Három mérkőzésen is érthetetlen, egyben védhetetlen hibát vétettek a videobírók a Premier League legutóbbi fordulójában, a kárvallott csapatoknak ráadásul pontokba kerültek ezek a tévedések. Ebből kettőt ismert el a liga, a vétkeseket pedig eltiltották – de mi történik Angliában, és hogyan fordulhatott mindez elő? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Bede Ferenc korábbi NB I-es és FIFA-játékvezetővel.
Mindenekelőtt íme a konkrétumok: az Arsenal–Brentford-találkozón 1–0-s hazai vezetésnél Christian Norgaard egyértelműen lesről adott gólpasszt Ivan Toney-nak, a találatot azonban megadták, a vendégcsapat így értékes döntetlennel távozott a listavezető otthonából.
A Crystal Palace–Brighton-összecsapáson a vendégek Pervis Estupinán révén szereztek vezetést a 32. percben – pontosabban szereztek volna, ezt a gólt ugyanis elvették. Csakhogy rossz emberre húzták be a lesvonalat a VAR-szobában, utólag kiderült, szabályos volt a találat – végül ez a meccs is 1–1-es döntetlennel zárult.
A West Ham United–Chelsea-összecsapáson a 88. percben a hazaiak játékosa, Tomás Soucek 1–1-es állásnál a találkozó legnagyobb védését mutatta be, amikor kézzel blokkolta Conor Gallagher ígéretes lövését a 16-oson belül – apró szépséghiba, hogy nem kapusról, hanem középpályásról beszélünk… Az esetnél a játékvezető és a videobíró sem ítélt azonban büntetőt, így a kékeknek nem adatott meg a lehetőség a meccs megnyerésére.
Az első két baklövést az angol profi játékvezetők érdekképviseleti szervezete is elismerte, a harmadikkal azonban meglepetésre nem foglalkozott. A PGMOL tájékoztatása szerint mindkét esetben emberi mulasztás történt, a felelősöket pedig megbüntették:
a Palace meccsén a VAR-szobában hibázó Tony Brooks, valamint az Arsenal ellen tévedő Lee Mason sem kapott feladatot az előttünk álló hétvégére.
„Nem szabad elfelejteni, hogy a technika mögött is emberek ülnek, de nem védem a mundér becsületét, ezek óriási hibák voltak” – mondta az Indexnek az ARÉNA4 szakértője, a 270 NB I-es mérkőzésen közreműködő korábbi játékvezető, Bede Ferenc. „Azt viszont tegyük hozzá, hogy ha nem a Premier League-ben történnek ezek az esetek, aligha kaptak volna ekkora visszhangot. Ez az »ára«, ha a világ legnépszerűbb és legnézettebb bajnokságában veszel részt.”
Arról, hogy vajon a Chelsea mérkőzésén történt hiba miért nem került be a szervezet által is elismert hétvégiek közé, Bede így vélekedett. „Már ez a két baklövés is elég kellemetlenül érinthette az illetékeseket, ráadásul mivel leshelyzetekkel kapcsolatos esetekről beszélünk, védhetetlenek voltak.
A kezezés valamilyen szempontból szubjektívebb dolog, két hasonló esetet két játékvezető teljesen máshogyan is megítélhet, mennyire volt természetes helyzetben, mennyire kereste a labdát, vagy éppen mennyire hosszabbította meg vele a testét a játékos annak érdekében, hogy blokkoljon.
A Chelsea meccsén egyébként pontosan ez történt, hiszen egy kapura tartó lövést blokkolt kézzel a hazaiak játékosa, így egyértelműen büntetőnek kellett volna következnie. A szabályok értelmében akkor lett volna más a helyzet, ha Soucek keze már talajt ér, támaszkodik rajta, és úgy találja el a játékszer – abban az esetben ugyanis nem jár büntető. Egyébként az ilyen szituációk a pillanat tört része alatt játszódnak le, teljesen természetes, ha a játékvezető nem szúrja ki. A VAR-szobából jelezni kellett volna, ez azonban elmaradt.”
Az angol játékvezetők megítélése egyébként is hagy némi kívánnivalót maga után, az ehhez hasonló esetek pedig nem segítik a szigetországi sporttársak helyzetét. Az ESPN decemberi összeállításából kiderült például, hogy az addig eltelt mérkőzéseken hatszor hibázott a VAR-technika, de számos további incidens is történt, amely során közbe kellett volna avatkoznia a videobírónak, de nem tette. Bede Ferenc szerint az angolok mindig is különcök voltak a maguk nemében.
„Az angolok mindig megpróbálkoztak valami újítással, egyedi szabályokat hoztak, ami eltért a többi bajnokságtól. Például hiába jelzett az asszisztens egy szituációt követően, a játékvezetőn múlt, hogy megállítja-e a játékot, vagy ha mondjuk a videoszobából rászóltak a fülére, ki sem ment megnézni az esetet, olyan ítéletet hozott a pályán, amit kívülről mondtak neki. A leseket is különbözően ítélték meg az UEFA szabályrendszerében leírtaktól, de idővel aztán rájöttek, hogy nem annyira jó az irány, és visszatértek az általános, mindenhol használt normákhoz. Egyébként történt egy generációváltás Angliában. Több nagyra becsült játékvezető akasztotta szögre a sípot – közülük sokan kerültek a VAR-osok közé –, így a pályán egyre több a fiatal, feltörekvő tehetség, ez pedig mindenképpen biztató a jövőre nézve.”
Bede Ferenc azt is elárulta:
folyamatos a továbbképzés a videobírók körében, egyrészt az UEFA is tart tréningeket, másrészt minden nemzet szövetsége is gyakran hívja össze a játékvezetőket, hogy átbeszéljék a legfrissebb változásokat.
Végezetül arra voltunk kíváncsiak, hogy a korábbi NB I-es játékvezető összességében hogyan vélekedik a VAR-ról, vajon a pártolók vagy az ellenzők táborát erősíti-e.
„Néhány Fradi–Újpest-derbin vagy komolyabb magyar rangadón nagy segítség lett volna a technika, talán akkor kevesebbszer vették volna a nevemet a szájukra a szurkolók… A viccet félretéve: a VAR-ral teljesen megváltozott a futball és a játékvezetés a mi időnkhöz képest, óriási segítség ez a kollégáknak.
Én azonban azt az időszakot jobban szerettem, rendkívül steril lett a játék, rengeteget állnak a mérkőzések, amíg egy vitatott esetet percekig vizsgálnak. Kevésbé jön ki egy találkozón a játékvezetők egyénisége, nem kell attól félnie, hogy hibázik, mert a videoszobából úgyis korrigálják.
Az asszisztensek szerepe pedig gyakorlatilag teljesen degradálódott, nem lepődnék meg rajta, ha a közeljövőben már csak vezetőbírókat látnánk a focipályákon.”
(Borítókép: Mike Egerton / PA Images / Getty Images Hungary)