó gyereket. Ez is szerepet játszhat abban, hogy 2010 után növekedési pályára állt a falu népességszáma.
Mindez azért is érdekes, mert ezzel párhuzamosan a kormány rengeteg pénzt költ (többek között a labdarúgás támogatásán keresztül) arra, hogy megmaradjanak a kárpátaljai magyar közösségek. Szécsi nem lát ebben ellentmondást.
Vagy stratégiát gyártunk, és hasznot húzunk ebből, vagy ölbe tett kézzel végignézzük, ahogy a kárpátaljai családok a jobb megélhetés reményében elmennek Nyugatra.
A határon túli vonalat erősíti, hogy a tarpai focisuli névadója a szintén kárpátaljai egykori labdarúgó és edző, Sándor István lett. (A focisuli hivatalosan Sándor István Sportakadémia néven fut.) A tavaly májusi névadó ünnepségen Kövér László, az Országgyűlés elnöke is részt vett.
Aljohin Richárd családja is azok közé tartozik, akik a Tarpán focizó gyereküket követve települtek át Magyarországra. Azelőtt Salánkon éltek, egy Tarpától 60 kilométerre fekvő 3500 fős magyar többségű faluban. Hatodikos volt a fia, amikor Tarpára került, egy évvel később költöztek Richárdék. „Terjednek a jó hírek” – válaszolta arra, honnan tudtak a tarpai programról. Eleinte féltették a fiúkat, mégiscsak idegen környezetbe került, messze a családjától, de aztán megnyugodtak, mert látták, hogy odafigyelnek rá a faluban, jó kezekben van.
Biztosabb, kiszámíthatóbb jövőt akartak maguknak és gyerekeiknek, ezért is döntöttek az áttelepülés mellett. Nem volt könnyű döntés, de nem bánták meg, mesélte. Ég és föld, minden szempontból, mondta a két ország közti lehetőségbeli különbségekről. Az önkormányzat munkalehetőséget ajánlott nekik: Richárd kollégiumi nevelőként, felesége pedig óvónőként dolgozik. A most 17 éves fiúk Nyíregyházán jár középiskolába, a helyi csapatban játszik, testvére Fehérgyarmaton tanul. Két évig albérletben lakott a család, mielőtt meg tudták volna venni azt a házat, amiben most laknak.
Gergely és felesége, Szandi szintén Kárpátaljáról, a Beregszászi járásból költöztek Tarpára. Mindketten pedagógusok, testnevelő, illetve matek–fizika szakon végeztek. Mindig is az volt az álmuk, hogy Magyarországon éljenek, azt tekintették igazi hazájuknak. „Mindig kérdezték, hogy egy magyar–ukrán meccsen melyik csapatnak drukkolnék. Egyértelmű, hogy a magyarnak.” Így amikor hallottak a tarpai lehetőségről, nem sokat töprengtek, hogy belevágjanak-e.
Amikor a párom mondta, hogy van ez a lehetőség, úgy voltam vele, hogy jöjjünk, mert jönnünk kell
– mondta Szandi. A Kárpátalján maradt szülők nehezebben fogadták el döntésüket, de mára megbékéltek a helyzettel.
Gergely 2013-ban került Tarpára, először kollégiumi nevelőként dolgozott, később az iskolában kapott munkát. Emellett az utánpótláscsapatoknál kezdett el edzősködni, miután megszerezte a szükséges képesítést, néhány éve kapta meg a Tarpa U17-es csapatát. A gyerekeknek is segítség, hogy olyasvalaki foglalkozik velük, aki hasonló körülmények közül jött, átérzi a helyzetüket. Olyan játékosa is volt, akit ő hozott Tarpára.
Egy évig ingázott a két ország között, Szandi 2014-ben követte, ő is a helyi iskolában tudott elhelyezkedni. Már Tarpán házasodtak össze, gyerekeik is oda születtek, jelenleg albérletben élnek. Pályakezdőként vonzó volt számukra, hogy volt egy jövőkép előttük, milyen lehetőségek várnak rájuk Tarpán. Kárpátalján ilyen nem volt, Gergely építkezéseken is dolgozott, hogy kipótolja a szűkös tanári fizetését. Magyarországon az ukrán pedagógusfizetés ötszörösét keresik meg, miközben az élet annyival nem drágább itt. „Akkoriban átszámítva 30 ezer forintot kerestem, ennyiből lehetetlen lett volna két gyereket felnevelni.”
Önmagában az, hogy a gyerekek a Tarpa SC-ben focizhatnak, még kevés, a focisulinak ugyanis szüksége volt egy olyan kimeneti lehetőségre, ahová továbbléphetnek a tehetségek, magyarázta a polgármester. Így lett a Tarpa SC szakmai partnere a DVSC és a legjobb hazai utánpótlásképzőnek számító Debreceni Labdarúgó Akadémia, az erről szóló megállapodást 2012-ben írták alá. Ennek is megvan a maga története: Pap László, Debrecen akkori alpolgármestere járt közben, hogy megszülessen az együttműködés. Pap és Szécsi évfolyamtársak voltak a mátészalkai gimnáziumban.
A megállapodás értelmében a Tarpa SC a Debreceni Labdarúgó Akadémia alközpontjaként működik. A debreceniek válogathatnak először a tarpai játékosok közül, opciós joguk van leigazolásukra. Ezenkívül közös tornákat, toborzókat szerveznek, ahol a Debrecen profi labdarúgói népszerűsítik a tarpai focisulit. Anyagi vonzata is van a partnerségnek, a debreceniek Tarpára irányítják a társasági adójukat felajánló cégeket, hogy fel tudják tölteni a jóváhagyott taokeretüket.
Kaptunk telefonszámot, hogy hívjuk fel a céget, mert le van beszélve, hogy a Tarpának ajánlják fel a társasági adójukat
– szemléltette a polgármester, hogyan működik ez a gyakorlatban.
2011 óta összesen 95 tarpai utánpótláskorú játékost igazoltak a Tarpától az olyan klubok, akadémiák, mint a partner Debrecen, a gyulai Grosics Akadémia, a nyíregyházi Bozsik József Akadémia, a Diósgyőr vagy a Kisvárda.
Több olyan év is volt, amikor egy korosztályból 18-19 gyereket is elvittek a csapatok. Közülük többen azóta profi szerződést kaptak, néhány példa: Bidzyla Anton az MTK-nál, Orosz Márk a Grosicsnál, Kusnyír Erik a DVSC-nél, Gyüre Tamás a Kisvárdánál lett profi. Az 1998-as születésű U21-es válogatott Szőke Adrián is megfordult Tarpán, a Puskás Akadémia vitte el, jelenleg a holland Heracles játékosa.
A tehetségek kiközvetítésével anyagilag is jól járhat a Tarpa, mivel úgynevezett működési költségtérítést kap a játékosok után. Ez több százezer forint is lehet, a pontos összeg több mindentől függ, például a játékos életkorától, hogy hány évet töltött Tarpán, onnan milyen minősítésű egyesülethez igazolt. Ha később profi szerződést kap a játékos vagy másik csapathoz igazol, akkor a Tarpát mint nevelőegyesület ezek után is pénz illeti meg. Hogy a 95 játékos után mennyi pénzt kaptak az évek alatt, nem tudták megmondani az egyesületnél.
A gyereklétszám növekedésével szűkös lett az infrastruktúra, mert nem tudtak hol edzeni a csapatok. Első körben egy kis méretű műfüves pályát építettek és felújították az iskola tornatermét. 2016-ban 200 millió forint állami támogatásból épült a nagy méretű műfüves pálya világítással, a pályákhoz tartozó lelátó és a 42 férőhelyes diákszálló, ahol a két ország között ingázó gyerekek egy része hét közben lakik. Egy másik 50 milliós támogatásból pedig befedték a lelátót és felújították a centerpályát.
Az év végén kapott 395 millió forintból 2020 végéig új, nagyméretű élőfüves pálya, fűtés nélküli fedett csarnok, raktárhelyiség és konditerem épül. (A pénzt az önkormányzat kapta, nem a futballklub.) A tervezés még tart, nem tudni, mikor indulhat az építkezés. A polgármester azt ígérte, szoros lesz a költségvetés, nem arról fog szólni a projekt, hogy mennyit lehet kilapátolni belőle. További fejlesztéseket nem terveznek, a csarnokkal és az új pályával teljes lesz a sportkomplexum.
Szécsi azt is elárulta, hogyan járta ki a kormánynál a majd 400 milliós támogatást: írt Szabó Tünde államtitkárnak egy levelet, amiben részletesen leírta, mennyi pénzre lenne szükségük.
A tények és a focisuli eredményei pedig meggyőzhették a döntéshozókat. Ehhez jönnek még a működési költségekre kapott taotámogatások; a 2019–2020-as pályázati időszakra 54 milliós, a 2018–2019-asra pedig 75 milliós taokeretet hagyott jóvá az MLSZ a Tarpa számára.
(Borítókép: Bődey János / Index)
Ne maradjon le semmiről!