A spanyol Sevilla ülhetett fel a második számú nemzetközi labdarúgó-kupasorozat, az Európa-liga trónjára, miután a budapesti Puskás Arénában lejátszott fináléban 1–1-es rendes játékidőt követően büntetőpárbajban legyőzte az olasz AS Romát. Az andalúziai együttes története során hetedszer hódította el a trófeát, amivel toronymagasan vezeti az örökrangsort.
A sorozat budapesti fináléjának legnagyobb sztorija kétségtelenül az volt a mérkőzés előtt, hogy a nemzetközi kupasorozatok specialistái közül melyik örülhet.
José Mourinho a Portóval (UEFA Kupa, Bajnokok Ligája), az Internazionaléval (BL), a Manchester Uniteddel (Európa-liga) és a Romával (Európa-konferencialiga) mind az öt eddigi nemzetközi döntőjét sikerrel zárta.
No de akkor mit mondjuk a Sevillára? Az együttes az egész sorozat, és főleg az elmúlt 20 év egyértelműen legjobb csapata, és ezt a mind a hat UEFA Kupa/El döntőjét megnyerő klubnál is nagyon jól tudják.
A találkozót megelőző sajtótájékoztatókon azért a portugál szakember és spanyol kollégája, José Luis Mendilibar elismerte, a történelem egy dolog, ami viszont a döntőben nem játszik. Ahogyan a két edző eddigi mérlege sem: a játékosokon múlik a győzelem, és hogy ki hibázik kevesebbet.
Nemcsak a nemzetközi médiát és a két csapat szurkolóit, hanem természetesen a magyar embereket is foglalkoztatta a Puskás Aréna párharca. A Hősök terén lévő szurkolói zónában a rómaiak szimpatizánsai voltak fölényben – bár kisebb bánatukra nagy hősük, Francesco Totti végül nem vett részt az El-legendák–Magyar öregfiúk (8–4) kispályás mérkőzésen.
De hogy mit várnak a mérkőzéstől a két csapat szurkolói?
„Számunkra a legfontosabb, hogy nálunk legyen a labda, mi irányítsuk a mérkőzést. A lehetőségek érkezni fognak idővel, és az a kulcs, hogy ezekkel éljünk. A pontos végeredmény? 3–0 ide!” – mondta magabiztosan egy sevillai drukker.
A rómaiakkal beszélgetve elsőre kissé meglepő, de rendkívül logikus meccs embere választást kaptunk:
– Ki vagy mi jelentheti a különbséget a Roma javára?
– Mourinho. Meglátjuk, milyen csapatot állít fel a döntőre, de számomra Mourinho a kulcs, taktikailag rengeteget adhat a sikerhez.
– És a játékosok közül ki lehet a mezőny legjobbja?
– Chris Smalling. Nem számítottál erre, mi? Nagyon fontos játékosa a Romának. A meccsre konkrét tippem nincs, csak az a lényeg, hogy a Roma nyerjen.
Nos, Smalling valóban nem volt az első néhány tipp között a döntő kulcsemberét illetően, ugyanakkor ahogyan arról Szaniszló Csabával a Sportcast keddi adásában is beszéltük, a Roma legnagyobb esélye valóban az lehet, ha a csapat megfojtja a Sevilla játékát, amiben kulcsszerepe lehet az angol védőnek.
A szerkesztőségünk minimális Sevilla-fölényt várt a meccs előtt, olvasóinknál viszont José Mourinho már sokszor megénekelt X-faktora jelenthette a különbséget a Roma javára.
Több kérdés fogalmazódott meg bennünk a finálét megelőzően, ezek közül az egyiket már kedden megválaszolta Mourinho. Akkor újságírói nyaggatásra csak elmondta, hogy a gárda toronymagasan legeredményesebb játékosa, az ellenfeleket 16-szor mattoló Paulo Dybala mintegy 20-30 percet bírhat. Ezzel gyakorlatilag elárulta, hogy világbajnok argentin támadó nem lép kezdőként pályára a Puskás Arénában.
Aligha meglepetés, hogy ezek után Dybala neve ott volt a kezdőcsapatban…
A következő kettő kérdésünk kicsit egymásból is következett: a kezdő védelméből két alapembert (Marcao és Marcos Acuna) sérülés és eltiltás miatt nélkülöző, továbbá a korábban jobbszélsőt játszó 37 éves Jesús Navas szerepeltetésével vajon mennyire lesz stabil a Sevilla védelme, és hogy a Roma a hazai mérkőzéseken látott hatékonyabb támadójátékát vagy az idegenbeli összecsapásokon bemutatott totális futballterrorizmust vezeti elő.
Hogy aztán rögvest támadólag lépjen fel az olasz csapat, és a Sevilla egy ütközés után már azért aggódhatott, hogy a középpályáról visszarendelt Nemanja Gudelj tudja-e folytatni szükségvédőként egyáltalán… Nem volt ideális a spanyolok helyzete, de az idő haladtával csak átvették a papírformának megfelelően az irányítást.
Ennek ellenére az első igazán nagy helyzet a Roma előtt alakult, Paulo Dybala jobb oldalról középre lőtt labdáját Leonardo Spinazzola küldhette kapura, de Bono vetődve hárítani tudott.
Sajnos ezt leszámítva leginkább az ápolások sorozatát jegyezhettük fel, rengeteg volt a rossz ütemű ütközés, ezek miatt pedig igencsak töredezetté vált a játék – ahogyan azt a Roma meccsén valahol várhattuk is.
Bő fél óra játék után büntetőt reklamáltak a „farkasok”, látszólag nem jogtalanul, de Gudelj előbb valóban a labdát találta el a 16-oson belül, és csak utána Tammy Abraham lábfejét.
A 36. percben viszont így is előnybe került a Roma: Paulo Dybala kapott remek indítást Gianluca Mancinitől, majd lőtt Bono mellett a bal alsóba (0–1).
Dybala az első argentin játékos Lionel Messi 2011-es BL-döntős találata óta, aki egy UEFA-sorozat fináléjában gólt szerez.
A spanyolok a játékrész hajrájában veszélyeztettek először, Ivan Rakitic szögletét követően Fernando fejese szállt a léc fölé, majd Lorenzo Pellegrini próbált olyan nevetségesen büntetőt kiharcolni, hogy még sárgát is kapott az eséséért.
A hétperces hosszabbítás végéhez közeledve aztán robbant a sevillai tábor is, Rakitic 23 méteres lökete a bal oldali kapufáról viszont kifelé pattant.
A második félidőre kettős cserével érkezett meg a visszafogottan teljesítő Sevilla, Bryan Gil és Óliver Torres helyére Erik Lamela és Suso állt be.
Ha a játék ettől nem is javult fel rögvest jelentősen, azért lényegesen veszélyesebben rajtoltak a spanyolok, ami a semleges szurkolók számára biztató képet festett. Egy videózás után mehetett tovább büntető nélkül a játék, majd Lucas Ocampos próbált ollózni, de lecsúszott a lövése, majd Alex Telles ágyúzott a léc fölé.
Az 55. percben aztán már összejött az egyenlítés, Jesús Navas jobb oldali beadása után Gianluca Manciniről pattant saját kapujába a labda – öngól (1–1).
Az elmúlt 20 évben két öngól volt a nemzetközi kupadöntőkben, mindkettő a Sevillát segítette, 2020-ban Romelu Lukaku (Internazionale), most Gianluca Mancini (Roma).
A Roma veszélytelen szabadrúgással, majd könnyen védhető Smalling-bólintással ébredezett a félidő eleji kábulatból. A 67. percben aztán óriási tűzijátékot láthattak a nézők, előbb Abraham kapura szúrását hárította Bono, az akció lezárásaként pedig Roger Ibanez ismétlése kerülte el a kaput.
A helyzet után jött el a meccs vége Dybala számára, Georginio Wijnaldum, a 2019-es liverpooli BL-menetelés egyik nagy hőse nézhetett ismét farkasszemet az akkor még Barcelonát erősítő Rakiticcsel. Nem sokkal később Abrahamet is lecserélte Mourinho, Andrea Bellotti érkezett a folytatásra.
Az utolsó negyedóra kezdetén Ocampos esett el Ibanez megmozdulása után a 16-oson belül, Taylor pedig büntetőt ítélt, de a videózások után úgy tűnt, hogy a védő előbb a labdát érte el, így az angol játékvezető visszavonta a tizenegyest.
No, ennél még egy fokkal érdekesebb volt, hogy egy teljesen egyértelmű sevillai kezezés után nem járt római büntető, majd az akciót megállító fault után Belotti lövésénél Bono mutatott be óriási bravúrt, csak a játékvezető látta úgy, hogy a labda magától ment ki…
A rendes játékidő ráadásában Suso jobb oldali beadását az eddig csendes Jusszef en-Nesziri fejelte fölé, majd Rui Patricio ügyetlenkedett addig, amíg újabb Sevilla-lövés következhetett, de ez is kimaradt, így jöhetett a kétszer 15 perc hosszabbítás.
Római cserével és pattanásig feszült hangulatban folytatódott a finálé, helyzetek helyett viszont két sevillai védőcsere jött csak az első tizenöt perc során. A minimális Sevilla-fölény a fordulást követően egy mellé szálló Gudelj-lövésben kristályosodott ki, majd Ibanez kapott akkora maflást, hogy felrepedt a szája. Még néhány ápolás, sok kakaskodás, pár sárga, egy masszív ráadás, és csak véget ért a szenvedés (minden hosszabbítást beleszámolva 146 perc játék után…), jöhettek a büntetők. Erre beküldték az amúgy sérült Marcaót, egyet rúgni még bír alapon.
A büntetőket a spanyolok kezdték, Ocampos borzasztóan hideg vérrel gurított a kapuba, majd Bryan Cristante lőtt a jobb alsóba. Lamela bal alsót találta el, az öngólos Mancini viszont Bono lábát (2–1). Rakitic nem stresszelte túl, a jobb alsóban kötött ki a labda, a vérző szájú Ibanez is ide akart lőni, de a kapufa hárított (3–1).
A vb-finálét eldöntő Montiel elsőre kihagyta, de újrarúgatták, ez bement, a Sevilla hetedszer lett kupagyőztes!
EURÓPA-LIGA
DÖNTŐ
Sevilla (spanyol)–Roma (olasz) 1–1 (0–1, 1–1, 1–1) – 11-esekkel: 4–1
Budapest, Puskás Aréna. 61 476 néző. V.: Taylor (angol)
Sevilla: Bono – J. Navas (Montiel, 94.), Badé, Gudelj (Marcao, 128.), Telles (Rekik, 94.) – Rakitic, Fernando (Jordán, 129.) – Ocampos, Ó. Torres (Suso, 46.), Gil (Lamela, 46.) – en-Nesziri. Vezetőedző: José Luis Mendilibar
Roma: Rui Patrício – Roger Ibanez, G. Mancini, Smalling – Celik (Zalewski, 91.), Cristante, Matics (Bova, 120.), Spinazzola (D. Llorente, 106.) – Pellegrini (El Shaarawy, 106.), Dybala (Wijnaldum, 68.) – Abraham (Balotti, 75.). Vezetőedző: José Mourinho
Gólszerző: G. Mancini 55. (öngól), ill. Dybala (36.)
(Borítókép: Szabó Bernadett / Reuters)