Vasárnap este véget ért a labdarúgó-Európa-bajnokság, amelyet egy végletekig kiélezett döntő után tizenegyesekkel Olaszország nyert meg – Angliát legyőzve – a Wembley-ben. A statisztikákat böngészve inkább az lett volna meglepő, ha az angolok örülhettek volna az orosz rulett után, ugyanis egyetlen nemzetnek sincs olyan rossz mutatója büntetőpárbajokban, mint nekik.
Anglia története során már kilenc alkalommal volt érdekelt világ- vagy Európa-bajnokságon tizenegyespárbajban, ezek közül pedig mindössze kettőt tudott megnyerni, ami a legrosszabb (22 százalékos) mutató. Igaz, egyet éppen a jelenlegi szövetségi kapitány, Gareth Southgate irányításával, még a 2018-as vb-n, a Kolumbia elleni nyolcaddöntőben, ám az átok továbbra is sújtja a szigetországiakat, a tegnapi döntőben hárman is hibáztak.
Ezzel szemben a torna legjobb játékosának megválasztott Gianluigi Donnarumma ötször volt már részese az idegek harcának, és mind az ötöt (!) megnyerte, hármat az AC Milannal, kettőt pedig a válogatottal. A pályafutását minden bizonnyal a PSG-nél folytató 22 éves játékos a dán Peter Schmeichel után (1992) a második kapus, aki elnyerte a torna legértékesebb játékosának járó díjat (MVP).
A londoni döntő csupán a második finálé volt, amely tizenegyesekkel dőlt el, 1976-ban Csehszlovákia nyert hasonló módon az NSZK ellen.
Az aranyérmes olaszok két játékosa, Jorginho és Emerson illusztris társasághoz csatlakozott, a Chelsea futballistái ugyanis egy évben nyertek Bajnokok Ligáját, valamint Európa-bajnoki címet. Ez korábban mindössze 12 labdarúgónak sikerült:
Jorginho Eb-rekordot is döntött, 25 labdaszerzése volt a középpályásnak a tornán, ezzel túlszárnyalta Marcel Desailly 1996-ban felállított 24-es csúcsát.
ITÁLIA EGYÉBKÉNT HATODIK NAGY TORNAGYŐZELMÉT ÜNNEPELHETTE (4 VB-, 2 EB-CÍM), EZZEL PEDIG MÁR CSAK A LISTAVEZETŐ NÉMET CSAPAT ELŐZI MEG, HÉT SIKERREL.
Az első, 1968-as Európa-bajnoki címtől számítva 53 évet kellett várni az újabb diadalra, amely a kontinensviadal történetében a leghosszabb időintervallum egy nemzet két aranyérme között.
Az Eb-döntő legjobb játékosának az egyenlítő gólt szerző Leonardo Bonuccit választották, érdekesség, hogy a legutóbbi, 2016-os fináléban is egy belső védőt láttak a legjobbnak, akkor Pepe kapta az elismerést.
Az angol drukkerek talán Harry Kane gólérzékenységében bízhattak leginkább a meccset megelőzően; nos, a Tottenham játékosának egyetlen lövése vagy kulcspassza sem volt a döntőben… Ez az eddigi 61 válogatottsága alatt mindössze másodszor fordult vele elő, az az egy alkalom egy 2018-as, Svájc elleni barátságos meccs volt, ahol 29 percet játszott csereként.
Ezzel az olasz csapattal minden bizonnyal a 2022-es világbajnokságon is számolni kell, a történelem folyamán viszont csak két válogatott tudott közvetlenül Eb-győzelem után vb-t nyerni:
1972-ben és 1974-ben Németország, 2008-ban és 2010-ben pedig Spanyolország.
A jövő évi katari vb azonban még aligha foglalkoztatja Roberto Mancinit és játékosait, akiket minden bizonnyal hősként ünnepelnek majd hazatérésükkor. Jogosan.
(Borítókép: Laurence Griffiths / AFP)