Az újságíró azzal kezdi a cikkét, hogy a magyarok Albánia elleni hazai meccsét a hivatalos számok szerint 273 néző láthatta csupán, ami éles kontrasztot mutat azzal, hogy az Európa-bajnokságon épp a Puskás Arénában lehetett végre újra telt ház előtti meccset rendezni nagy tornán a járványhelyzet kirobbanása óta.

A lap emlékeztet arra, hogy a franciák elleni Eb-csoportmeccsen rasszista és homofób viselkedést tapasztaltak egyes szurkolóktól, ezek pedig a következő találkozókon is megismétlődtek, ami miatt az európai szövetség (UEFA) zárt kaput rendelt el két találkozóra.

Aligha meglepő módon kiemelik, hogy az angolok elleni budapesti mérkőzésen még több rasszista megnyilvánulással szembesültek a játékosok, és hogy fokozott rendőri jelenlét lesz a Wembley-nél kedd este, hogy elejét vegyék az esetleges atrocitásoknak, még ha csak csekély vendégtáborral, mintegy száz fővel számolnak is.

A Carpathian Brigade nevű ultracsoportot nevezik meg fő szabálysértőknek, amelynek feketébe öltözött tagjai különös nosztalgiával tekintenek a korábbi magyar birodalom napjaira.

A régi birodalom elveszített területei miatti gyász kapóra jön Orbán Viktor miniszterelnöknek, összefonódik szélsőjobboldali pártja, a Fidesz populista bevándorlásellenes politikájával. Ez a hangulat pedig a lelátókon is megjelenik – jegyzi meg a lap.

Az országban egyre növekszik a rasszizmus, az antiszemitizmus és az idegengyűlölet mértéke, amelyet Orbán kormánya támogat. Az emberek úgy érzik, szabadon kifejezhetik ezeket az érzéseket, ha fekete bőrű futballistát látnak. Lehetőségnek látják arra, hogy kifejezzék a ronda, idejétmúlt fasiszta nézeteket. Itt kevés afrikai bevándorló van, ami bátorítja őket arra, hogy hangot adjanak a gyűlöletüknek. Ez a kormány nem tiltja meg ezeket a megnyilvánulásokat, sőt támogatja őket

– idézi a Times Balázs Pétert, a Bajnai-kormány korábbi külügyminiszterét.

Az ultrákon belül viszont különbséget kell tenni az ország dicső múltjával romantizáló többség és a rasszista megnyilvánulásokat bemutató illetők között.

Ezen a ponton az újpestiek hosszú ideje szurkoló ultráját, Szabó Balázst szólaltatták meg, aki elmondta, hogy a magyar válogatott külföldi utazásai kapcsán mindig elutasítják ezeket a megnyilvánulásokat.

Ezek az emberek [akik rasszista inzultálásokban részesítették az angol játékosokat] a mi hatáskörünkön kívül vannak. A Carpathian Brigade mintegy 150 fős csoport, amely nem felügyelheti az egész stadiont. Mit tehetnénk vagy mondhatnánk?

Rob O’Connor hozzáteszi, hogy a kamerafelvételeken látható, hogy rendkívül intenzív rasszista megnyilvánulások voltak egyes szurkolók részéről, mégis kevés együttérzés van a BLM-mozgalommal, amelyet az Egyesült Királyság és a többi nyugati ország gyarmattartó bűntudata kifüstölésének vélnek.

Itt jegyzi meg, hogy Magyarország – több kelet- és közép-európai országhoz hasonlóan – maga is elszenvedője volt külföldi népek elnyomásának, így kettős mércét látnak abban, hogy azt várják el tőlük, hogy térdre ereszkedjenek.

A labdarúgásban tapasztalható diszkriminációk leküzdésére életre hívott FARE kelet-európai fejlesztési tisztviselője, Pavel Klimenko a következőket gondolja a helyzetről:

Ha az embereknek azt mondják a vezetőik, hogy a BLM csak egy újabb baloldali összeesküvés azért, hogy a fehér embereknek ártsanak Európában, és hogy az angol játékosok térdre ereszkedése bocsánatkérés a brit gyarmatosítás bűnei miatt, a szurkolók reakciója egyértelmű lesz. Ennek eredményeként nem látnak semmi rosszat abban, hogy rasszista kijelentéseket tesznek a játékosok felé. Számukra a majomhuhogás nem jelent különbséget ahhoz képest, ha egy másik játékost másképp próbálnak megzavarni. Nincs meg a problémák kulturális megértése.

A következő bekezdésben a cikk írója azt ecseteli, hogy Magyarország ellenséges környezetté vált a kisebbségek számára, legyenek ott élő vagy odalátogató ember vagy embercsoport.

Magyarországon csekély az etnikai sokszínűség, de azt is meg kell nézni, hogyan működik az ország. Egy jobboldali populista van az élén, aki politikai előnyökért Trump-szerű módon gyűjt jópontokat a kisebbségekkel szemben

– teszi hozzá Klimenko.

Orbánnal kapcsolatban a cikkíró megjegyzi még, hogy a korábbi futballista tisztában van a játék erejével, törekedett arra, hogy az ultrákat megfossza királycsináló szerepüktől, és az elmúlt években sikerült visszavenniük az irányítást a hardcore szurkolóktól. Hozzáteszi, hogy a biztonsági iparágak növekedése (hozzátéve hogy az EU-ban az egy főre jutó alkalmazottak ezen a területen a második legmagasabb arányt képviselik) azt eredményezte, hogy sok volt huligán átlépte a küszöböt, és kvázi az állambiztonság hivatalos apparátusának részévé vált.

Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitánya a mérkőzést megelőző sajtótájékoztatón kitért a hazai meccsen tapasztalt atrocitásokra. Többször is hangsúlyozta, hogy csak egy nagyon kis csoport megnyilvánulásai miatt került negatív középpontba a szurkolótábor, Magyarország rendkívül demokratikus és toleráns ország.

Korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megszólalt a témában, hangoztatva, hogy fel kell lépni a rasszista megnyilvánulások, a magyarokat érintő bántó általánosítás és a kettős mérce ellen, ahogy az ellen is, hogy a magyar–angol találkozóval kapcsolatban az ellenséges, rasszista hangulatról beszéljenek az emberek. Azt is elmondta, hogy nem csak Magyarországon voltak botrányok, ám az hiteltelen, hogy ezt az esetet ennyire felfújják.

Schmidt Mária levelet írt, amelyet a közösségi médiában tett közzé Boris Johnsonnak címezve. A történész, a Terror Háza Múzeum igazgatója azt írta, hogy a brit miniszterelnök egy kis, széteső ország élén áll, és inkább söprögessen a saját háza táján.

(Borítókép: Kisbenedek Attila / AFP)