Másfél hete robbant a bombahír, mely szerint akár ki is zárhatják a Manchester Cityt az angol élvonalbeli labdarúgó-bajnokságból (Premier League), mert 2009 és 2018 között sorozatos kihágásokat követett el a pénzügyi szabályok alól. Már az első cikkek is kiemelten foglalkoztak a csapattal 44 év után először bajnoki címet nyert Roberto Mancini finoman szólva is gyanús szerződéseivel, illetve azzal, hogy éveken át a valódi bére töredéke szerepelt a City könyvelésében. A Football Italia által közölt részletekből jobban is megérthetjük, mivel trükközött az olasz menedzser esetében a manchesteri klub.
1,75 millió fontot, akkori árfolyamon cirka 630-640 millió forintot kapott Roberto Mancini az Abu-Dzabiban működő al-Dzsazirától, hogy a Citynél végzett munkája mellett – szerződése szerint – évi négy napon keresztül(!) foglalkozzon az emírségeki csapattal is. Eközben Manchesterben, ahol a főállása – jó eséllyel az egyetlen valódi edzői pozíciója – volt, idényenként ennél jóval kisebb összeg, 1,25 millió font ellenében foglalkoztatták – hívta fel a figyelmet a Football Italia. Az eset nemcsak az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) és az angol liga (EFL), valamint a Premier League pénzügyi szabályainak kijátszását veti fel, hanem a fiktív foglalkoztatás gyanúját is. A szerződések ugyanis pár nap elteltével léptek életbe, és a közel-keleti megbízás ugyanúgy véget ért 2013 nyarán, amint megköszönték az olasz szakvezető munkáját a Manchester City élén.
Ehhez még annyit érdemes hozzátennünk, hogy a manchesteri „égszínkékeket” 2008-ban vásárolta fel Manszúr bin Zájed Al-Najan, az Emírségek miniszterelnök-helyettese, Abu-Dzabi uralkodója az ADUG-ként emlegetett, a mozaikszót kibontva, Abu-Dzabi Befektetési és Fejlesztési Csoporton keresztül. Ez a „vállalat” volt egészen 2021-ig a klub többségi tulajdonosa, míg nem átvette szerepét a City Football Group nevű társaság, melyet azért hoztak létre, hogy a klubhálózattá bővített csapatportfólió ernyőszervezeteként működjön.
Az ADUG-ról már korábban kiderült, bármennyire is magánbefektetésként akarták Angliában beállítani a klubvásárlást, valójában kormányzati szinten született megbízás az Emírségekben a City megszerzéséről…
Mancini esetében ráadásul a 2019–2020-as UEFA-vizsgálatot elindító Der Spiegel cikksorozata arról írt, más, szintén Manszúr sejkhez és az Egyesült Arab Emírség uralkodócsaládjához kötődő cégekkel is kapcsolatban állt 2009 és 2013 között, azaz jó eséllyel a fentinél is nagyobb bérhez jutott a klubnál végzett munkájáért, ám nem a manchesteriek költségvetését és könyvelését terhelve vele.
A ma már az olasz válogatott kispadján ülő Mancini négy éven át irányította a Manchester Cityt, ő volt a Manszúr sejk színre lépését követő új éra első igazi sztáredzője az „égszínkékek” kispadján. A csapattal három nagy trófeát nyert, 2011-ben FA-kupa-, 2012-ben Community Shield- és bajnoki sikernek is örülhetett. Az angol élvonalban 44 év után ért ismét csúcsra vele a manchesteri klub.
Korábban felidéztük, a 2018-as, a Der Spiegel által megszellőztetett információk alapján indított vizsgálat során arra jutott az UEFA, hogy a csapat sorozatosan átverte a szervezetet az FFP szabályaira vonatkozóan. Lényegében a csapat tulajdonosa, Manszúr sejk, az abu-dzabi királyi család tagja egyik zsebéből a másikba rakta át a saját pénzét, így finanszírozta a klub költekezéseit túlárazott szerződésekkel. A családhoz köthető Etihad légitársaság például évi 67,5 millió fontot fizetett a Manchester Citynek a mezszponzori megállapodás jegyében, de egy kiszivárgott e-mail szerint az Etihad csak 8 millió fontot fizetett a fenti összegből, a többit Manszur magáncége pótolta ki. Ezzel pedig vétettek az FFP szabályai ellen, és a felügyelő szervet is átverték hamis adatokkal.
A Manchester City 2018-ban, az e-mailek nyilvánosságra kerülésekor vehemensen tagadta a vádakat, a Spiegel birtokába került leveleket lopottnak minősítette, amiket ráadásul a kontextusból kiragadva, fals módon tálaltak. Ugyanígy tagadták a vádakat, amikor májusban az UEFA vizsgálatot indított a klub ellen.
Az UEFA akkori vizsgálata a 2012–2016 közti pénzügyi jelentésekre irányult. Azonban hiába marasztalták el a klubot és szabtak ki Pep Guardioláékra két idényre szóló eltiltást, ami a nemzetközi kupasorozatokban való indulást illeti. A City a Nemzetközi Sportdöntőbíróságon megtámadta a döntést, és végül megnyerte a pert, a CAS pedig hatályon kívül helyezte az európai szakszövetség által kiszabott büntetést. A Citynek „mindössze” egy 10 millió eurós bírságot kellett megfizetnie.
Az európai szövetség akkor úgy reagált, a CAS döntése nem tisztázta a vádak alól az angol klubot, mindössze arról volt szó, hogy a bíróság nem találta kellően megalapozottnak az UEFA által végzett vizsgálat következtetéseit. Ugyanakkor azt is megjegyezték, elöljáróik „tudomásul veszik a döntést, és további lépéseket nem tesznek az ügyben”.
Kiemelendő, a sportbíróság valóban nem állapította meg a City ártatlanságát, mindössze arra jutott, az esetleges kihágások jó része elévült az évek alatt, míg az újabbak esetében az UEFA olyan bizonyítékokat használt fel, amelyek illegálisan kerültek a birtokába, ezeket pedig a bírói eljárás során nem lehetett értékelni. Utóbbi a Football Leaks hekkerei által megszerzett belsős manchesteri e-mailekre vonatkozott.
A City jogi védelmét három éve ugyanaz a Lord Pannick KC irányította, mint akit most is megbíztak a képviseletükkel. Az ügyvédet nemes egyszerűséggel a világ legdrágább jogászaként emlegetik, óradíja elérheti a 10 ezer fontot. Jobban fizetik, mint a csapat sztárjátékosának számító Kevin De Bruynét…
Az angol sajtó az ügy újbóli fellángolása óta többször is rákérdezett a Manchester City jelenlegi menedzserénél, Guardiolánál, hogy esetében is születtek-e más cégekkel kiegészítő megállapodások, de erre eddig nem válaszolt a katalán tréner – tette hozzá a Football Italia.
A klubnál egyébként egyetlen hivatalos közleménnyel reagáltak a gyanúsításra, abban azt írták, biztosak abban, hogy az eljárás segít majd nekik egyszer s mindenkorra tisztázni a csapat nevét a vádak alól.
(Borítókép: Roberto Mancini a Manchester City vezetőedzőjeként. Fotó: Matthew Lewis / Getty Images Hungary)