Tizenegy olyan utánpótláskorú futballista volt a labdarúgó NB I első nyolc fordulójában, aki a lehetséges játékpercek legalább felét a pályán töltötte. Mindez a Magyar Labdarúgó-szövetség sportigazgatója szerint pozitív jel, és azt jelentheti, az idény előtt bevezetett új ösztönzési program valóban működik. Sorra vettük, kik ők, és az előző idény tapasztalataiból azt is megpróbáltuk megbecsülni, vajon a „fiatalszabály 2.0” nélkül is tarthatnának-e ennyi meccsnél.
Az NB I első nyolc fordulójának tapasztalatai alapján Barczi Róbert, a Magyar Labdarúgó-szövetség sportigazgatója pozitívnak értékelte a „fiatalszabály” visszatértét. Mint arról korábban beszámoltunk, az élvonalbeli klubok – sajtóhírek szerint, csapatonként – 325 millió forintos bónuszért küzdhetnek magyar futballistáik játékperceivel. A rendszer igyekszik ösztönözni az U21-es korosztály tagjainak bevetését. Egyfelől a pályán töltött idejük tízszeres súllyal esik latba, másfelől, ha nincs legalább egy 2002. január 1-je után született játékos a csapatban, aki a bajnoki meccseknek minimum a felén, összesen 14 850 percig ne kapott volna lehetőséget, akkor a teljes összegre nem is pályázhat az adott együttes.
Azt látom, jól reagáltak a klubok, hiszen harmincnégy fiatal lépett pályára ezalatt a nyolc forduló alatt, és ebből tizenegyen a mérkőzéseknek több mint ötven százalékán szerepeltek is. Ami azt jelenti, hogy ezek a srácok már beépülőben vannak. Tehát, ha minden jól alakul, s ezt a tendenciát folytatjuk, lehet, hogy tizenegy fiatal labdarúgót sikerül beépítenünk ebben a bajnokságban. S jöhet a következő tizenegy utána. Ez lenne a fontos, ez lenne a lényeg, hogy folyamatokat tudjunk elindítani
– fogalmazott Barczi a Góóól!2 című műsorban hétfő este.
A pontverseny állásáról kedden részletesen írtunk, az Index számításai szerint a Budapest Honvéd kiemelkedik a mezőnyből a fiatalpercek tekintetében. A Puskás Akadémia és a Debrecen is kifejezetten jól kezdte az évet ebből a szempontból, nem úgy a Fehérvár, az Újpest és a Ferencváros triója.
Miként korábbi cikkeinkben tettük, ezúttal is fontos hangsúlyozni: bár a köznyelvben és a sportsajtóban is szabályként emlegetjük, valójában az NB I-es kiírástól független, üzleti titokként kezelt, így részleteiben a sajtó által nem ismert ösztönző programról van szó, amikor a „fiatalpercekről” beszélünk.
Ezúttal azt vizsgáljuk meg, ki is az a tizenegy, akiről az MLSZ sportigazgatója beszélt, és akiknek eddigi szereplésük optimizmusra ad okot. Vajon valóban a szövetségi ajánlás (és támogatás reménye) tette meg esetükben a hatást? Ha igen, akkor kinek a helyét vették át együttesük kezdőjében, avagy kik lehetnek az intézkedés vesztesei?
A Kisvárda nyáron – sajtóhírek szerint 250 ezer eurónak megfelelő összegért cserébe – vette kölcsön a CFR Clujtől a román utánpótlás-válogatott, ám magyar állampolgársággal is rendelkező, 20 esztendős kapustehetséget. A klub egyetlen pillanatig sem titkolta, hogy Hindrich megszerzésében óriási szerepet játszott a „fiatalszabály”, s ha nem lett volna magyar útlevele, úgy vélhetően nem is ért volna meg ennyit a 'várdaiaknak a játékos kölcsönvétele.
Esete rendhagyó, hiszen az előző idény második felében abszolút alapembernek számított Kolozsváron, és ha ott marad, jó eséllyel most is az ő nevével kezdődne a Csefere összeállítása. Igaz, ebben az esetben jóval kisebb lenne az esély arra is, hogy tehetségéből a magyar labdarúgás profitáljon. Tavasszal a határ túlsó oldalán nagy felháborodást váltott ki Hindrich erdélyi Krónikának adott nyilatkozata, melyet a Nemzeti Sport ekképpen közölt: „Engem százszázalékosan magyarként neveltek fel. De remélem, hogy minél később kerül terítékre a román sajtóban ez a kérdés, hogy magyar vagyok-e. Nem biztos, hogy tetszene nekik a válaszom vagy a viszonyulásom.”
A játékos néhány nappal később visszakozni is kényszerült: „Minden nyilatkozatomat félreértelmezték, másképp fordították. Jelenleg is a (román U21-esében – a szerk) válogatott keretben vagyok. Igen, szeretnék eljutni a felnőttválogatottba” – idézte szintén az NS a romániai Digi Sportnak adott nyilatkozatát.
Így, hogy Magyarországon játszik, ha a tehetsége valóban elég ehhez, talán könnyebb lesz a magyar válogatott irányába terelni Hindrichet. Ez viszont nem jár áldozatok nélkül: a csapat korábbi kezdőkapusa, Dombó Dávid szenzációs teljesítménnyel járult ahhoz, hogy a Kisvárda az előző NB I-es évadban második helyezést szerezzen. Ehhez képest – épp a fiatalszabály miatt – esélye sem volt arra, hogy megőrizze a helyét a kezdőben új posztriválisával szemben. Dombó most a Vasas játékosa, ahol Jova Leventével és a nagy ígéretnek tartott Uram Jánossal kell megküzdenie a játékpercekért – eddig kevés sikerrel, hiszen nyolc forduló alatt mindössze kétszer lépett pályára a sereghajtónál. Az ő karrierjét egyértelműen negatív irányba befolyásolta az MLSZ intézkedése, későn érő típusként mintegy lemondott róla a válogatott szempontjából, holott sajtóhírek szerint tavasszal többször is szóba került, hogy akár a nemzeti csapat bő kereténél is számításba vegyék. Más kérdés, hogy Gulácsi Péter és Dibusz Dénes mögött kevés esélye lett volna meghatározó taggá válni. Hindrichben néhány év elteltével meg lehet ehhez is a potenciál.
Dombó tavalyi váltótársa, a „szükségesnél” fél évvel idősebb Artem Odincov sem lehet boldog: a 21 esztendős ukrán az Európa-konferencialiga-selejtezőkben játszhatott idén, s egyáltalán nem lenne meglepetés, ha a Kisvárda Magyar Kupa-meccsein is az ő nevével kezdődne a csapat összeállítása. Ám arra egyelőre kevés az esélye, hogy a bajnokikon is bizonyítson…
Az U21-es válogatott Bocskay nyolcból nyolc meccsen kapott eddig lehetőséget Kispesten. A saját nevelésű játékos már 2020 őszén bemutatkozott a felnőttcsapatban, október-novemberben már-már alapemberré is vált, ám Bódog Tamás menesztése után nem jött ki jól az edzőkeringőből, Pisont István és Horváth Ferenc sem igazán számolt vele, így a tapasztalatszerzés érdekében az előző idényt Szerbiában, az erős magyar kapcsolatokkal bíró Topolyánál töltötte. A TSC-nél sem volt épp alapember, de rájátszással, és a Szerb Kupa mérkőzéseivel együtt 1500 játékperce így is összejött.
Ebben az idényben többnyire a középpályás sor jobb oldalán szerepel. Hogy az előző idényben Horváth Ferenc és Nebojsa Vignjevics által is irányított csapatból kit szorított ki, nehéz meghatározni, ugyanis a mostani 4–3–3-mal ellentétben inkább 4–2–3-1-ben játszatták az együttest. Nagy Dominik inkább szélső, a Pakshoz került Bőle Lukács klasszikus tízesként játszott, az előző évad elején még a csapatkapitányi karszalagot is viselő – nyáron a Vasashoz szerződött – Hidi Patrik pedig valamivel visszavontabb szerepkörben játszott. Talán utóbbit…
Ha abból indulunk ki, hogy Barczi Róbert szavai szerint a tervezett ösztönző programról már másfél éve megkezdték az egyeztetéseket, Bocskay fel- és beépítése tudatos lépés is lehetett a kispesti vezetők részéről.
A magyar állampolgársággal is rendelkező, de román U21-es válogatott játékos a jókor jó helyen tipikus példája lehetne: két és fél évvel ezelőtt Csíkszeredáról került Felcsútra, ahol hamar a mélyvízben találta magát, mivel a koronavírus-járvány által megtépázott, európai kupaszereplésre készülő keret tagja lett, augusztus végén a Hammarby elleni El-selejtezőben debütált, majd az idényt a Puskás Akadémiánál és annak kooperációs partnerénél, a Csákvárnál felváltva csinálta végig. Miért jókor, jó helyen? Mert a kooperációs partnerséget, amely lehetővé tette, hogy a fiatal futballisták anyaklubjuk mellett egy másodosztályú partnercsapatnál is szerepeljenek – a régi kettősigazolásokhoz hasonlatosan – szintén épp abban az idényben vezette be az MLSZ.
Corbu már az előző, azaz a 2021–2022-es évadban is meghatározó tagja volt a PAFC-nak, 32 bajnokin lépett pályára, igaz, mindössze négyet játszott végig. Mit ad isten, pont annyit, ahány gólt is szerzett az idényben. Esetében valószínű, a „fiatalszabály” nélkül is helye lenne Hornyák Zsolt kezdőjében, így beépülését sem érdemes az MLSZ-intézkedés gyümölcseként kezelnünk.
S már csak azért sem, mert az NB I-ben megszerzett tapasztalatait nem a magyar, hanem a román felnőttválogatottban kamatoztathatja majd: Edward Iordanescu szövetségi kapitány szeptemberi bő keretében ott is volt már a neve…
Komáromi elmúlt évei hasonlóan alakultak, mint Corbué, azzal a különbséggel, hogy szolnoki születésűként nála nem jöhetett szóba a román válogatott csábítása. Sőt, múlt szeptember óta U21-es magyar válogatott: Gera Zoltán együttesében eddig hatszor lépett pályára.
2015 óta pallérozódik Felcsúton, a tökéletes akadémista archetípusa, alig múlt 17 éves, amikor a Magyar Kupában bemutatkozott a felnőttcsapatban, az NB I létkörét két szezonon át csak a kispadon ülve szokhatta, de a 2020–2021-es idény elején az ottani debütálására is sor került – mikor az első keret tagjai közül megannyian küzdöttek Coviddal. 16 bajnokin négy góllal zárta a szezont, az előző kiírásban újabb 25 bajnoki, egy gól és négy assziszt volt a mérlege. Bal szélsőként a szintén nem túl idős, de a támogatott korból már kicsúszott Skribek Alennel és Kiss Tamással, szélső védőként – ebben a kiírásban kényszerűségből többször is itt kapott lehetőséget a felnőttválogatott Nagy Zsolt szalagszakadása miatt – Artem Favorovval küzd a csapatba kerülésért. Illetve a frissiben leigazolt, korábbi U18-as válogatott angol védővel Brandon Ormonde-Ottewill-lel küzdhet majd…
Látva a posztriválisok felhozatalát, az ő játszatásában inkább jelenthet plusz motivációt a 325 millió, mint Corbuéban, hozzátéve, hogy sebessége miatt Nagy Zsolt felépüléséig így is, úgy is megfontolandó opció lehetett volna a védelem szélén. Az egyértelmű verdikttel várjuk meg, hány perc jut neki, ha Nagy felépül. Addig inkább az gyanús, az első nyolc fordulóban a „fiatalszabály” nélkül sem kapott volna sokkal kevesebb lehetőséget.
A DVSC 20 esztendős középső középpályása párját ritkító tehetség, mi sem bizonyítja ezt jobban annál, hogy Marco Rossi szövetségi kapitány már tavasszal meghívta a magyar labdarúgó-válogatott edzőtáborába. Igaz, a felnőttek közti bemutatkozása még várat magára, végül inkább az U21-es válogatottban kapott bizonyítási lehetőséget az Európa-bajnoki selejtezőkön.
Ám ebből is látszik, esetében is bajos lenne kijelenteni, hogy az MLSZ-ajánlás hatására került közelebb a tűzhöz. Már nagyon is ott volt a tűz közelében: 2020 januárjában, mindössze 17 esztendősen lett a Loki NB I-es keretének tagja, néhány nappal később az Újpest ellen 4–0-ra megnyert bajnokin csereként debütált. Együttese az évad végén kiesett az élvonalból, ám személyes fejlődése szempontjából ez még jól is jött, a másodosztályban lényegében alapemberré vált, 22 meccsen öt gólt és négy gólpasszt jegyzett. A Loki a 2021–2022-es idényre – első nekifutásra – visszajutott az NB I-be, Baráth pedig csak egy bajnokit mulasztott, 2550 percet töltött játékban, s mint említettük, még Rossi figyelmét is felkeltette középső középpályásként nyújtott teljesítményével.
Esetében nem oszt, nem szoroz a „fiatalszabály”, az MLSZ intézkedés életbelépése nélkül is elképzelhetetlen lenne nélküle a jelenlegi Loki. Ilyen szempontból nála csak nyertesről beszélhetünk, az pedig a DVSC költségvetése.
A Kecskemét (valójában a Ferencváros, hiszen onnan adták kölcsön az újoncnak) üdvöskéje még az U21-es mezőnyben is fiatalnak számít, elvégre huszadik születésnapján szeptember 7-én ünnepelte. Esetében az ünnepléssel nem is kockáztatunk nagyot, mivel a jeles dátumot megelőző fordulóban a Mol Fehérvár, az azt követő játéknapon pedig a Paks kapuját vette be. Az már csak grátisz volt, hogy anyaklubja, a Ferencváros ugyanazon a hétvégén 6–0-ra verte a nagy rivális Újpestet – más kérdés, hogyha volt is ünnepi tortázás, a családi rendezvény érdekes hangulatú lehetett: fivére, Mátyás a fővárosi lila-fehérek alapembere…
No de jelenleg a színek nem elválasztják, hanem épp összekötik a testvéreket, Bálint az NB I-ben a Kecskemét mind a nyolc bajnokiján lehetőséget kapott, s három gól mellett egy gólpasszt is elért. Ezzel együtt sem jelenthetjük ki, hogy játéklehetőségét a „fiatalszabálynak” köszönhetné, ugyanis már az előző idényben is a KTE kölcsönjátékosa volt, s különösen az idény második felében nyújtott teljesítményével – mind az öt találatát ekkor szerezte, és játékpercei jelentősebb része is tavasszal jött össze –, nagy-nagy szerepet vállalt abban, hogy csapata óriási meglepetésre feljutott az élvonalba.
Mivel már tavasszal is alapember volt, posztriválist – aki most a Kecskemét szintjén tényleg jelentős, 325 milliós anyagi támogatás szép reménye miatt ül a padon, pedig játszhatna is Katona helyén – nem tudunk megnevezni. Nyertest annál inkább: méghozzá a Ferencvárost, amelybe így sem, úgy sem kapott volna a támogatási összeg kimaxolásához elegendő lehetőséget, ám így sokkal jobb helyzetből tárgyalhatott tehetsége kölcsönadásáról. Óriási kihagyott ziccer lenne, ha a zöld-fehérek nem foglalták volna szerződésbe, hogy, amennyiben Katona lesz az a kecskeméti futballista, aki teljesíteni tudja a „fiatalszabályban” részletezett kritériumokat, a támogatási összeg egy jelentősebb része ne vándoroljon majd hozzájuk a KTE kasszájából.
A Vasas 20 esztendős védője a Ferencváros másik „alvóügynöke” a fiatalok között. Iyinbor 2021 nyarán az FTC NB III-as fakójából került kölcsönbe a Vasashoz, és a másodosztályban 38 fordulóból 30-ban is kezdőként lépett pályára. Angyalföldi szerződése a 2021–2022-es idény végén lejárt, július 1-jével a Ferencvárosnál kellett volna edzésre jelentkeznie, ám az Üllői úton esetében is úgy gondolkodhattak, mint Katona Bálintnál tették: gyorsan szerződést hosszabbítottak, hogy biztosítsák Iyinbor jövőjét zöld-fehérben, majd újabb egy évre kölcsönadták a Vasasnak, ahol tártkarokkal várták vissza. Már csak a „fiatalszabály” miatt is.
Gondolatjátékunkba ezúttal túl részletesen már ne menjünk bele, de Iyinbor esetében is könnyű elképzelni, hogy a piros-kékek számára feláras a mostani kölcsönvét, és az MLSZ-támogatás reménye nélkül könnyebb tárgyalások vártak volna delegáltjaira a Népligetben. Ám azt sem nehéz kisakkozni, hogy még így is jobban járnak majd az idény végén, mintha az egész bónuszrendszer nem létezne. Ékes angolsággal klimpírozhatjuk tehát a billentyűzetre: win-win-helyzet ez minden félnek, Iyinbornak, az FTC-nek és a Vasasnak is. Csak épp a támogatást lehetett volna megspórolni, a fiatal bekk valószínűleg anélkül is a kezdőben találta volna magát erre az idényre is a Fáy utcában.
Valljuk meg, ezt szépen csinálta a Honvéd – a csapat előző idénybeli teljesítménye alapján a szurkolók által kicsit sem alaptalanul kritizált – vezetése: Kocsis fejlődését is hasonlóan szépen menedzselték a kispestiek, mint tették azt Bocskayval, ám a jobb szélsőt nem Szerbiába, hanem az NB II élcsapatának ígérkező, a feljutásról végül a hajrában lemaradt Diósgyőrnek adták kölcsön. Miskolcon ha nem is lett alapember, de 25 meccsig és több mint 700 játékpercig így is eljutott, ami a korábbi, 2020–2021-es NB I-es idényben Honvéd-játékosként magára szedett kilenc meccsnyi tapasztalattal már egész szép rutinmennyiség felnőttszinten egy 19 éves játékosnak.
Karrierútját látva ő lehet tipikusan az a futballista, akinek tényleg segít az MLSZ rendszere. Vélhetően enélkül is ott kopogtatott volna a kezdőcsapat kapuján, ám Tam Courts vezetőedző és a csapat menedzsmentje most még könnyebb szívvel szavazhat neki bizalmat. Más kérdés, hogyha Nagy Dominik felépül, a tízszeres magyar válogatott szélső – sérülése előtti jó forma ide vagy oda – például nehezebben szoríthatja majd ki. Kocsis esetében viszont a kényszer nem lesz sokáig úr: mivel Bocskay és Szabó Alex is jó számokat hoz, könnyen lehet, hogy a Honvéd már az ősz végére teljesíti az összes a fiatalok szerepeltetésével kapcsolatos kritériumot. Onnantól pedig szigorúan a teljesítmény dönt, függetlenül attól, hogy valaki húsz-, huszonhét vagy harmincéves.
A még mindig csak 18 éves Németh Dániel neve mellett szereplő 418 játékperc első és második ránézésre is a projekt egyik legfényesebb eredményének tűnik. No nem azért, mintha az ifjú támadó tehetségéről ne hallhattunk volna eddig is: az U15-ös korosztály óta végigjárta az összes létező utánpótlás-válogatottat, jelenleg az U19-es keret tagja.
A ZTE 2021 februárjában szerezte meg a játékjogát a Honvédtól, pontosabban a Magyar Futaball Akadémiától, úgy, hogy ekkor már túlvolt az élvonalbeli bemutatkozásán. A kék-fehérek az év elején meghosszabbították a szerződését, majd Szlovéniába, a másodosztályú NK Naftához adták kölcsön fejlődése érdekében. Itt tizenkét bajnokin négy gólig jutott, ami nem hangzik rosszul, főleg az ő korában, de talán ahhoz még önmagában nem lett volna elég, hogy idén augusztusban automatikus helyet jelentsen számára a Zalaegerszeg kezdőjében…
Pedig így lett.
A Honvéd ellen a szintén támogatott korban lévő Szalay Szabolcs (eddig 206 perc) ékpárjaként kezdett, s bár szünetben levette őt a pályáról Ricardo Moniz vezetőedző, az Újpest elleni ismét lehetőséget kapott, s ezúttal már gólt is szerzett az NB I-ben. Gergényi Bence kiállításának viszont ő itta meg a levét, s szünetet követően megint ő volt az, aki nem jött vissza az öltözőből a pályára… S azóta is élvezi a bizalmat, amit a DVSC ellen újabb góllal hálált meg.
Azt viszont nem tudjuk elképzelni, hogyha nincs a bónuszrendszer, akkor Moniz legalább az egyik fiatal helyén ne a rutinosabb Eduvie Ikobát vagy Christy Manzingát kezdette volna az első fordulókban. Még akkor sem, ha a zalaiak 2019-es visszajutásuk óta rendre az egyik – sőt, néha egyenesen a – legfiatalabb átlagéletkorú kerettel dolgoznak az élvonalban.
Szabó az előző idényben az NB II-ből kiesett Szolnok alapembere volt, s a listán szereplő három kispesti közül a legkevesebb élvonalbeli rutinnal rendelkezik. Ugyanakkor posztját illetően ő volt a legszerencsésebb helyzetben is: Mohamed Mezgrani idén januárban igazolt a Puskás Akadémiához, hiányában pedig Ivan Lovric, Albi Doka és Marko Petkovics is próbálkozott jobb hátvédként, de tartósan egyikük sem tudott gyökeret ereszteni a kezdőcsapatnak ezen a pontján. Pedig utóbbit kifejezetten Mezgrani utódjának szerződtette a Topolyától a Honvéd.
Szabó számára szintén előnyt jelenthet a támogatási rendszer mind a 25 éves albán Dokával, mind az időközben az NB III-as csapat keretéhez irányított Petkoviccsal szemben. A keret gyengeségeit is kihasználva szinte a semmiből lett meghatározó csapattag, az MLSZ-nek köszönhetően pedig néhány korábbi sorstársánál jóval több bizalomra számíthat.
Kállai Kevint (és öccsét, a kövesdiek eddigi második legtöbb fiatalpontját szerző Zalánt) nyáron a Szombathelyi Haladástól szerződtette a Mezőkövesd. A két játékos kiválasztási folyamatában alighanem komoly súllyal esett latba a „fiatalszabály”. Az előző években a posztján játszó, a 2021–2022-es idényben nemegyszer a csapatkapitányi karszalagot is viselő Farkas Dánielt nem marasztalták, a Zentán született szerb-magyar kettős állampolgárságú jobb bekk ma már a DVTK futballistája.
Kállai megszerzése egyébként nemcsak a kora miatt óriási húzás, hanem mert a jobb szélen igazi mindenesnek számít, négy- és háromvédős rendszerben is bátran bevethető, bekként, szárnyvédőként és jobbszélsőként egyaránt. Szombathelyen rövid idő alatt közönségkedvenc lett univerzális játékával, a 2021–2022-es idényben például az őszi szezon legjobb játékosának is megválasztották, többek között Guzmics Richárdot megelőzve.
Az U19-es válogatott védő 2020 januárjában, mindössze 17 évesen debütált az NB II-ben, a Haladás játékosaként másfél év alatt 57 bajnokin kapott lehetőséget.
Most szintet léphetett – s abban, hogy ezt rögvest NB I-es kezdőként tehette meg, gyanúsan nagy szerepe van az MLSZ ösztönzésének.
Összességében úgy tűnik, a Barczi Róbert által kiemelt tizenegyek közül négyen-öten vannak azok, akik egyértelműen profitáltak az új pontrendszerből, és vannak legalább öten, de inkább hatan – Baráth, Bocskay, Komáromi, Katona Bálint és Iyinbor, illetve plusz egyként Corbu –, akiknek a jelenlegi helyzete „fiatalszabály” nélkül is jól festene.
Az MLSZ sportigazgatója nem véletlenül hangsúlyozta, a legfőbb kérdés nem is annyira a jelenben kifejtett hatás, hanem inkább az, hosszabb távon is képesek lesznek-e fontos folyamatokat beindítani. Például lesz-e olyan, az első nyolc fordulóban még csak néhány percet kapott játékos, aki tavaszra, vagy esetleg a támogatási korból kiöregedve, a következő idényre épül be és válik alapemberré a klubjában? Ahhoz, hogy erről egyértelmű benyomásunk lehessen, legalább egy, de az is lehet, több évnek kell még eltelnie.
Addig csak az biztos, lesznek (sőt, már most is vannak), akik vitatni fogják, hogy négy-öt fiatal labdarúgó karrierjének egyértelmű megsegítése megéri-e mintegy 4 milliárd (tizenkétszer 325 millió) – nem feltétlenül csak piaci alapon kitermelt – forint szétosztását az élvonalbeli klubok között.
Ha a tizenegyek közül valaki néhány szezonon belül alapembere lesz egy sikeres magyar fociválogatottnak, úgy könnyebb lesz a kérdésre igennel válaszolni.
(Borítókép: Dumitru Marius Corbu, a Puskás Akadémia játékosa a labdarúgó OTP Bank Liga 1. fordulójában játszott Ferencvárosi TC–Puskás Akadémia FC-mérkőzésen a Groupama Arénában 2022. július 31-én. Fotó: Illyés Tibor/MTI)