Négy nappal a Németország–Magyarország Nemzetek Ligája-mérkőzés előtt a magyar labdarúgó-válogatott két tagja, Varga Kevin és az újonc Mocsi Attila fogadta az újságírókat Telkiben, hogy megkezdjük együtt a meccsre hangolódást. A Marco Rossi szövetségi kapitány keretébe közel egy év után visszatérő Varga a korábbi klubcsapatainál uralkodó hangulattal vetette össze mindazt, amit most a válogatottnál tapasztal, míg Mocsi azokat a gondolatokat idézte fel, amelyekkel a Felvidéken, Lakszakállason élő szülei útravalóként Telkibe bocsátották.
A nyáron klubot váltó Varga Kevin majdnem egy év után került vissza a magyar válogatott keretébe, mondani sem kell, nagy örömmel érkezett ismét Telkibe. Mint mondta, vegyes érzései voltak, látva a társak júniusi bravúrjait – az Anglia ellen elért hazai, majd idegenbeli sikert és a Németország elleni döntetlent –, hiszen szíve szerint ő is a pályán segítette volna Marco Rossi együttesét.
„Eseménydús nyár van a csapat mögött, csak abban bízhatok, ha lehetőséget kapok, hozzá tudok tenni majd én is a teljesítményhez. Az egyik szemem sírt, a másik nevetett, de ezzel együtt is sokkal nagyobb volt a boldogság: nekem is óriási élmény volt átélni még a tévéből is. Persze az emberben ilyenkor ott van az, hogy milyen jó lett volna a csapat körül lenni. Főleg, hogy el tudom képzelni, milyen lehetett mindezt akár a pályán, akár a pályán kívül átélni, hogy micsoda hangulat uralkodhatott az edzőtáborban. Bízom abban, hogy az előttünk álló két mérkőzés hasonlóan nagy élményt tartogat” – tekintett előre a Hantayspor légiósa.
A tizenháromszoros válogatott szélső augusztus elején írt alá új klubjához, amelyben eddig hatból hat bajnokin kapott szerepet – igaz, ezek egyikén sem tudott nyerni a csapat, így pedig mindössze egy ponttal az utolsó helyen áll a török élvonalban.
„Viszonylag későn érkeztem, az alapozás nagy része ki is maradt, két hét edzésmunka volt a lábamban az első mérkőzés előtt, így fokozatosan kaptam meg a lehetőséget. Mostanra jó erőben érzem magamat. Csapatszinten nem úgy kezdtünk, ahogy szerettük volna, edzőváltás is történt, így most kissé kusza a helyzet a csapatnál, de a legfontosabb az, hogy jó erőben érzem magam, bármennyi lehetőséget is kapjak, úgy gondolom, segíteni tudok” – foglalta össze az elmúlt hetek eseményeit.
A Telkiben uralkodó hangulatról csupa jót mondott: „Mindig remek, ez az egyik alapköve a jó szereplésünknek. Mondhatni, mindenki mindenkivel jó barátságot ápol. Tényleg, mintha a legjobb barátaimhoz érkeznék – mióta csak a válogatottnál vagyok ez jellemző a felkészüléseinkre, és ez az, ami a szövetségi kapitány számára is nagyon fontos. Ez a sikerünk titka.”
A Varga által mintegy külső szemlélőként követett júniusi meccsek bővelkedtek a nem várt jó eredményekben, adta hát magát a kérdés, a mostani két mérkőzés hozhat-e újabb meglepetéseket.
„Ebben bízunk. Két bivalyerős ellenfél vár ránk, és ahogy a szövetségi kapitányunk is említette, nem gondolom, hogy bármelyik csapat is lenézne minket. Biztos vagyok benne, hogy a legjobb formájukat akarják ellenünk nyújtani. Mi igazából, ahogy eddig is, a saját játékunkra akarunk fókuszálni: száz százalékig be fogjuk tartani azt, amit a kapitány kér minden egyes játékostól, és azt a csapategységet fogjuk pályára vinni, ami eddig jellemezte a válogatottat. Azt gondolom, ez az egység a legnagyobb fegyverünk. Az elmúlt időszakban megfordultam néhány klubcsapat öltözőjében, azokban nem mindig volt így” – jelentette ki az előző idényt Kasimpasa és a Young Boys színeiben lehúzó szélső.
Ám nem csak az öltözőt, a lelátót is kifejezetten jó hangulat jellemezte a válogatott utóbbi mérkőzésein – főleg amikor nem sújtották szankciók a rendező Magyar Labdarúgó Szövetséget, és telt ház lehetett a Puskás Arénában. Az olaszok elleni – a mostani kettőből később rendezendő – meccsre a jegyigénylések számából kiindulva akkor is elfogyott volna minden jegy, ha nem 67 ezren, hanem több mint kétszázezren férnének a stadionba.
„Elképesztő ebbe belegondolni, főleg úgy, hogy a 67 ezer is döbbenetesen sok ember. Még elképzelni is nehéz, milyen hangulat lenne ennél is több néző előtt, de így is szenzációs. Ez visszajelzés arról, hogy mennyien követik a magyar labdarúgást, hogy mennyi embernek a szívügye. Az, hogy ennyi ember kíváncsi a mérkőzéseinkre, és nem csak azért szeretnének kijönni, mert az olaszok lesznek az ellenfeleink, jó visszajelzés arról, hogy a megfelelő úton járunk a válogatottal. Jó, hogy ennyien szeretnék testközelből átélni azokat a pillanatokat, amelyeket nyáron is lehetett.”
Vargától a válogatott újonca, a Zalaegerszegben eddig remek őszi teljesítményt nyújtó Mocsi Attila vette át a szót.
„Teljesen mindegy, melyik csapat ellen debütálhatnék, először meg kell dolgozzak azért, hogy bizonyítsam a szövetségi kapitánynak, megérdemlem a lehetőséget. Nem tudnék választani, a kemény munkát választom inkább, hogy egyáltalán esélyem legyen megkapni a bizalmat bármelyik meccsen” – mondta a mindössze 22 esztendős középhátvéd a kamerák kereszttüzébe lépve az egyik újságíró kérdésére.
Elárulta: a vírushelyzet óta a válogatott tagjai külön szobában szállnak meg, így nincs szobatársa, ha lenne, talán Szoboszlai Dominik vagy Schäfer András lehetne, hiszen mindkettőjükkel jó viszonyt ápol az utánpótlás-válogatottakban szerzett közös emlékeiknek köszönhetően.
Az egy évvel ezelőtt még az NB II-es Szombathelyi Haladásban futballozó, történetesen a Budafok ellen később 2–0-ra megnyert idegenbeli bajnokira készülő bekkel rövid idő alatt nagyot fordult a világ.
„Mindig lépésről lépésre szerettem volna haladni, és nagyon keményen dolgoztam azért, hogy a másodosztályban játszva eljuthassak az elsőig, aztán az NB I-ben futballozva esélyem nyílhasson a válogatottba kerülni. Újabb lépcsőfokhoz érkeztem a pályafutásomban, aminek nagyon örülök, szeretném is minél jobban kiélvezni ezt a pillanatot. Azt elárulhatom, meglepetésként ért, hogy Marco Rossi máris számít rám, de nagyon-nagyon örültem neki. Bízom abban, hogy sokáig itt maradhatok még a válogatottban.”
De mi mindenben fejlődött ebben az egy évben, mióta a Haladást a háta mögött hagyva a Zalaegerszeg játékosa lett?
„Mindenben előrébb tudtam lépni, de Ricardo Moniz (a ZTE nyáron kinevezett vezetőedzője – a szerk. megjegyzése) érkezésével talán mentálisan fejlődtem a legtöbbet. Abban, hogy már elhiszem, hogy igenis jó játékos vagyok, fel tudok nőni a feladathoz, legyen szó a válogatottról vagy idővel egy külföldi lehetőségről. Nyilván ez még idő lehet, de azon dolgozom, hogy mindezt bizonyítani tudjam, és megálljam a helyemet minden szinten.”
„Ricardo azzal engedett el, hogy próbáljam kihozni magamból a maximumot, és élvezzem minden pillanatát annak, hogy itt lehetek. Ne aggódjak, ha ugyanolyan teljesítményt nyújtok, mint amit ő kér tőlem Zalaegerszegen, akkor minden rendben lesz – mesélte arról, milyen útravalót kapott klubcsapatánál, majd rátért a családi reakciókra is. – A szüleim kis falusi életet élnek, nagyon izgulnak értem, és egyszerre nagyon örülnek. Ők is arra biztattak, próbáljam meg élvezni az előttem álló napokat. Nem mondanám, hogy ezzel most feltettem a térképre Lakszakállast, de büszke vagyok arra, hogy képviselhetem a falumat a magyar válogatottban, és ezzel együtt egész Felvidéket is. Nagyon jó érzés ez, és igyekszem minél jobb teljesítménnyel tenni.”
Marco Rossi a múlt heti kerethirdetéskor elemezte a magyar válogatott esélyeit Lipcsében, majd a három nappal későbbi, Olaszország elleni budapesti meccsre is.
A MAGYAR LABDARÚGÓ-VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok: Dibusz Dénes (Ferencváros), Gulácsi Péter (RB Leipzig – Németország), Szappanos Péter (Budapest Honvéd)
Védők: Bolla Bendegúz (Grasshoppers – Svájc), Botka Endre (Ferencváros), Fiola Attila (Mol Fehérvár), Kecskés Ákos (LASK – Ausztria), Lang Ádám (Omonia Nicosia – Ciprus), Mocsi Attila (ZTE), Willi Orbán (RB Leipzig – Németország), Szalai Attila (Fenerbahçe – Törökország)
Középpályások: Baráth Péter (DVSC), Kerkez Milos (AZ Alkmaar – Hollandia), Kleinheisler László (NK Osijek – Horvátország), Nagy Ádám (AC Pisa – Olaszország), Loic Nego (MOL Fehérvár), Schäfer András (FC Union Berlin – Németország), Callum Styles (Millwall FC – Anglia), Vécsei Bálint (Ferencváros)
Támadók: Ádám Martin (Ulszan Hyundai – Dél-Korea), Gazdag Dániel (Philadelphia Union – Egyesült Államok), Szalai Ádám (FC Basel – Svájc), Szoboszlai Dominik (RB Leipzig – Németország), Vancsa Zalán (Lommel SK – Belgium), Varga Kevin (Hatayspor – Törökország)
NEMZETEK LIGÁJA
A LIGA, 3. CSOPORT
5. FORDULÓ (SZEPTEMBER 23.)
20.45: Németország–Magyarország
20.45: Olaszország–Anglia
6. FORDULÓ (SZEPTEMBER 26.)
20.45: Magyarország–Olaszország
20.45: Anglia–Németország
A csoport állása: 1. Magyarország 7 pont (7–3), 2. Németország 6 (8–5), 3. Olaszország 5 (5–7), 4. Anglia 2 (1–6)
(Borítókép: Varga Kevin. Fotó: Papajcsik Péter / Index)