Index Vakbarát Hírportál

Miben jobb Rebrov Fradija Dollénál? Szinte mindenben!

2020. szeptember 23., szerda 13:43

Egy lépés választja el attól a Ferencváros labdarúgócsapatát, hogy 25 év után ismét csoportkörös legyen a Bajnokok Ligájában. A norvég bajnok Molde elleni párharc első felvonása előtt megnéztük, mitől vált látványosan sikeresebbé a zöld-fehér együttes Szerhij Rebrov irányítása alatt, mint volt a Thomas Doll-érában. Mind a magyar bajnokságban, mind a nemzetközi porondon jobb eredményeket ér el az FTC, a vezetőedző személye pedig döntő tényezőnek bizonyul.

Itthon mindent, Európában semmit – Thomas Doll sikere és bukása

Thomas Dollt 2013 decemberében nevezték ki a Ferencváros vezetőedzőjévé, ő lett Kubatov Gábor elnöksége alatt a második külföldi szakember (Ricardo Moniz után) a labdarúgócsapat élén. Első fél évében bronzérmes lett az NB I-ben, első teljes idényében ezüstérmes – ugyanakkor a Magyar Kupát, a Ligakupát és a Szuperkupát is megnyerte. Második teljes szezonjában ért fel a csúcsra, a 2015–2016-os kiírásban meglett a hőn áhított bajnoki cím (és egy újabb MK-siker). A következő idényben jött még egy Magyar Kupa-győzelem, majd egy bajnoki ezüstérem. Ezekkel önmagában nem is lett volna gond, ám a nemzetközi porondon rendre a várakozásokon alul teljesített az együttes.

Az FTC Thomas Doll edzősködése alatt egyszer sem élte meg az augusztust az európai kupasorozatok selejtezőjében, azaz a második fordulón nem tudott túljutni – öt nekifutásból egyszer sem.

Ez volt a legfőbb oka annak, hogy 2018 augusztusában, amikor a Ferencváros öt forduló után négy győzelemmel és egy döntetlennel élen állt az NB I-ben, elköszöntek a német szakvezetőtől. Közel öt éve alatt Thomas Doll 190 tétmérkőzésen (ha az azóta megszűnt Ligakupát nem számoljuk bele) ült az FTC kispadján, 113 győzelem, 44 döntetlen és 33 vereség a mérlege.

Doll idehaza minden idényben a legértékesebb vagy a második legértékesebb kerettel dolgozhatott, az eredményekkel nem is maradt adós. Öt idényt fejezett be a Fradi kispadján, ebből négyszer dobogón végzett a csapattal. Akeem Adams halála és Ricardo Moniz távozása után mentálisan rossz állapotban lévő együttest vett át, de a kezdeti nehézségek után belelendült az együttes: előbb sorozatban 9 meccset nyert meg, majd egy két idényen átívelő, 34 mérkőzést számláló veretlenségi szériát épített, ami a bajnoki címben csúcsosodott ki.

Ami viszont ment itthon, az nem ment a nemzetközi hadszíntéren.

A Fradi 16 európai kupamérkőzéséből nyolcat elveszített Thomas Doll vezetésével. Sorrendben a horvát Rijeka, a bosnyák Zeljeznicar, az albán FK Partizani, a dán Midtjylland és az izraeli Maccabi Tel-Aviv állta útját az FTC-nek a Bajnokok Ligája, illetve az Európa-liga selejtezőjében. Eme elveszített párharcok közül különösen a Zeljeznicar és a Partizani elleni vereségek a fájóak, hiszen ez a két klub lényegesen szerényebb körülmények között működik. De mi vezetett a német szakember nemzetközi eredménytelenségéhez?

A játékospolitika és az abból fakadó problémák okozták Thomas Doll vesztét.

Egyrészt a német szakember leginkább a nyári átigazolási időszakban szeretett új játékosokat szerződtetni, ami azt hozta magával, hogy kevés idő volt a csapategység kialakítására, hiszen a nemzetközi kupák selejtezői már júliusban elkezdődnek, miközben a bajnokság csak május végén/június elején zárul. Így gyakorlatilag minden nyáron elölről kezdhette az építkezést, az összeszokottság hiánya pedig fontos tényező volt a nemzetközi sikertelenségben. Pedig a Transfermarkt kimutatásai szerint Doll regnálása idején mintegy 5 millió eurót költött új igazolásokra a Ferencváros, a keret értéke 11,2 millió euróról 2018 nyarára 18 millió euróra növekedett. Hiába.

Főleg, hogy a leginkább piacképes futballisták többnyire kölcsönbe érkeztek, vagy rövid idő után távoztak: így a viharos körülmények között eltűnt Joseph Paintsil, Marcos Pedroso, Kleinheisler László, Mateo Pavlovic vagy éppen Cristian Ramírez.

Thomas Doll edzősködésének mintegy öt éve alatt 30 légióst (!) igazolt a Ferencváros, az NB I-ből szerződtetett labdarúgók pedig nem igazán tudták megvetni lábukat a csapatban, így többek között Radó András és Bognár István is hamar elhagyta a fővárosi klubot.

Másrészt a nyugati bajnokságokból igazolt, sokszor ott körön kívülre került, rutinos játékosokra alapozott, ami rossz döntésnek bizonyult. Az olyan játékosok, mint Marco Djuricin, Benjamin Lauth, Florian Trinks, Janek Sternberg vagy Julian Koch magyar szinten erősítésnek számítottak, de a nemzetközi porondon nem tudtak maradandót alkotni.

   Mérkőzések Győzelem Döntetlen Vereség Százalékos arány Gólkülönbség Átigazolások összértéke
Thomas Doll 190 113 44 33 59.47% 378–173 5 millió euró
Szerhij Rebrov 92 59 20 13 64% 175–79 7.8 millió euró

Szervezettség, csapategység, hatékonyság – így formálta át Rebrov a Fradit

Ellenfélnézőben

A norvég bajnokcsapatnak az első körben a finn KuPS búcsúztatása nem jelentett gondot (5-0), majd következett a szlovén Celje otthonában aratott 2-1-es győzelem, illetve az azeri Qarabag vendégeként tizenegyespárbajban kiharcolt továbbjutás. A norvég bajnokság már jó ideje tart, 18 fordulót követően a Molde 11 győzelemmel, egy döntetlennel és hat vereséggel, 34 ponttal a második helyen áll, hátránya pedig 16 pont a listavezető FK Bodo/Glimttel szemben. Az együttes legveszélyesebb játékosa a nigériai Leke James, aki a bajnokságban 13 mérkőzésen 7 gólt szerzett. A Molde – amely története során egyszer, az 1999–2000-es idényben szerepelt a BL főtábláján – legutóbbi tíz hazai európai kupamérkőzésén nem talált legyőzőre, otthon 2015 novemberében a Fenerbahcétól kapott ki legutóbb. Több ferencvárosi játékosnak is van kötődése Norvégiához, a csatár Franck Boli például 2012 és 2014, valamint 2017 és 2019 között játszott a Stabaekban – közte egy szezont az Aalesundnál töltött –, kilenc alkalommal lépett pályára a Molde ellen és ezeken a találkozókon négy gólt szerzett. A bombaformában futballozó Tokmac Nguen – aki a Djurgarden, valamint a Celtic ellen is betalált, az OTP Bank Liga góllövőlistáját pedig holtversenyben négy találattal vezeti – 2011 és 2019 között futballozott Norvégiában, aktuális csapataival hatszor játszott a Molde ellen és négy gólt szerzett, igaz, egyszer sem volt a győztes oldalon. (MTI)

Ezzel szemben Szerhij Rebrov teljesen más játékospolitikát folytatott az elmúlt két évben, és az eredmények őt igazolták. A Thomas Dollt váltó ukrán szakember eddig mindkét szezonjában bajnoki címre vezette a csapatot, a legutóbbi idényben csoportkörig az Európa-ligában, és idén 25 év után a Bajnokok Ligájában is főtáblás lehet a csapattal.

Rebrov tudatosan építette együttesét, főként télen igazolt játékosokat, akiket így nyárig, a nemzetközi kupameccsekig kényelmesen be tudott építeni a csapatba. Az ukrán vezetőedző regnálása alatt többnyire hiányposztokra igazolt az FTC: a rivális Fehérvárhoz távozó Ivan Petrjak helyére érkező Olekszandr Zubkov tökéletes választás volt, ahogy a Böde Dániel után keletkezett űr betöltésére érkezett Franck Boli is, valamint Tokmac Nguen és Ihor Haratin is – hogy csak néhányat emeljünk ki.

Az elmúlt két évben 7,8 millió eurót költött új játékosokra a Ferencváros, ami mutatja, hogy hajlandó jóval többet áldozni a klub igazolásokra, akik viszont sokkal hatékonyabbak, mint Doll idején. Tokmac Nguen az eddigi 3 Bajnokok Ligája-selejtezőn 3 gólt szerzett, Haratin remekül mozgatja a középpályát, és teremt összhangot a támadók és a védelem között, Miha Blazic és Lasa Dvali pedig a védelem tengelyében adja a stabilitást. A keret értéke immár a 25 millió eurót közelíti.

Rebrov teljesen a saját képére formálta a csapatot. Doll utolsó nemzetközi kupameccsén, a Maccabi Tel-Aviv otthonában 1–0-ra elveszített BL-selejtezőn öt olyan játékos volt a keretben, akire az ukrán tréner is számít: Dibusz Dénes, Marcel Heister, Blazic, Abraham Frimpong és Lovrencsics Gergő. Tehát gyakorlatilag a védelmen kívül a teljes középpályát és támadósort lecserélte Rebrov, és a döntései eddig jónak bizonyultak.

A számok is ezt igazolják: eddigi 92 mérkőzésén 59 győzelmet aratott a Fradival, 20 döntetlen mellett csak 13 vereség a mérlege – a 64 százalékos győzelmi ráta közel 5 százalékkal jobb, mint Doll idejében volt.

Fontos különbség a két tréner között továbbá, hogy Rebrov az állandóságot képviseli.

Az eddigi három Bajnokok Ligája-selejtezőn mindössze egy-egy poszton változtatott a kezdőcsapaton. Ahogy említettük fentebb, a gárda gerincét együtt tartotta az ukrán szakvezető, nem kapkodott az átigazolásokkal. Legtöbbször 4–2–3–1-es és 4–3–3-as hadrendben küldi pályára csapatát, míg Doll – a nagy játékosmozgás miatt is – jóval több formációt kipróbált.

A mi fejünkben az van, hogy csoportkört fogunk játszani, nemcsak szeretnénk, hanem akarunk

– mondta tavaly nyári évértékelőjében Kubatov Gábor klubelnök, aki hozzátette: Thomas Dollban nem volt elég erős a hit, ellenben Szerhij Rebrovban ez megvan – a csoportkör immár nem álom, hanem valóság, méghozzá két egymást követő idényben is. 

A játékosok korábbi nyilatkozatai alapján a szervezettség a legfontosabb különbség a két szakember között, hogy az ukrán vezetőedző irányításával sokkal tudatosabbá vált a csapat játéka. Ahogy Dibusz Dénes is kiemelte a Nemzeti Sportnak: „Rebrov érkezése óta struktúrában gondolkodik mindenki, az egyes szituációkban mindenki tudja, hol kell helyezkednie, mit kell tennie labdavesztésnél és hol lehet nyomást gyakorolni az ellenfélre.”

A Ferencváros ha túljut a Moldén, 25 év után ismét ott lehet a Bajnokok Ligája főtábláján. Kétségtelen, Kubatov Gábor eddig is rendkívül sikeres elnökségének legnagyobb eredménye lenne ez. A norvég bajnok elleni párharc első, idegenbeli mérkőzését szerdán 21 órakor rendezik, a budapesti visszavágóra jövő héten kedden kerül sor.

(Borítókép:  Lovrencsics Gergő ünnepli gólját a Dinamo Zagreb ellen 2020. szeptember 16-án. Fotó: Szabó Bernadett / Reuters )

Rovatok