Mindössze hét mérkőzés maradt hátra a labdarúgó-Európa-bajnokság küzdelmeiből, ebből négyet pénteken és szombaton játszanak le, akkor rendezik ugyanis a két-két negyeddöntőt. A párharcok közül kiemelkedik a belga–olasz csata, de természetesen a többi összecsapást is górcső alá vettük. Nézzük, hogy az Index szerint mely alakulatok jutnak be a legjobb négy közé.
Svájc talán az Eb legnagyobb meglepetését szolgáltatta azzal, hogy 3–1-es hátrányból felállva előbb hosszabbításra mentette a világbajnok franciák elleni nyolcaddöntőt, majd tizenegyespárbajt követően búcsúztatta is a kontinensviadal favoritját. A csoportjában harmadik helyen jutott tovább Vladimir Petkovic alakulata, amely az olaszoktól 3–0-ra kikapott, a walesiekkel 1–1-es döntetlent játszott, a törököket viszont simán, 3–1-re legyőzte.
A csapat első számú gólfelelőse Haris Seferovic, aki már három találatnál jár, ebből kettőt a vb-címvédő kapujába fejelt. Xherdan Shakirire is érdemes lesz figyelnie a spanyol védőknek, aki 2 gólja mellett egy gólpasszt is kiosztott.
Nagy érvágás viszont, hogy sárga lapok miatt kihagyni kényszerül a találkozót az Arsenal középpályása, Granit Xhaka, aki megalkuvást nem tűrően robotolta végig a franciák elleni 120 percet – a meccs embere cím lett a jutalma.
A spanyolok is megszenvedtek a horvátokkal a maguk nyolcaddöntőjén, Luis Enrique együttese is kétgólos előnyt adott le a hajrában a vb-ezüstérmessel szemben, így szintén túlórára kényszerült. Ott aztán már nem kegyelmezett, Álvaro Morata és Mikel Oyarzabal találatainak köszönhetően elkerülte az orosz rulettet, a hosszabbítás azonban alighanem Spanyolországból is sokat kivett. Amely a csoportban sem a lengyeleket (1–1), sem a svédeket (0–0) nem tudta legyűrni, így a szlovákok ellen tartott erődemonstráció (5–0) ellenére is csak másodikként jutott tovább a csoportból. Eltiltás nem nehezíti a szövetségi kapitány dolgát, sérülés viszont igen: a Horvátország ellen megsérülő és lecserélt José Gaya játéka erősen kérdéses, így a védelem bal oldalán minden bizonnyal Jordi Alba kezd majd.
Ami az örök mérleget illeti, eddigi nyolc egymás elleni meccsükből csupán egyet nyertek meg a svájciak, három döntetlen és négy spanyol siker mellett.
Nyilván most is Luis Enrique csapata az esélyes, ám Svájc Franciaország ellen bizonyította, hogy egy percre sem érdemes leírni.
Szerintünk a spanyolok nem is esnek ebbe a hibába – már csak a horvátok ellen tanultak miatt sem –, így ha szűkösen is, de az ő továbbjutásukat várjuk.
Ahogyan azt a beharangozónk elején is írtuk, a négy negyeddöntő közül messze ez a párharc emelkedik ki a leginkább. A belga „aranygenerációnak” talán ez lehet az utolsó lövése, a franciák búcsújával pedig egyértelműen Roberto Martínez alakulata lépett elő első számú favoritként. Főleg azután, hogy a nyolcaddöntőben Thorgan Hazard nagyszerű lövésével a címvédő Portugáliát búcsúztatták, előtte pedig a csoportkörben az oroszokat (3–0), a dánokat (2–1) és a finneket (2–0) is legyőzték. A portugálok elleni siker viszont vezéráldozatokkal járt, Eden Hazard és Kevin De Bruyne is megsérült a találkozón, le is kellett cserélni őket, így könnyen lehet, hogy az újabb rangadót nélkülük kell megvívniuk a belgáknak. Persze amíg Romelu Lukaku-, Dries Mertens-, Yannick Carrasco-, Axel Witsel- vagy éppen a kapuban Thibault Courtois-szintű klasszisok alkotják a keretet, nincs ok a vészharangok kongatására.
Az olaszok némi meglepetésre csupán hosszabbításban tudták bedarálni Ausztriát a legjobb 16 között, így 30 perccel több játékidő van a futballisták lábában. Az A csoportot viszont hibátlan mérleggel, kapott gól nélkül abszolválták: a törököket és a svájciakat 3–0-ra, a walesieket 1–0-ra győzték le. Az utóbbi idők legnagyobb erőfelmérője viszont ma este érkezik el, hiába mutatott ugyanis lehengerlő mérleget és statisztikát a Squadra Azzura – 12 meccses győzelmi sorozat 34 lőtt és mindössze egy (!) kapott gól –, nem találkozott topcsapattal Roberto Mancini alakulata.
A szövetségi kapitánynak a nyitómeccsen megsérülő Alessandro Florenzit minden bizonnyal nélkülöznie kell a negyeddöntőben is, Giorgio Chiellini állapota viszont javult, már a csapattal edzett, így a rutinos játékos visszatérhet a védelem tengelyébe.
Az egymás elleni mérleg roppant kiegyenlített, eddig 11-szer találkoztak a csapatok, három belga győzelem és három olasz siker mellett négy döntetlen a mutató.
A nagy tornákon viszont szembetűnő Olaszország dominanciája: eddig négyszer meccselt vb-n vagy Eb-n a két ország, ezekből három olasz sikerrel, egy pedig pontosztozkodással zárult.
Egyenes kieséses szakaszban azonban még soha nem játszottak egymás ellen.
A belgák most bizakodhatnak, hiszen amióta 2016 szeptemberében Martínez átvette az irányítást, több meccset nyertek (47) és több gólt szereztek (175), mint bármely más európai válogatott. Legutóbbi 13 mérkőzésüket két döntetlent leszámítva kivétel nélkül megnyerték, és a 2018-as, franciák elleni vb-elődöntő veresége (0–1) óta eltelt 34 találkozón legalább egy gólt mindig szereztek.
Az olaszok sorozatban harmadszor jutottak be az Eb-negyeddöntőjébe. Érdekesség, hogy minden meccsük tizenegyespárbajban dőlt el:
2008-ban a spanyolok, 2016-ban a németek nyerték a hirtelen halált, 2012-ben viszont az angolok ellen az akkor még Cesare Prandelli irányította Itália örülhetett.
Könnyen elképzelhető tehát, hogy most is csak a büntetők döntenek majd, nálunk mindenesetre, ha egy hajszállal is, de Belgium tűnik esélyesebbnek, így a vb-bronzérmest várjuk a legjobb négy közé.
Két olyan csapat találkozik ebben a párharcban, amiktől talán kevesen várták volna, hogy megélik a negyeddöntőt. Bár a dánokat előzetesen afféle sötét lóként emlegették, a finnek elleni nyitómeccsen a Christian Eriksennel történtek érthetően mély nyomokat hagytak a csapatban, ez pedig a végül folytatott találkozó elvesztésébe került (0–1). Azóta viszont inkább erőt merítenek legjobbjuk szerencsés kimenetelű drámájából, már a belgák dolgát is megnehezítették (1–2), az oroszok ellen (4–1) viszont elindult a dán henger, amelyet a negyeddöntőben Wales sem tudott megállítani (4–0).
Az Inter szívműtéten átesett sztárján kívül Daniel Wass is sérüléssel bajlódik, nem beszélve Yussuf Poulsenről, aki már a nyolcaddöntőt is kihagyta, és erősen kérdéses a játéka a csehek ellen is.
Akik hatalmas meglepetésre az addig hibátlan Hollandiát ejtették ki a legjobb 16 között Budapesten. Igaz, a Puskás Arénában rendezett mérkőzés 55. percében 0–0-s állásnál kiállították a gólhelyzetet szándékos kezezéssel megakadályozó Matthijs de Ligtet, onnantól viszont az emberelőnyt maximálisan kihasználva nem adott esélyt ellenfelének Jaroslav Silhavy alakulata, és végül magabiztos, 2 –0-s győzelemmel lépett a legjobb nyolc közé.
A csoportmeccsek folyamán is kellemes csalódást okoztak szurkolóiknak a csehek, hiszen a skótok 2–0-s legyőzése és a horvátok elleni 1–1-es döntetlen után az angoloktól elszenvedett 1–0-s vereség is bőven belefért a továbbjutáshoz.
Egyedül Vladimir Darida sérülése okozhat fejtörést a szövetségi kapitánynak, akit a szigetországiak elleni találkozón kellett lecserélni, és vélhetően holnap sem lesz bevethető.
Ha az egymás elleni meccsekből indulunk ki, túlórára készülhetünk, a 11 találkozóból ugyanis két cseh és három dán győzelem mellett hatszor ért véget döntetlennel ez a csata. Kasper Hjulmand csapata azonban annyira meggyőző volt a legutóbbi két meccsen, hogy a hosszabbítás nélkül is megelőlegezzük neki a továbbjutást, nálunk a dánok nyerik ezt a párharcot, még ha ezúttal nem is feltétlenül négy gólt szerezve.
A négy közül ez tűnik a legegyértelműbb párharcnak, az alsó ágon az angoloknak a németek elleni siker után papíron vörös szőnyegen kellene besétálniuk a fináléba. Csakhogy az idei torna tartogatott már meglepetéseket, így az ezer sebből vérző Ukrajna ellen sem mehet biztosra Gareth Southgate alakulata. Amely viszont egyelőre gólt sem kapott a tornán:
Jordan Pickford a horvátok (1–0), a skótok (0–0), a csehek (1–0) és a németek (2–0) ellen is hibátlanul őrizte kapuját.
A védelmet tehát nem érheti kritika, a támadósort azonban annál inkább, a szigetországi szurkolók a negyeddöntő ellenére játékban többet várnának a kedvencektől. Egyelőre a háromgólos Raheem Sterling tűnik nyerőembernek, a kontinenstorna gólkirályának kikiáltott Harry Kane ugyanis árnyéka önmagának, bár amíg Southgate rendre kreatív középpályások nélkül (Mason Mount, Phil Foden, Jack Grealish, stb.) küldi harcba csapatát, ezen nincs min csodálkozni…
Andrij Sevcsneko csapata a svédek elleni nyolcaddöntőt az utolsó utáni pillanatban, a 121. percben nyerte meg, ám a 2×15 perces hosszabbítás inkább hasonlított a Kórház a város szélén vagy a Vészhelyzet televíziós sorozatra, mint futballmeccsre… Isteni csoda folytán csak Artyem Beszegyin szenvedett sérülést, akire biztosan nem számíthat az aranylabdás szakember, de a ferencvárosi Olekszander Zubkov játéka is kérdéses, aki a hollandok elleni nyitány óta harcképtelen.
Egymás ellen nyomasztó az angol fölény:
hét meccsből mindössze egyet veszítettek el a három oroszlánosok két döntetlen és négy győzelem mellett.
Talán nem vállalunk nagy kockázatot, ha azt mondjuk, keleti szomszédaink nem szombaton este fognak kozmetikázni a statisztikán; magabiztos angol továbbjutásra számítunk…
(Borítókép: AFP)