Hétfőn újra megdőlt a brit átigazolási rekord: az élvonalbeli Chelsea 133 millió eurót – forintra átszámolva nagyjából 52 milliárdot – fizetett a Brightonnak Moisés Caicedo játékjogáért, ezzel az ecuadori középpályás lett a labdarúgás történetének ötödik legdrágább játékosa. Soha ennyi pénzt nem fizetett egy brit klub futballistáért! De tényleg megéri az árát a 21 éves labdarúgó? És egyáltalán, hogyan válhatott Caicedo egyetlen szezon alatt a világ egyik legértékesebb játékosává, miközben egy évvel ezelőtt potom négymillió fontra taksálták az értékét?
Péntek éjszaka bombaként robbant a hír, miszerint a Liverpool túllicitálta a Chelsea-t, és brit rekordot jelentő összegért, mintegy 140 millió euróért szerződteti a Brighton ékkövét, Moisés Caicedót. Az ecuadori válogatott játékos az idei transzferpiac egyik slágere, kegyeiért több sztárcsapat is sorban állt, és nagyon sokáig úgy is tűnt, hogy a végtelen pénztárcával rendelkező Chelsea lesz a befutó. Ebbe próbált belerondítani a Liverpool, és csütörtökről péntekre virradóra megállapodott a Brightonnal egy olyan ajánlatban, mely több mint 140 millió eurót foglalt magában.
Egy ideig arról szóltak a hírek, hogy ezzel már nem tud – és nem is akar – versenyezni a londoni klub, Caicedo viszont kijelentette: vagy a Chelsea-be igazol, vagy sehova.
Az ügylet érdekessége, hogy múlt pénteken még Jürgen Klopp, a Liverpool német szakvezetője is megerősítette az ecuadori sztáraspiráns érkezését, sőt, az orvosi vizsgálatok időpontját is lefoglalták. Ám mindezek ellenére sem jött össze az üzlet, mivel Caicedo nem akart az Anfieldre költözni. Ezen körülmények ismeretében a Chelsea kiváló tárgyalási helyzetbe került, képviselői újra leültek a Brighton elöljáróival, és ha hinni lehet a híreknek, 133 millió eurós átigazolási díjban állapodtak meg. Hétfő este pedig hivatalosan is bemutatták a legújabb londoni igazolást, mellyel – idén már másodszor – megdöntötték a brit rekordot.
Nem mondunk azzal újdonságot, hogy az elmúlt években egekbe szöktek a profi labdarúgókért fizetett átigazolási díjak, elképesztő összegeket képesek kifizetni a klubok egyes játékosokért, így nem csoda, hogy egymás után dőlnek meg a rekordok. A valaha volt legdrágább transzfer ugyan még mindig 2017-ből való, akkor Neymar 222 millió euróért cserébe költözött Barcelonából Párizsba, de az élmezőny többi üzlete már a közelmúltban köttetett.
Elég csak annyit mondani, hogy a brit átigazolási rekord 2023-ban három alkalommal dőlt meg, és kétszer a Chelsea volt a „fizető fél”. A londoni kékek még januárban 107 millió fontért szerződtették a friss világbajnok Enzo Fernándezt a Benficából, majd idén júliusban az Arsenal 110 millió fontot sem sajnált Declan Rice játékjogáért. A Todd Boehly által vezetett cég tulajdonolta Chelsea viszont nem tétlenkedett sokáig, újra megdöntötte a rekordot, és 115 millió fontért leigazolta Moisés Caicedót. Ezzel az ecuadori játékos minden idők egyik legdrágább játékosa lett, mindössze 21 évesen.
Le kell szögeznünk, hogy nem az olvasó ismeretei hiányosak a futball világában, hogyha tavaly ilyenkor még szinte nem is hallott a brightoni középpályásról, mivel egy évvel ezelőtt még európai szinten sem számított kiemelkedő labdarúgónak, sőt. A mértékadó Transfermarkt 2022 nyarán hatmillió euróra taksálta piaci értékét, majd hatalmas fejlődésen ment keresztül. A legutóbbi szezonban a Premier League egyik legjobb védekező középpályása volt, miközben csapata, a Brighton történelmi magasságokat ért el, a hatodik helyen végzett az angol élvonalban, amivel kiharcolta az Európa-liga főtábláján való indulás jogát.
A Roberto De Zerbi irányította csapat sikerei többek között Caicedónak köszönhetők, mivel játékával a Premier League legjobb védekező középpályásai közé emelkedett.
De mégis, ki ez a 21 éves ecuadori srác, akiért bankot robbantott a Chelsea?
Moisés Caicedo története már-már mesébe illő, mely egyben bizonyítja, hogy tényleg semmi sem lehetetlen, csak hinni kell az álmainkban. Mert az ő álma az volt, hogy a Chelsea-ben futballozzon. Az ecuadori tehetség a dél-amerikai ország fővárosától mintegy 100 mérföldre fekvő Santo Domingo egyik nyomornegyedéből származik, ahol csak az „El Niño Moi” becenéven ismerték. Apja riksával kereste a napi betevőt, mely egy emberi erővel húzott, személyszállításra használt kétkerekű jármű, míg édesanyja néha ruhákat mosott, hogy több bevételt hozzon a családnak. Ennek ismeretében nem kell tovább magyarázni, milyen szegény körülmények között teltek Caicedo fiatal évei.
Tehetségére elsőként egy helyi futballedző, Ivan Guerra figyelt fel, aki rögtön biztosította számára az utazás és étkezés költségeit, kizárólag azért, hogy az általa képviselt klub akadémiáján pallérozódjon. Az akkor 13 éves Caicedónak természetesen nem kellett ennél több, élt a lehetőséggel, és a Quito külvárosában, egészen pontosan Sangolquiban található Independiente del Valle akadémiáján folytatta edzéseit. Rendkívül gyorsan haladt a ranglétrán, fejlődése töretlen volt, így 17 éves korában már az ecuadori klub felnőttcsapatában léphetett pályára, amivel rögtön felkeltette európai sztárcsapatok figyelmét is.
Akkoriban a Manchester United, a Chelsea, az RB Leipzig vagy az AC Milan is érdeklődött iránta, de mivel volt már korábbi kapcsolata az ecuadori klubnak a Brightonnal, az angol csapatnak értékesítették a játékost, hatmillió euróért cserében. A szerződésben szerepelt egy záradék, mely szerint Caicedo későbbi „továbbadása” esetén a vételár 20 százaléka a dél-amerikai csapatot illeti, mivel már akkor is szinte biztosak voltak benne, hogy fognak még érte a későbbiekben ennél sokkal több pénzt is adni. És milyen igazuk lett.
Miguel Ángel Ramírez, Caicedo korábbi menedzsere azt mondta róla – amikor még a játékosa Ecuadorban futballozott –, hogy elképesztő módon látja és „érti a futballt”, utalva ezzel arra, hogy a középpályás játékintelligenciája milyen szinten javult azok után, hogy bemutatkozott a felnőttcsapatban. Már akkoriban is „elit kategóriájú” volt az első érintése, képessége a játék olvasására, és hogy egyfolytában mozgásban tartsa a labdát, miközben védekező feladatait is a legmagasabb szinten látta el. Attól függetlenül, hogy a pálya középső harmadában futballozik, leginkább defenzív szerepkört lát el, gyakran majdhogynem a középső védők vonalába húzódik vissza, ott szerez labdát, és indítja dinamikusan csapata támadásait.
Caicedo munkamorálja és szűnni nem akaró küzdőszelleme már Brightonban érkezésekkor is kiemelkedő volt, így az sem volt meglepő, hogy hazája nemzeti tizenegyében is lehetőséget kapott, mindössze 18 évesen. Sőt, az egyik világbajnoki selejtezőn Lionel Messi hatástalanítása volt a feladata, amit sikeresen meg is oldott: az argentin világsztár nem szerzett mellőle gólt a 90 perc alatt.
de visszakanyarodva Brightonba és a kezdeti évekre: Caicedo első hónapjai közel sem teltek problémamentesen.
Az akkoriban még Graham Potter irányította klubban alig kapott játéklehetőséget, neve kilenc nappal a szerződtetése után tűnt fel először a keretben, de pályára nem lépett. A továbbiakban is ez volt a leginkább jellemző, idő kellett a fiatal ecuadori beilleszkedéséhez, nehezen találta a helyét Angliában, illetve nyilvánvalóan nyelvi problémái is adódtak, amit aktív tanfolyammal igyekezett orvosolni. Alig kapott lehetőséget a Brightonban, viszont ha pályára került, azt is cserejátékosként tette. Első alkalommal a kezdő tizenegybe egy Ligakupa-mérkőzésen nevezték a Cardiff City ellen. Bajnoki mérkőzéseken továbbra sem jutott szóhoz, fejlődése pedig jelentős mértékben lelassult.
A 2021–2022-es szezon kezdetén úgy döntöttek a Brighton vezetői, hogy megpróbálkoznak kölcsönadni Caicedót egy olyan klubnak, ahol egyrészt több játéklehetőséget kap, másrészt nem kerül olyan távol a szigetországtól. Az élvonalbeli csapat a TransferRoom nevű platformot hívta segítségül, mely online piactéren 650 klub a világ minden tájáról közvetlenül és átláthatóan hirdethet, vásárolhat vagy adhat kölcsön játékosokat. A platformon keresztül végül a belga élvonalbeli Beerschot csapatával kötötték meg az üzletet, és adták kölcsön fél évre fiatal reménységüket.
„A Beerschot a bajnokság alsó feléhez tartozott, valószínűsíthető volt, hogy kiesnek az első osztályból, de meg kellett húznunk ezt a lépést, hogy rendszeres játéklehetőséghez jusson. Belgium nem volt túl messze, így a kapcsolat is abszolút megmaradt a játékossal” – mesélt Caicedo kölcsönadásáról David Weir, a Brighton technikai igazgatója. A sportvezető elmondta, a Belgiumban töltött fél év nem volt a legjobb élmény játékosuk számára, de mindenképpen szükség volt a kitérőre a fejlődése szempontjából.
Miután 2022 januárjában visszatért kölcsönjátékából Angliába, keretben betöltött szerepe nem változott lényegesen. A kezdőcsapatba továbbra sem tudta beküzdeni magát, Graham Potter inkább cserejátékosként számolt vele, ha egyáltalán pályára lépett. Aztán jött egy szerencsétlen eset: Jakub Moder, a Brighton lengyel válogatott középpályása a Norwich elleni bajnokin keresztszalag-szakadást szenvedett, mely következtében megüresedett egy hely a pálya középső harmadában. A lehetőséget a lengyel társ pótlására Caicedo érdemelte ki, és ha már ott járt, rövid időn belül csapata meghatározó játékosává nőtte ki magát.
Az Arsenal ellen debütált a kezdő tizenegyben, és rögtön kulcsfontosságú szerepe volt csapata győztes góljában. Sőt, nem csak védekező feladatait látta el szinte hibátlanul, első élvonalbeli gólját 20 méterről leadott, irtózatos erejű lövésből szerezte. A szezon végéig további hét mérkőzésen kezdett, majd a Brighton története legjobb eredményét érte el az élvonalban, a kilencedik helyen zárt. Akkor még senki sem gondolta volna, hogy Caicedo mindössze ízelítőt adott abból, amelyre valójában képes.
Graham Potter vezetőedző a nyári szünet és a felkészülés alatt taktikai változtatásokat eszközölt a csapatnál, mely értelmében Caicedót leginkább a bal oldalon alkalmazta az immár Liverpool-játékos Alexis Mac Allisterrel együtt. Az ecuadori, argentin páros az első pillanattól fogva tökéletesen működött, a bajnokság nyitófordulójában Caicedo oroszlánrészt vállalt Pascal Gross mindkét góljának előkészítéséből, aminek köszönhetően elhozták a három pontot az Old Traffordról. A fiatal középpályás a következő meccseken is magas színvonalon csillogtatta meg tehetségét, elsődlegesen a gyorsaságával, rendkívüli passzhatékonyságával, mozgékony, energikus és harcias játékstílusával hívta fel magára a figyelmet. Joel Weltman, rutinos holland csapattársa akkor úgy nyilatkozott róla:
Azt szeretem a leginkább benne, hogy egyszerűen tudja, hol lesz a labda. Elképesztő módon olvassa a játékot, ami egy középpályástól nagyon jó képesség.
A Brightonnál tavaly szeptemberben edzőváltás történt, Graham Pottert a menesztett Thomas Tuchel helyére nevezték ki a Chelsea kispadján. Az angol szakember posztját az olasz Roberto De Zerbi vette át, aki hasonló szerepkörben játszatta Caicedót, mint tette azt elődje a közelmúltban. Az olasz vezetőedző hamar megbizonyosodott ecuadori játékosa képességeiről, egyúttal kijelentette: akármennyire is szeretné, hogy Caicedo sokáig csapata tagja maradjon, pontosan tudja, hogy szinte lehetetlen lesz idén nyáron megtartaniuk.
„Ismerem a klub politikáját, és azt, hogy mik a terveik a fiatal, tehetséges játékosokkal. Moisés Caicedo különleges futballista, aki a Bajnokok Ligájában és a bajnoki címért akar játszani. Erre nálunk a következő szezonokban valószínűleg nem lesz lehetősége” – tette hozzá De Zerbi.
A legutóbbi bajnoki idényt a Brighton történelme legelőkelőbb helyén, a hatodik pozícióban zárta, ezzel kiharcolta az Európa-liga főtábláján való indulás jogát.
Caicedo a sikerből oroszlánrészt vállalt, csapata meghatározó játékosa volt, sőt, a Premier League középpályásai közül is kiemelkedett a teljesítményével. A legfontosabb statisztikai mutatók közül kettőben is jeleskedett: az ő nevéhez fűződött a második legtöbb szerelés, valamint a második legtöbb labdaszerzés a ligában, hatása csapata játékára meghatározó volt. Sőt, szerelési kísérletei közel 40 százalékban sikeresek is voltak, amely arány még a Premier League-ben is kiemelkedőnek számít. Elképesztő ütemérzékével játéka egyik alappillérévé vált az ellenfél támadásainak megszakítása és abból rögtön kontra indítása.
Nem volt csoda, hogy idén nyáron sorban álltak érte az élcsapatok, de a legnagyobb favoritnak mindig is a Chelsea tűnt az érte zajló versenyben. A Brighton vezetői annak ismeretében, hogy az Arsenal 100 millió fontnál is többet fizetett Declan Rice játékjogáért, legalább ekkora összeget akartak bezsebelni Caicedóért, ha nem többet. Véleményük szerint az ecuadori csillag még Rice képességeit is fölülmúlja, így aki le akarja igazolni, nyúljon – nagyon – mélyen a zsebébe.
Érdekesség, hogy egy év alatt akkora fejlődésen ment keresztül a Brighton középpályása, hogy piaci értéke is az egekbe szökött:
2022 nyarán hatmillió euró körüli összegre taksálták, ez immár több mint a tízszerese, 75 millió euró.
Egyetlen szezon alatt. Az egész nyáron át zajló tárgyalásokat végül a Chelsea nyerte, még annak ellenére is, hogy először a Liverpool ajánlott többet a licitnél, de Caicedo leszögezte: kizárólag a Chelsea futballistája akar lenni, mert ez álmai klubja. Kívánsága beteljesedett, a londoniak brit rekordot jelentő összegért vásárolták meg játékjogát. 133 millió eurós vételárával pedig nevelőklubját is bőven megtámogatja a korábban már említett 20 százalékos részesedéssel, mely értelmében körülbelül 28 millió euró landol hamarosan az Independiente del Valle számláján.
Az, hogy tényleg megérte a bele fektetett pénz, később fog kiderülni, az viszont biztos, hogy ha hasonló ütemben folytatódik a fejlődése, és továbbra is a középpálya ura marad Londonban, akkor sok félnivalójuk nem lesz a Chelsea szimpatizánsainak.
Moisés Caicedo története a legújabb példa arra, hogy semmi sem lehetetlen. Még az sem, ha az ecuadori nyomornegyedben született kissrác nagyot álmodik, és a világ egyik legértékesebb játékosa szeretne lenni.
(Borítókép: Chelsea FC)