Egy neves kardiológussal, Jánosi Andrással néztük végig, mit jelent az, hogy a dán futballválogatott irányítója, Christian Eriksen néhány percre távozott az élők sorából a finnek elleni mérkőzésen. A játékos beültethető defibrillátort kap, de egyelőre nem lehet tudni, ez milyen hatással lesz sportolói karrierjére.
„Amikor odaértem, lélegzett, és tapintható volt a pulzusa. Ám ez hirtelen megváltozott, és el kellett kezdenünk defibrillálni” – a dán csapat orvosa, Morten Boesen így idézte fel vasárnap a hideglelős pillanatot, amikor a dán–finn Eb-meccs első félidejének végén megkezdődött a küzdelem a 29 éves Christian Eriksen életéért. Leírni is dermesztő, de a dánok irányítója perceken keresztül „odaát” volt, meghalt. A dánok csékája, Simon Kjaer lélekjelenléte – stabilizálta Eriksen helyzetét, és félretolta a nyelvét, hogy le ne nyelje –, illetve az orvosi stáb mintaszerű beavatkozása hozta vissza a futballistát, akinek stabil az állapota, képes kommunikálni, a koppenhágai Rigshospitaletben (központi kórház) szurkol csütörtökön övéinek a belgák ellen.
Mi történt Eriksennel, mi okozhatta, hogy egyik pillanatról a másikra összeesett a gyepen, és egyáltalán van-e lehetősége, hogy valaha pályára léphessen profiként? Jánosi András kardiológust, az MTA doktorát kérdeztük.
Ha valaki ájultan fekszik, és nincs pulzusa, akkor az orvosi megjelölés az esetében cardiac arrest, amit szívmegállásnak lehet fordítani, de valójában a hirtelen szívhalált jelenti, minden bizonnyal Christian Eriksennel is ez történt. 3-6 perc, átlagosan talán 5 perc az az idő, amíg egy ilyen állapotban lévő embert vissza lehet hozni a klinikai halálból
– magyarázta az Index érdeklődésére Jánosi András.
Hogy mi dönti el, hogy ez idő alatt károsodik-e valakinek az agya az oxigénhiányos állapot miatt? Az újraélesztésnek hatásosnak kell lennie, a mellkas ütemes nyomásával kell ilyenkor fenntartani a keringést. Ha ezt megfelelően csinálják, mód van arra, hogy akut beavatkozásokat lehessen elvégezni, például hogy megállapítsák, mi az oka a szívhalálnak. Erre alkalmas az automata defibrillátor, ugyanis ha a két elektródát ráhelyezzük a mellkasra, az készít egy EKG-t, és kapunk információt arról, hogy a szív „áll-e” – ezt hívják asistoliának, amikor nincs szívösszehúzódás –, vagy szívritmuszavarral állunk szemben, ami miatt nincs megfelelő keringés.
Utóbbi esetben léphet fel szívkamra-fibrilláció, ami azt jelenti, hogy a szív mozog, de túl gyorsan, s ez nem biztosítja a vér megfelelő továbbítását, a hatékony keringést. Az automata defibrillátor ezt a ritmuszavart szünteti meg, Christian Eriksennél is ezért vetették be. Szerencsés esetben ilyenkor visszatér a normális szívizomműködés.
Az orvostudomány a kardiológus elmondása alapján külön fejezetet szán az élsportolók esetében bekövetkező hirtelen szívhalálnak. Pontos adatok vannak arra, milyen gyakorisággal fordul elő.
Globálisan nézve 35 év alatti élsportolóknál 100 ezres mintán 3-6 ilyen esettel lehet találkozni egy év alatt.
Férfiaknál gyakrabban fordul elő, az Egyesült Államokból származó felmérés szerint például az afroamerikai népesség körében ugyancsak gyakrabban következik be a hirtelen szívhalál, mint a fehér vagy a latin populációban.
A lezajlott vizsgálatokkal azt kellett megállapítani, hogy van-e valamilyen strukturális eltérés a futballista szívében. Erre alkalmas a szívultrahang-vizsgálat és a mágnesesrezonancia-képalkotó, vagyis szív MR-vizsgálat. Itt meg lehet állapítani, hogy vannak-e a szívben kóros összeköttetések. A vizsgálat másik része a koszorúerek állapotát nézi, ezek az erek látják el vérrel a szívizmot
– mondja az MTA doktora, hozzátéve, előfordulhat, hogy Eriksennek veleszületett koszorúér-problémája volt, például nem úgy, és nem onnan ered a koszorúér (eredési anomália), ami a megfelelő vérellátást biztosítja, ez egy fejlődési rendellenesség. Az is lehetséges, hogy szerzett koszorúér-eltérés áll fenn, ilyen lehet a koszorúér-meszesedés, a koszorúér-szűkület, vagy előfordulhat az is, hogy a szívizom bizonyos összehúzódáskor szűkíti a koszorúeret.
Meghökkentő tény, hogy a 35 év alatti sportolók egyharmadának van öröklődő szívizombetegsége (hipertrófiás kardiomiopátia).
Ilyenkor valamelyik szívkamra fala jelentős mértékben megvastagodik, és ez gátolja a szívből kiáramló vér útját. Ezt a problémát viszonylag egyszerűen, szívultrahanggal meg lehet állapítani.
Ha a sportolót sikerül megmenteni, az esetek több mint felében megállapítható, hogy mi okozta nála a hirtelen szívhalált, így Eriksen esetében is lehet reménykedni. Más kérdés, hogy az elhunyt sportolók boncolásakor az esetek 40 százalékában semmilyen strukturális eltérést nem találnak, ami hirtelen szívhalálra hajlamosít. Sokszor fennáll a szívizom anyagcseréjének problémája, ami viszont hajlamosító tényező, ilyen a Brugada-szindróma, amelyet két spanyol kardiológusról, Josep és Pedro Brugadáról neveztek el.
Nagy kérdés, hogyan alakul Christian Eriksen pályafutása azután, hogy percekre leállt a szíve. Volt csapata, a Tottenham és jelenlegi klubja, az Internazionale csapatorvosa is azt nyilatkozta, hogy a korábbi vizsgálatok alapján semmilyen jel nem utalt arra, hogy Eriksen élete veszélyben lenne. Ám hirtelen szívhalált követően sem Angliában, sem Olaszországban nem engedik, hogy a játékosok folytassák a karrierjüket. Ellenpéldának ott van Danny Blind, akinek 2019-ben beültettek egy kardioverter-defibrillátort, ami elektromossággal állítja be a pulzusszámot, ha nem megfelelő szívritmust érzékel. Igaz, ő nem került olyan állapotba, mint a dán játékos, simán rosszul lett egy Bajnokok Ligája-találkozón. Eriksen most a dán futballszövetség tájékoztatása szerint egy ugyanolyan implantátumot kap, mint Blind.
A jelenleg érvényes nemzetközi és európai ajánlás nem javasolja az élsportot a beültetett defibrillátorral
– így Jánosi András, az angol és az olasz szabályozás is ezt támasztja alá. A kardiológus kifejtette, Magyarországon sem kapna engedélyt versenysportra Christian Eriksen.
De ha logikusan belegondolunk, nem engedünk vissza a pályára egy beültetett készülékkel egy olyan játékost, aki egyszer már a hirtelen szívhalál állapotában volt.
(Borítókép: A dán Christian Eriksent ápolják a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság B csoportjának első fordulójában Finnország ellen játszott mérkőzésen Koppenhágában 2021. június 12-én. Fotó: Friedemann Vogel / MTI / EPA)