Továbbra is a sportvilág, kiváltképp a labdarúgás legforróbb témája a vasárnap éjjel létrehozott Európai Szuperliga. Miközben az új szervezet vezetősége próbálja védeni a döntését, addig a Nemzetközi (FIFA) és az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) szankciókat helyezett kilátásba. Csak a játékosokat nem kérdezte senki, akik tehetetlenül keveredtek bele a történetbe, miközben azzal fenyegetik őket, hogy nem léphetnek pályára a válogatottjukban. Az ő helyzetükről és érdekvédelmükről dr. Horváth Gáborral, a FIFPRO (Hivatásos Labdarúgók Nemzetközi Szervezete) magyarországi tagszervezetének főtitkárával beszélgettünk.
Az induló Szuperligával kapcsolatban már több érintett csapat játékosa is megszólalt, sőt ellenezte az új sorozatot. A közelmúltban láthattunk olyat, hogy egy klub azért küldött egy el alkalmazottat, mert annak értékrendjével ellentétes véleményt formált meg. Büntethetőek emiatt?
Minden hivatásos játékosnak munkaszerződése van, amiben részletesen szabályozzák a játékosok kötelezettségeit. Ha ezeket megszegik, akkor természetesen szankcionálhatja a klub. Korábban a Petry-ügyben és most a Szuperliga tekintetében is elmondható, hogy nagyon kevés információ áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy korrekt véleményt tudjunk formálni. Lehetséges, hogy Petry Zsolt szerződésében, vagy a Hertha belső szabályzatában szerepel olyan pont, amelyet nyilatkozatával megszeghetett, azzal együtt, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága mindenkit megillet. Ugyanígy a Szuperliga esetében sem tudunk minden releváns információt, ezért óvatosan kell véleményt alkotnunk.
Tudjuk, hogy a futballisták alapvetően munkavállalók és a klubok a munkáltatók. De az UEFA-nak és a FIFA-nak, amelyekkel nem állnak szerződésben, van bármilyen jogalapjuk arra, hogy eltiltsák őket a válogatottól?
Egyik sem tilthatja meg, hogy bárki részt vegyen egy válogatottmérkőzésen, aki nem követett el fegyelmi vétséget. A játékosok a munkáltatójuk utasításait hajtják végre. Ráadásul a labdarúgóknak semmilyen ráhatásuk nem volt az eseményekre. A játékosok felelősségének firtatása jóindulattal félreértésnek tekinthető, de inkább fenyegetőzés, amely alkalmatlan eszköz és próbálkozás.
Mit tehet egy játékos, amikor a csapata meghoz egy ilyen döntést? Kérheti esetleg a megállapodásának felbontását szerződésszegésre hivatkozva?
Nem láttam még olyan szerződést, amelyben a klub vállalta volna az alkalmazásában álló játékos felé, hogy minden évben a BL-ben fog szerepelni. Ha lenne ilyen, és közben a Szuperligában indulna a csapat, akkor az szerződésszegés lenne. De most egy olyan dologról beszélünk, ami még nem következett be, mindez feltételezés, szankciót pedig csak egy elkövetett fegyelmi vétség esetén lehet kiszabni, előre nem.
És mi a helyzet a különböző, teljesítményhez köthető bónuszokkal? Tegyük fel, Mohamed Szalah megállapodásában van egy olyan pont, hogy minden évben, amikor a Premier League-ben 20 gól fölött termel, akkor néhány százezer font üti a markát pluszban. Ha ezt most a Liverpool megvonja tőle, az sem számít szerződésszegésnek?
Biztos, hogy lesznek olyan pontok, amiket az új versenyrendszer létrehozásával és a feltételezett kizárásokkal nem fog tudni teljesíteni néhány klub. Itt kiigazításokra, módosításokra lesz szükség az adott szerződéses jogviszonyban.
A tényálláson azonban alapvetően nem változtat: a futballistának mint munkavállalónak ugyanúgy a munkáltatója utasítását kell követnie, mint ha mondjuk az építőiparról, informatikai szektorról, újságírásról vagy bármely más iparági munkaszerződésről lenne szó.
A munkavállaló csak akkor tagadhatja meg az utasítás teljesítését, ha az jogellenes vagy bűncselekmény lenne, ez a helyzet pedig itt nem áll fenn. Ráadásul nem jogszabályokon, hanem egy saját szabályrendszeren alapul ez a versenysorozat, úgyhogy egy játékos nem tagadhatja meg a szereplést az adott mérkőzésen, ha azt a klubja elrendeli. A játékosok azt sem szabhatják meg, hogy a munkáltatójuk melyik bajnokságba vagy nemzetközi kupába nevez be.
Váratlan helyzetek adódhatnak az életben: ha most megnéznénk a FIFPRO-hoz 65 000 profi játékos szerződését, egyikben sem találnánk olyan kikötést, amely azt részletezné, hogy mi történik, ha megalapítják a Szuperligát. Ha a játékosokat ebből adódóan érdeksérelem érné, nyugodtan fordulhatnának hozzánk, a FIFPRO-hoz, illetve az érintett hazai játékosszervezetekhez. Sokan mondják, hogy a játékosok fizetésének emelkedése az egyik oka a jelenleg kialakult helyzetnek, de azt többen elfelejtik, hogy nem a futballisták irányítják a klubot, és nem ők ajánlják maguknak azokat a szerződéseket, amiket aláírnak. A működéshez szükséges anyagi bázis megteremtése és észszerű felhasználása a klubvezetők felelőssége.
Ön szerint van létjogosultsága a Szuperligának?
Korábban említettem, hogy ennek megítélésére nincs kellő információ a birtokunkban. A történelemben az újítók a legtöbbször nem voltak népszerűek, de nélkülük a világ kevésbé fejlődött volna.
A Szuperliga életre hívása a mai sportban nem példa nélküli, az sem biztos, hogy alapvetően rossz, valószínűleg népszerű és profitábilis lenne, de az ellenérveket is meg lehet érteni, hogy mi lesz a jövedelmek arányos elosztásával, az egymás iránti szolidaritással, a versenysemlegesség elvével vagy a kisebb klubok védelmével.
Az ötlet rengeteg kérdést vet fel: van-e létjogosultsága egyáltalán? Ha igen, akkor hogyan illeszkedik a Szuperliga a többi versenysorozathoz, a hazai bajnokságokhoz, az átigazolásoknál a nevelési költségtérítések tekintetében az ott játszott meccsek beszámítanak-e, stb. Körültekintő eljárást és döntéseket javasolok.