A Ferencváros Bajnokok Ligája-csoportkörös szereplése lendített a magyar labdarúgás helyzetén, de az Európai Labdarúgó-szövetség egy kicsit átrajzolta a nemzetközi futballtérképet. A koefficiensek alapján két helyet javít Magyarország az UEFA rangsorában, ennek ellenére a mindenkori bajnokcsapatot leszámítva csak a harmadik számú kupasorozatban, az 2021 nyarán induló Európai Konferencialigában indulhatnak az NB I egyesületei.
A kisebb országok felzárkóztatása érdekében az UEFA úgy döntött, a Bajnokok Ligája és az Európa-liga mellett elindít egy harmadik számú európai kupasorozatot, az Európai Konferencialigát. Az új széria a BL-t nem érinti, az Európa-ligát viszont igen: az országok rangsorának első 15 helyezettje szerepelhet a második számú sorozatban a 2021–2022-es idénytől, valamint a Bajnokok Ligája selejtezőből búcsúzó együttesek.
Az Európa-ligában a selejtező a harmadik körrel kezdődik, a Bajnokok Ligája második selejtezőköréből kieső csapatokhoz csatlakozik az UEFA rangsorában 15. ország kupagyőzteséhez (ami jelen állás szerint Csehország) – így alakul ki 7 párharc. A továbbjutókhoz a playoffkörben csatlakoznak a Bajnokok Ligája harmadik selejtezőkörében alulmaradók (hat klub), valamint az UEFA-rangsor 8–14. helyezettjeinek kupagyőztesei (jelen állás szerint a belga, ukrán, osztrák, dán, holland, skót és török).
A 32 csapatos főtáblán 12 együttes helye automatikus, hozzájuk csatlakoznak a selejtező playoffkörének győztesei, valamint a Bajnokok Ligája playoffjának vesztesei. Az egyenes kieséses szakaszban a nyolc csoportmásodik a csoportharmadikokkal keresztbe játszik a nyolcaddöntőbe jutásért, ahová a csoportelsők automatikusan bejutnak.
A jövő nyáron startoló Európai Konferencialigában az öt topliga 1-1 helyet kap a főtáblán, az UEFA rangsorában 6–15. országok két klubot indíthatnak, a 16. és 51. pozíció között lévők – így Magyarország is – pedig 3-3 csapatot. Az európai klubranglista utolsó öt helyezettje pedig 2-2 klubot szerepeltethet.
A mindenkori bajnokcsapat továbbra is a Bajnokok Ligája első selejtezőkörében kezdi meg szereplését. Veresége esetén azonban
nem az Európa-ligában, hanem az Európai Konferencialigában folytatja, méghozzá a második selejtezőkörben.
Ellenben ha az első akadályt sikerrel veszi a BL-selejtezőben, és a második körben szenved vereséget, akkor az Európa-liga harmadik selejtezőkörébe kerül. Innen két lépés a főtábla, de egy esetleges vereséggel az Európai Konferencialiga playoffköre lenne a következő állomás, ami az utolsó állomás a csoportkör előtt.
Az ezüst- és bronzérmes, valamint a Magyar Kupa-győztes helyzete jóval egyszerűbb: mindhárom csapat az Európai Konferencialiga első selejtezőkörében indulhat, a csoportkörig tehát négy ellenfelet kell búcsúztatnia.
A selejtezők mezőnye részben már ismert, mivel a koronavírus miatt több helyütt lefújtak a bajnokságot. A második körben olyan klubok szerepelnek többek között, mint a Molde, a BATE Boriszov vagy az Asztana.
Az Európai Konferencialiga selejtezőjében – ha a járvány addig nem írja felül – oda-vissza vágós párharcokat rendeznek, már a dátumok is ismertek:
A főtábla küzdelmei az Európa-ligához hasonlóan szeptember 16-án indulnak.
A klubcsapatok nemzetközi szereplése alapján kalkulált rangsorban Magyarország jelenleg a 28. pozícióban található. Az UEFA ötéves ciklusokat vesz alapul: az elmúlt 5 idény eredményeit összesítve számolja a ranglistát. Az európai kupasorozatokban elért eredményeket – beleértve a selejtezőket – pontozzák, minél messzebb jut egy klub, annál több pontot kap. Egy-egy ország összes klubjának pontjait összeadják, majd átlagot számolnak belőle az alapján, hogy hány csapat szerepelt a nemzetközi porondon. Így minden szezon végén kijön egy pontszám, a legutóbbi öt idényt összeadva pedig megkapjuk az adott nemzet koefficiensét.
Az ötéves periódus legrégebbi pontszáma mindig kiesik a következő évi kalkulációból. Ezzel, valamint a Ferencváros Bajnokok Ligája-csoportkörös szereplésével a magyar bajnokság két helyet előrelép a rangsorban, a 28. pozícióból a 26.-ra, mivel az előttünk álló Kazahsztánnak és Azerbajdzsánnak magasabb pontszáma esik ki, ráadásul mindkét ország klubjai rosszabbul szerepeltek a jelenleg zajló szezonban, mint a magyarok.
Ha a következő idényben is lesz legalább egy csoportkörös honi csapat, akkor a 2022-es kalkulációban még előrébb léphetünk, hiszen a 2017–2018-as szezon pontszáma kiesik majd abból a számításból. Ez pedig a magyar bajnokságnak kedvez, hiszen abban az idényben nem volt főtáblán NB I-es klub – ellentétben az elmúlt 3 évaddal, amikor rendre volt csoportkörös együttesünk. Ha az előttünk álló szezonban a magyar egyesületek több koefficienspontot gyűjtenek, mint a románok, akkor a szomszédos országot megelőzzük a 2023-as ranglistán.
(Borítókép: Roko Baturina Barcelona-játékosok gyűrűjében. Fotó: Czerkl Gábor / Index)