„Azért vagyok bosszús, mert nem agyonfocizva vertek meg minket – kezdte meccs utáni értékelését Schäfer András az interjúzónában. – S nem azt mondom, hogy mi lettünk volna ma a jobbak, de azt igen, hogy az elmúlt mérkőzéseken volt olyan ellenfelünk, amelyik jobban futballozott, mint ez a mostani olasz válogatott, de mégsem tudott megverni minket. Elképesztő, hogy Donnarumma hogyan védett, gyakorlatilag ő hozta nekik a mérkőzést, míg mi két nagyon buta védelmi hibából engedtük nekik, hogy gólt szerezzenek.”

Hozzátette, úgy érzi, a meccs első 25-30 percében a kelleténél kevésbé voltak agresszívak, hogy ez miért alakult így, arra viszont nincs még magyarázata.

Keserű ezt lenyelni, de azt hiszem, bőven akadt tanulságos és szép jelenete is ennek az estének. Köztük Ádi búcsúja, aki számomra nemcsak igazi példakép, hanem valódi legendája is a válogatottnak. Nagyon hálás vagyok, hogy vele együtt játszhattam a csapatban

– mondta a válogatottól visszavonuló csapatkapitányról, Szalai Ádámról.

Adta magát a kérdés, Szalai elbúcsúzott-e egy rendkívüli beszéddel, hagyott-e plusz útravalót a válogatott tagjainak?

„Az öltözőben nagyjából a szokásos menet szerint ment minden. Inkább a pályán való búcsúja az, ami motiváló és inspiráló lehet. Ádám kivívta a tiszteletet, annak ellenére, hogy volt, amikor rengeteg kritika érte, és elég sok edzőjével is összeveszett. Szerintem nincs annál nagyobb dolog, mint amikor a lelátón, a szurkolói dalokat előénekelve búcsúzhatsz egy karriertől a válogatottban” – felelte.

S ha már a nemzeti csapattól 86 meccs és 26 gól után elköszönő csatár helyét az utolsó 15 percre az NB I legutóbbi kiírásának gólkirálya, Ádám Martin vette át. Ha valaki, akkor ő még különlegesebbnek találhatta a meccset.

Nagyon emlékezetes pillanat volt nekem is. A válogatott vezéregyéniségét, talán legfontosabb emberét veszítettük el. Persze nem történt semmi tragédia, nem halt meg vagy ilyesmi, csak egyszerűen eljött az idő, hogy felhagyjon ezzel a szerepléssel. Szomorúak vagyunk, lehetünk is, a pályáról és az öltözőből is nagyon fog hiányozni. De nem áll meg az élet, bízom abban, hogy a szövetségi kapitány megtalálja majd a legjobb megoldást Szala pótlására

– fogalmazott a 27 éves csatár.

Az egyetlen öröm Szalai búcsújában

Ádámot arról is kérdezték, érez-e magán bármi nyomást amiatt, hogy neki kellene esetleg a csapatjátékban Szalai helyét átvenni a közeljövőben.

Hogy ki fog játszani a helyén? Lehet, hogy én, lehet, hogy ti, bárki, aki a kellő munkát beleteszi, felhívhatja magára a szövetségi kapitány figyelmét. A végső döntést viszont ő hozza meg arról, hogy ki játsszon. Ha lehetőséget kapok a jövőben is, mindent elkövetek majd azért, hogy a lehető legjobb teljesítményt hozzam, de azt látni kell, hogy Ádám és én egészen eltérő típusú játékosok vagyunk, még akkor is, ha papíron ugyanaz a posztunk és a legfontosabb feladatunk

– mondta diplomatikusan.

A kérdésre, hogy szerinte a hajrában büntetőt kellett volna-e kapnia, amikor Fiola centerezése után Bastoni szorításában földre került, határozott igennel felelt.

Fiola Attila frappánsan foglalta össze, mi fog hiányozni Szalaiból az új korszakban: „Szalai Ádi” – vágta rá, majd megengedett magának egy mosolyt az újságírók irányába. „Szerencsém van, mert nem nekem kell megválaszolnom a kérdést, hogy hogyan pótoljuk majd őt a jövőben. És azért is szerencsés vagyok, mert úgy érzem, Marco már korábban is jól kezelte a hasonló szituációkat, őszintén hiszem, hogy most is megtalálja a megfelelő válaszokat, a válogatott pedig csapatként tovább tud haladni azon az úton, amelyen az elmúlt három-négy évben járva olyan sokat tudtunk már fejlődni.

Most egyikünk sem vidám, de ha valaki a hat meccs előtt azt mondja, hogy bennmaradunk, sőt az utolsó fordulóban még a csoportelsőségért játszunk, ugyan lemaradunk róla, akkor azt mindannyian aláírtuk volna. Megint más, ha visszagondolunk, hogy milyen meccs volt… Ha van bosszantó dolog, akkor az az, hogy a második góljuk előtt ott volt az a három-négy helyzetünk alig tíz másodperc leforgása alatt, és abból nem ment be semmi. Ha ott sikerül egyenlítenünk, biztos vagyok benne, hogy nem kapunk ki

– tette hozzá.

„Mindannyiunk közös dicsősége, hogy az első kalapból várhatjuk az Európa-bajnoki sorsolást. Más kérdés, hogy nem biztos, hogy az előnyünkre fog mindez válni. Úgy érzem, a nagyok ellen megtanultunk futballozni, és komoly tiszteletet is vívtunk ki magunkkal szemben, másképp állnak hozzánk, komolyabban vesznek minket. Kisebb csapatok ellen nekünk kell kezdeményezni, irányítani a játékot, ez egy jóval bonyolultabb dolog lehet.”

A kudarckezelés még nem az igazi

Lang Ádám egyike azon kevés játékosnak – a három középső védő mindegyike ilyen egyébként –, aki mind a hat NL-meccset végigjátszotta. Belülről pedig úgy élte meg, bármelyik válogatottal is találkoztak, egyszer sem élték meg nyomásként a velük szemben egyre csak növekvő szurkolói reményeket és elvárásokat.

„Még mindig van hová fejlődnünk, de a közösség elképesztően erős. Intelligens, jó játékosok alkotják a mostani keretet, és az, ha az ember egy ilyen közegbe jöhet, sokat segít abban, hogy ki tudja hozni magából a maximumot. Úgy érzem, hogy a hibáinkból tanulva még bőven tudunk hová fejlődni, és az Európa-bajnoki selejtezőkre még erősebbek leszünk” – fogalmazott a Cipruson légióskodó bekk.

Mióta Marco a szövetségi kapitányunk, az ember azt érzi, mindenre van terv. Abszolút profi a közeg, minden apró részletre igyekszik odafigyelni a stáb. És ami a legfontosabb, mindannyiunkkal éreztetik, hogy mennyire becsülnek minket. Ezek a faktorok is nagyon fontosak. Igen, még mindig akad egy-egy technikai hiba, és ilyenkor még mindig kicsit lehajtjuk a fejünket. Az igazi topjátékosok és köztünk – azt hiszem – az az egyetlen valódi különbség, hogy ők, ha hibáznak, azonnal el tudják engedni, mert tudják, hamarosan úgyis ott az újabb lehetőség. Nekünk ez még nem megy, néha túlságosan is belekeseredünk a hibákba, emiatt aztán a következő szituációkban nem vagyunk annyira koncentráltak, de ebben is fejlődtünk már.

A 29 éves védő egyébként magára vállalta a második olasz találatot.

„Én lógtam be. Hoztam egy döntést, hogy elindulok Gnontóval, mert úgy éreztem, még odaérhetek. Utólag már tudom, nem kellett volna. Ha nem megyek, Criscito valószínűleg lesen lett volna. Ha még egyszer lehetőségem lesz ilyen szinten futballozni, már nem fogom elkövetni ezt a hibát” – tette hozzá.

Lang zárásként a kedvenc momentumáról is mesélt.

Gazdag Dani angolok elleni gólja. Az a találat és maga az akció is rendben volt. Kellően szemtelen, laza megoldással a végén

– idézte fel, ahogy az észak-amerikai profi ligában, azaz az MLS-ben légióskodó támadó a wolverhamptoni, 4–0-ra megnyert meccs végjátékában stílusosan, ballal átbökte a labdát a kivetődő kapus felett, s kialakította a találkozó végeredményét. 

LABDARÚGÁS
NEMZETEK LIGÁJA 2022–2023
A LIGA, 3. CSOPORT
6. FORDULÓ
Magyarország–Olaszország 0–2 (Raspadori 27., Dimarco 52.)
Anglia–Németország 3–3 (L. Shaw 72., Mount 75., Kane 83., ill. Gündogan 52. – 11-esből, Havertz  67., 87.)

A CSOPORT VÉGEREDMÉNYE
1. Olaszország 11 pont
2. Magyarország 10
3. Németország 7
4. Anglia 3

(Borítókép: Fiola Attila és Degnand Wilfried Gnonto az UEFA Nemzetek Ligája 3. csoportjának Magyarország–Olaszország-labdarúgó-mérkőzésén 2022. szeptember 26-án Budapesten. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)