„A játékvezetői tévedés olyan, mint a közúti baleset: egy is sok belőle. Azért dolgozunk – ha az összes hibát nem is tudjuk elkerülni, hiszen a játékvezető is emberből van – minimalizáljuk a tévedések számát” – mondta Hanacsek Attila, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) játékvezetői bizottság elnöke az NB I-es rajtot megelőző, szűk körű sajtóbeszélgetésen. A találkozó fókuszában a nemzetközi szövetség (FIFA) szabályalkotó testületének (IFAB) idényt megelőző változtatásai, az európai szövetség (UEFA) szabályértelmezési iránymutatásai, valamint a videobírói rendszer második teljes NB I-es szezonjának tapasztalatai álltak.
Télen a saját bőrünkön tapasztalhattuk meg, milyen érzés a videobírói buszban döntést hozni. Rögvest le is kellett vonjuk a tanulságot, míg a stadionok lelátóján borzasztóan sok időnek tűnik az a két-három perc, míg megtörténik egy-egy ellenőrzés, addig a monitorok mögött ülve pikk-pakk elsuhannak a másodpercek.
A döntésmechanizmus gyorsítása az MLSZ-nek is fontos célja, a jb tagjai rendkívül büszkék is arra, hogy a két VAR-rendszert alkalmazó szezon statisztikái alapján sikerült is gyorsulni: míg egy átlagos, a videobíró által objektíven meghatározható döntés a 2021–2022-es idényben 147 másodperc alatt született meg, a hátunk mögött hagyott évadban 120 másodpercre javult az átlagos szintidő. Gyorsult az úgynevezett on field review-k, azaz azon szubjektív ítéletek meghozatala is, amikor a játékvezető a pálya szélén felállított monitoron kell visszanézze a kérdéses szituációkat, hat másodperccel…
A hosszú ellenőrzések számát majdnem megfeleztük, az első bajnoki évhez képest 43 százalékkal kevesebb volt a három percnél tovább tartó vizsgálat
– emelte ki a játékvezetői bizottság elnöke.
Ahogy a nemzetközi mérkőzéseken, úgy idehaza is négy területen nyújt segítséget – korrekciós lehetőséget – a videobírói rendszer.
A gól szabályos körülmények között esett-e: az akció során történt-e szabálytalanság, ami miatt érvényteleníteni kell a találatot (ebbe tartozik az is, hogy elhagyta-e a labda a játékteret az akció során), érvényes volt-e mégis az a találat, amelyet elsőre nem adtak meg;Hanacsek Attila a VAR érdemei közt említette, hogy mindössze 17 súlyos játékvezetői hiba született a 198 bajnokin, ami – bár minden részletre kiterjedő hivatalos adatok csak 2013 óta állnak a jb rendelkezésére – a honi futball történetében a legkevesebb egy élvonalbeli bajnokság alatt. Emlékeztettek, a 2020–2021-es évadban, amikor még nem működött videobíró az NB I-es meccseken, 60 ilyen hiba volt. Az már kevésbé szívderítő tény, hogy a mostani 17-ből tíz eset is olyan szituációból született, amely a VAR hatáskörébe tartozik, azaz utólag a videófelvételek alapján korrigálható lett volna, mégsem sikerült ezt megtenni.
A téves döntések közül talán a legnagyobb sajtóvisszhangot a Puskás Akadémia védőjének, Szolnoki Rolandnak a kezezése kapta a zárófordulóból.
A kiesés elkerüléséért küzdő – végül kiesett – Honvédnak tizenegyeshez kellett volna jutnia a Pancho Arénában. Csakhogy a VAR-szoba nem kérette a pálya széli monitorhoz a találkozót vezető Vad II Istvánt, és így az élesben meghozott döntésnek megfelelően büntető nélkül folytatódott a játék. Ezzel egyszersmind beárnyékolva a videobírói rendszer sikereit…
„Alapvető tapasztalat, hogy mindenki jobban elfogadja az ítéletet, ha kimegy a játékvezető, megnézi a történtekről készült felvételt a pálya szélén, és így születik meg a döntés. Ez azonban sajnos ebben az esetben elmaradt" – mondta Hanacsek arról, miként lehetett volna elkerülni a Felcsúton történteket, hozzátéve, épp emiatt nem is játékvezető, mint inkább a VAR-busz személyzete hibázott azon a délutánon.
Az időtényező nem mehet a döntésminőség rovására
– hangsúlyozta az eset legfőbb tanulságát. Hozzátéve, a történteknek komoly következményei voltak, ám ahogyan egy edző sem állítja meccs után pellengérre a játékosait, úgy ő sem akar konkrétumokat elárulni ezekről. Azt azonban kategorikusan kijelentette, nem igaz a szurkolói körökben gyakran szárnyra kapó szóbeszéd, mely szerint egy-egy súlyos tévedésnek ne lenne „ára”.
Hanacsek összességében úgy látja, ahogyan a mérkőzések színvonala, úgy a magyar játékvezetésé is nőtt az elmúlt években. Ezt az állítást támasztja alá, hogy a 2022–2023-as évadban harminc százalékkal kevesebb VAR-beavatkozásra volt szükség, mint az azt megelőzőben.
„A pályán jobb döntéseket hoztak a játékvezetők és az asszisztensek” – jelentette ki, ugyanakkor megjegyezte azt is:
A játékvezetői tévedés olyan, mint a közúti baleset: egy is sok belőle. Azért dolgozunk – ha az összes hibát nem is tudjuk elkerülni, hiszen a játékvezető is emberből van –, hogy minimalizáljuk a tévedések számát.
Az elvégzett munka nemzetközi szinten sem maradt észrevétlen. A férfiaknál Berke Balázs, a nőknél Molnár Réka az UEFA úgynevezett „first” kategóriába került, amely a szűk 31 fős elit előszobájának számít. Bogár Gergőt pedig az európai szövetség Talent programjába választották be, amely Hanacsek szerint szintén fontos visszajelzés az idehaza elvégzett munkáról.
Az IFAB törekvése egyértelmű, minél több bajnokságban szeretnének videobírót látni, ennek érdekében újabb szabályváltozást eszközöltek, és bevezették a könnyített VAR-rendszert. Ennek lényege, hogy az idehaza is használt, 12 kameraképpel dolgozó szisztéma helyett négy kameraképpel, külön operátor nélkül is lehet videobírói rendszert alkalmazni.
A magyar bajnokságot is érintő változás, hogy a szurkolók felkészülhetnek a téli katari világbajnokságon is látott 6-8-10 perces hosszabbításokra egy gólgazdag mérkőzésen.
A szabályalkotó testület módosítása szerint ugyanis a gólöröm többé nem a „játék természetes része”,
a 90 perc felett hozzá kell majd adni a játékidőhöz minden egyes másodpercet, ami ünnepléssel telt.
Az IFAB beépítette a szabálykönyvbe a lesállásról szóló korábbi iránymutatást is, így az ellenfélen megpattanó labda már nem oldhatja fel a lesállást – ezzel könnyebb lesz a játékvezetők és valamivel talán nehezebb a támadók dolga.
Ezeknek az iránymutatásoknak az alapja az az elvárás, hogy az egyértelműen leshelyzetben lévő játékos soha ne kerüljön ki leshelyzetéből olyan alkalmak során, amikor az ellenfél megmozdul és érinti a labdát
– fogalmaz a bemutatott dokumentum.
Talán csak minket, újságírókat hat meg igazán a dolog, de a jövőben hivatalosan is lehet büntetőpárbajnak hívni a mérkőzések végi tizenegyeslövéseket. Utóbbiak a szabálykönyvben eddig „büntetőpontról elvégzett rúgásként” szerepeltek…
Az európai szövetség ugyan szabályokat nem változtathat, azok értelmezését illetően viszont jó néhány új iránymutatást adott ki ezen a nyáron is. Így sokaknak az az érzése lehet a 2023–2024-es idény elején, hogy az IFAB által megjelölt pontoknál jóval több a változás.
A legfontosabb változás az UEFA és Hanacsek Attila szerint is az új, „Elérkezett a tisztelet ideje!” kampány és mindaz, amit a felfogásváltás eredményezni fog. Éppen a májusi, budapesti Európa-liga-döntőn tapasztalt edzői véleménynyilvánítás (José Mourinho-akció) jeleneteit is bemutatva, annak fontosságát emeli ki a kontinentális szövetség oktatóanyaga, hogy a tiszteletet nélkülöző reakciók esetén ne maradjon el az azonnali sárga lapos figyelmeztetés.
Ennek értelmében sokkal szigorúbban nézik a reklamálás mellett például azt is, ha egy edző elhagyja a számára kijelölt technikai zónát (az első NB I-es fordulóban Nebojsa Vignjevics, az Újpest vezetőedzője rögvest meg is tapasztalhatta a szigort).
A játékosok esetében szintén nem maradhat el a sárga lapos figyelmeztetés, ha 1.: „szóval vagy tettel kimutatja eltérő véleményét, a játékvezető irányába fut […], illetve további sportszerűtlen viselkedést követ el”.2.: „Megpróbálja megtéveszteni a játékvezetőt. Sérülés eljátszásával vagy azzal, hogy tetteti, hogy szabálytalankodnak ellene – szimulálás, eltúlzás vagy a játék újraindításának késleltetésére” irányul a viselkedése.
„A sportnak és ezen belül is a labdarúgásnak olyan hatása van, mint semmi másnak. Erre vigyázni kell és védeni kell. Ez a kezdeményezés célja. Az említett szabályokban semmi változás nincs, csak annyi a kérés, hogy zéró toleranciát alkalmazzunk a betartatásuk érdekében. Az UEFA annyit kér, ne alkudjunk meg többé” – magyarázta Hanacsek.
A játékos kezének/karjának nem minden, a labdával való érintkezése szabálytalanság
– hangsúlyozza az európai szövetség.
Az elmúlt években több alkalommal változott a kezezésre vonatkozó szabályozás is. Ezen a területen a háttérbeszélgetésen levetített UEFA-anyag konkrét (ide kattintva elérhető a ppt) példákkal mutatja be, milyen esetekben milyen szankciót kell alkalmaznia a játékvezetőknek.
Például a nem szándékos, de büntetőt eredményező kezezések esetében immáron sárga lapot nem kell felmutatnia a bírónak, és abban is világos állásfoglalást tett a szövetség, hogy a játékos saját vagy játékostársa testéről a kezére pattanó labda nem minősül kezezésnek, szabálytalanságnak.
Az UEFA kiemeli a „természetellenesen nagyobbá tett test” fogalmát.
Úgy tekintjük, hogy egy játékos természetellenesen nagyobbá teszi a testét, amikor kezének/karjának helyzete nem a teste adott szituációbeli mozgásának a következménye, illetve azzal nem indokolható. Azzal, hogy keze/karja ilyen helyzetben van, a játékos felvállalja annak kockázatát, hogy kezét/karját eltalálhatja a labda, és ezért büntetik
– fogalmaz a szabály, aminek megítélése alá egyébként Szolnoki Roland korábban említett kezezésének megítélése is tartozott volna.
Szintén változott a kapura tartó lövések megítélése, eddig ugyanis a játékvezetőknek csak annyit kellett eldönteniük, hogy nagyjából a kapu felé tartott-e a labda egy lövés vagy fejes után – ha a védekező csapat bármely játékosa ezután kézzel ért hozzá, automatikusan sárga lapot ért a szabálytalanság. A jövőben azonban az a tény, hogy kapu felé megy a labda, nem lesz elegendő a sárga lapos figyelmeztetéshez, a játékvezetőknek mérlegelniük kell, hogy a gólszerzési kísérlet valóban el is találta volna-e a kapu felületét, és elég erős volt-e ahhoz, hogy ténylegesen eljusson a gólvonalig.
A 2019-es szabályváltoztatásokkal – főleg a kezezés esetében – a labdarúgás 150 éves történetében addig példátlan irányt vettek a szabályalkotók. A mostani változtatásokkal és értelmezési iránymutatóval egyértelmű a szándék: a világfutball vezetői szeretnének visszatérni ahhoz az irányhoz, ami 2019 előtt volt jellemző, azaz, hogy két nagyon hasonló szabálytalanság megítélése és következménye az ellenfelek között azonos legyen
– hangsúlyozta Hanacsek, arra utalva, hogy a négy évvel ezelőtti módosítás óta más szabály vonatkozik arra, ha valaki támadóként vagy ha védőként ért kézzel a labdához.
A labdarúgó NB I 2023–2024-es idénye a hátunk mögött hagyott hétvégén vette kezdetét, a bajnokság eddig lejátszott találkozóiról ide kattintva olvashat!
(Borítókép: MLSZ)