A 2024-es, németországi Európa-bajnokság selejtezősorozata a magyar labdarúgó-válogatott számára csak hétfőn kezdődik majd, amikor Marco Rossi együttese Bulgáriát fogadja a Puskás Arénában, a csapat már ma este, az idei évben először lép pályára. Az ellenfél Észtország lesz, és messzemenő következtetéseket aligha lehet majd levonni a csütörtöki felkészülési mérkőzésből, rég nem látott esélye van arra a nemzeti együttesnek, hogy egyenes ágon kvalifikálja magát a kontinenstornára.
Mielőtt elmerülnénk a selejtezők részleteiben, szenteljünk egy bekezdést a mai mérkőzésnek, amely bizonyos szempontból nagy mérföldkövet jelent Magyarországnak, még nagyobbat az olasz szövetségi kapitánynak, Marco Rossinak.
Az 58 éves Mister ugyanis 50. alkalommal irányítja majd a válogatottat csütörtök este.
A találkozónak ugyan nincs tétje, a félszázas jubileumához érkezett olasz szakembert alighanem győzelemmel szeretnék köszönteni a játékosok, akik jó hangulatban és bizakodva várják az év első válogatottbeli fellépését, majd az első Eb-selejtezős meccset. Rossi ezzel a magyar válogatott kapitányi örökrangsorában a negyedik helyén áll Baróti Lajos (117), Sebes Gusztáv (69) és Mészöly Kálmán (61) mögött. Rossi vezetésével 23 győzelem, 10 döntetlen és 16 vereség a magyar csapat mérlege, a balti gárdát pedig tudatosan választották ellenfélül. Annak stílusa ugyanis hasonló a hétfői Eb-selejtezős rivális Bulgáriáéhoz.
Az észtek kerete a Transfermarkt adatai alapján valamivel több mint 8 millió eurót ér – csak szemléltetésképpen: az oldal Magyarország újdonsült csapatkapitányának, Szoboszlai Dominiknek a piaci árát több mint négyszeresére, 35 millióra becsüli… A magyar válogatott összértéke nagyjából 110 millió euró körül mozog, ezen adatok alapján tehát magabiztos hazai győzelmet remélhetnek a szurkolók. A pályán azonban nem a pénz futballozik, ezt pedig jól bizonyítja az is, hogy a Rossi-érában már kétszer összecsapott egymással a két válogatott, a Nemzetek Ligája harmadosztályának első meccsén 3–3-as döntetlen született. A „visszavágót” viszont már 2–0-ra megnyertük Willi Orbán és Szalai Ádám találatával.
Utóbbi a Nemzetek Ligája előző szezonjának végén köszönt el a címeres meztől, új időszámítás veszi tehát kezdetét a magyar válogatottnál, immáron Szalai nélkül. Ami több kérdést vet fel. A 35 éves támadó ugyanis mindig az egyik, ha nem a legmegosztóbb személyisége volt a válogatottnak az utóbbi években. Na persze nem a mentalitása vagy a hozzáállása miatt, arra ugyanis soha nem lehetett panasz, sokkal inkább a csapatban való szerepeltetése vetett fel néhány drukkerben kérdőjeleket, ha éppen nem termelte a gólokat. Laikus szemmel talán még érthető is volt az effajta kritika, csakhogy abban a szerepben, amit Rossi a magyar csapatban szánt neki, még csak hasonló játékosa sem volt – és sajnos talán most sincs – a válogatottnak.
A támadó minden meccsen elképesztő mezőnymunkát végzett és vívott rengeteg párharcot elöl az aktuális rivális védőivel, kis túlzással „birkózott” velük, hogy aztán az érkező társaknak, legtöbbször Sallainak, Szoboszlainak vagy korábban akár Dzsudzsáknak teremtsen ígéretes lehetőséget, esetleg saját maga fejezze be góllal az akciót.
Szalai öltözőben betöltött szerepére pedig talán még a karaktert is kár lenne pazarolni, hiszen neki szenvedélye volt a magyar válogatott.
Talán a mostani Eb-selejtezős sorozat legnagyobb taktikai kérdése magyar szemszögből, hogy az általa keletkezett űrt képes lesz-e valaki betölteni, vagy netán Rossi meg sem próbálja, és inkább a taktikán vagy a stratégián változtat. Az mindenesetre intő jel lehet a számunkra, hogy a katari vb-re való kijutást éppen azon a két meccsen, az albánok elleni hazai és idegenbeli vereséggel buktuk el, amikor Szalaira sérülés miatt nem számíthatott a magyar csapat…
Mielőtt bárki azt gondolná, hogy temetni készülünk a nemzeti együttest, szó sincs ilyesmiről, sőt! A közelmúlt eredményei és a mutatott játék egyértelműen azt mondatja velünk, Magyarországnak helye van a jövő évi Európa-bajnokságon! Ráadásul a Nemzetek Ligájában elért nagyszerű sikereknek köszönhetően az első kalapból várhattuk a sorsolást, amelyen végül a már említett Bulgária mellett Szerbia, Montenegró és Litvánia jutott ellenfélül, ebben az ötösben kellene az első két hely valamelyikén végezni.
Kézlegyintéssel persze nem lehet elintézni a csoportot, és hátradőlve várni a meccseket – ezt mondjuk Rossi racionális stílusát ismerve el sem tudnánk képzelni. De a második kalapból a szerbek helyett éppenséggel a vb-ezüstérmes franciákat vagy az Eb-ezüstérmes angolokat, a hármasból pedig az Erling Haaland és Martin Ödegaard fémjelezte norvégokat vagy akár a svédeket is kaphattuk volna Montenegró helyett.
Hogy egy klasszikust idézzünk: Nem jó, de nem is tragikus.
Olyannyira nem, hogy a statisztikákkal foglalkozó Gracenote elemzése szerint a magyar labdarúgó-válogatottnak 74 százalék esélye van arra, hogy kijusson a jövő évi Európa-bajnokságra. Ebben persze az is közrejátszik, hogy a nagyszerű NL-menetelésnek köszönhetően a pótselejtező szinte biztosnak tűnik, hiszen az A divízióban szereplő topválogatottak közül a legtöbb vélhetően sikerrel vívja meg a maga selejtezősorozatát. De ne érjük be ennyivel, bármekkora örömöt is jelentett a norvégok vagy az izlandiak elleni pótselejtezőn elért diadal, alighanem minden magyar meglenne az izgalmak nélkül…
Csütörtöktől egyébként két forduló mérkőzéseivel veszi kezdetét a 2024-es, németországi kontinensviadal selejtezősorozata, amelyben a csoportok első két helyezettjeinek „köszönhetően” húsz indulási jog kel majd el ez év november végére. A mostani, márciusi játéknapokon olyan rangadókra is sor kerül, mint a tavalyi vb-n ezüstérmes francia és a negyeddöntős holland válogatott összecsapása, a legnagyobb érdeklődés viszont minden bizonnyal a legutóbbi Eb-döntő újrajátszását, az olasz–angol párharcot övezi. Utóbbi összecsapást este 20.45-től Nápolyban rendezik, míg a franciák pénteken szintén 20.45-től fogadják Hollandiát Párizsban.
Mivel a fennmaradó négy helyből egy a házigazda németeké, háromért 12 olyan csapat küzdhet majd meg elődöntő-döntő rendszerben, amelyek lemaradtak a hagyományos selejtezőkön az első két, részvételt garantáló helyekről. Amennyiben a magyarok lecsúsznak az első két pozícióról, csak akkor maradnak le a pótselejtezőről is, ha a Nemzetek Ligájában előttük végző holland, horvát, spanyol, olasz, dán, portugál, belga hetesből legalább négy nem jut ki hagyományos módon az Eb-re, amire minimális az esély.
A magyar válogatott legutóbb az 1986-os világbajnokságra kvalifikálta magát egyenes ágon, akkor csoportgyőztesként jutott ki, ebből a szempontból közel 40 évnyi böjtöt szakíthat most meg Rossi alakulata. A hagyományos selejtezősorozat november 21-én zárul, a pótselejtező elődöntőit 2024. március 21-én, míg a részvételről döntő finálékat öt nappal később, 26-án rendezik.
(Borítókép: Szoboszlai Dominik. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)