Csalóka volt a kora délutáni napsütés. A korán érkezők még jól jártak, a beléptetésre várva a nagykabátot a karjukon pihentetve élvezhették a nap utolsó igazán erős sugarait. Így tettek a Sport Hotel teraszán ejtőző drukkerek is. Bányász-szimpatizánsok és a köztük sörözgető újpestiek közösen hangoltak a földszinti étterem sörcsapokkal és sörpadokkal kitelepült ideiglenes részén. Már addig, amíg a rendőrök meg nem érkeztek, jelezve, a padok bizony biztonsági kockázatot jelentenek, be kell szedni őket. Helyükön állva folytatódhat a trécselés és a kellemes nyári délutánokat idéző italozgatás. 

Néhány méterrel odébb a tatabányai (és a rotterdami) labdarúgás élő legendája, Kiprich József szállt ki az őt hozó autóból. A 70-szeres magyar válogatott támadó korábbi balesete után nehézkesen mozogva, mankóval indult tovább a Grosics Gyula Stadion kapuja felé. Ám még ez sem tarthatta vissza kedvenc csapata Újpest elleni Magyar Kupa-meccsétől. Miként jó 5000 helybélit sem. Nyugodtan mondhatjuk, a város apraja-nagyja megmozdult a patinás ellenfél neve láttán, egyedül a jegyárusító bódék környékén helyet foglaló szotyolaárusok – és portékájuk – hiányoztak valami okból... 

Sokan sokféleképpen próbálják megmagyarázni, mi a kupamérkőzések varázsa, túl azon, hogy a bajnokikkal ellentétben itt bizony nincs hibázási lehetőség, a legjobb tényleg mindenkit felül kell múljon az évadban, akit útjába sodor az élet és a sorsolás szeszélye. A varázslat azonban néha arról szól, hogy olyan, mint egy időgép. Ezúttal például a jegyet váltók többsége úgy érezhette, jó 17 évet repült vissza... 

Rendben, a Bányász-stadion akkor még nem Grosics nevét viselte, de a nézőtérre siető kemény mag tagjain éppúgy egy sötétkék, a vállrészének bal oldalán Borsodi Liga feliratú mez volt, mint a vaskos, de széthúzott pulóver alól ezúttal is kikandikált. S nemcsak sokak meze, a tatabányai stadion lelátója sem változott istenigazából. A kandeláberek és a tévéközvetítések szempontjából is oly fontos világítás elkészült, az a világítás, amely miatt az első NB I-es idényükben elvétve kezdtek hazai pályán meccset 15 óránál később a TSC futballistái. 

A klub – akkor Csőszer FC előtagot viselve – kisebb csodát tett, első nekifutásra ötödik helyen zárt az élvonalban. Ráadásul az Újpest szempontjából is történelmi volt az idény – mind a mai napig az volt a legutolsó szezon, amikor a csapatnak reális esélye volt növelni bajnoki címei számát. Húszról huszonegyre. Ám hiába vezette az idény nagy részében a tabellát, a többi között Tatabányán elhullajtott két pont a végelszámolásnál fájóan hiányzott a violáknak. A Bányász két évvel később utolsó előtti helyen kiesett az akkor még 16 csapatos élvonalból. 

A korszak meghatározó futballistája volt a komárom-esztergomi együttesben Kerényi Norbert, aki pályafutása korábbi szakaszában nagypályán, későbbiben teremben, futsalosként segítette az Újpestet is. 

„Jó látni, hogy ennyi ember mozdul meg a két csapat és a futball miatt – mutatott körbe a korábbi védő a csaknem megtelt lelátókon negyedórával a kezdés előtt. – Őszintén megvallva a pálya nem sokat változott a mi időnk óta, remélhetőleg a meccs is hasonlóan izgalmas lesz, mint amilyeneket mi játszottunk itt az Újpesttel” – utalt arra, hogy egy idénnyel később 3–2-re nyertek idehaza a fővárosi riválissal szemben.

Reálisan nézve az Újpestnek legalább két góllal illene nyernie, de amíg ez a két gól nincs a két csapat között, bármi lehet

– tette hozzá Kerényi, aki a 2008-as kiesésnek már nem volt részese, két idény után a Lombard Pápához került. 

A mérkőzés is ennek szellemében indult, az NB III Északnyugati csoportját 13 forduló után vezető Tatabánya nagy lendülettel kezdett, és már a 3. percben közel járt a vezetés megszerzéséhez. Árvai Dániel jobbról eleresztett lövése pattogott el nem sokkal a jobb alsó sarok mellett. Az élvonalban egészen az előző hétvégéig kifejezetten meggyőző teljesítmény nyújtó Újpest az első 15 percben leginkább csak akkor találkozott a labdával, amikor saját térfelén passzolgatta azt. 

Igaz, Nebojsa Vignjevics – aki maga is megfordult labdarúgóként a mostani ellenfélnél – alaposan felforgatta csapatát a vasárnapi Derbihez képest. Az Üllői úton a Ferencvárossal szemben 3–0-ra alulmaradt együttes kezdőjéből mindössze ketten, Milos Koszanovics és Branko Pauljevics kaptak bizonyítási lehetőséget az első perctől kezdve a kupában is. Másik kilenc labdarúgót – nem feltétlenül az elégedetlenség, mint inkább a pihentetés és a szombat esti, Fehérvár elleni idegenbeli bajnoki rangadó jegyében – kicserélt az Újpest mestere. Ám hiába a kék mezesek jó kezdése, a pálya szélén gesztikuláló trénerek közül így is a házigazda mindössze 30 éves vezetőedzője, Gyürki Gergely tűnt a feszültebbnek. 

Hát még az első negyedóra eltelte után, amikor az Újpest átvette a kezdeményezést, és a 17. percben egy szöglet után Franklin Sasere fejesével közel is került a vezetés megszerzéséhez. A vendégcsapat az előzetes erőviszonyoknak megfelelően növelte a Balla Olivér kapujára nehezedő nyomást, mindez azonban nem jelentette azt, hogy fegyvertelenné vált volna a Tatabánya. Amikor SImon Krisztián villant a jobb szélen egy elfutással, nem sokkal később jött egy hazai kontra, és Szalánszki Gergő lövése jelentett választ. 

Az NB III-as együttes bravúrral kihúzta szünetig, a második félidőben viszont már esélye sem volt a kétosztálynyi különbség elkendőzésére. Az Újpest jóval nagyobb lendülettel jött ki a folytatásr, mint az első játékrésszel tette, alig két perc után védeni valót adva Ballának. Az 55. percben egy balról érkező lapos passzból Oliver Jürgens jól eltalált lövésével szemben viszont már tehetetlen volt a 24 éves kapus (0–1). A lila-fehérek ráadásul néhány perccel később tovább növelték az előnyt, ezúttal Lirim Kastrati villant meg a pálya tengelyétől balra, lapos centerpasszát középen átlépte az egyik újpesti támadó, így pedig a tizenhatos jobb csücskénél érkező Simon Krisztiánnak lett tökéletes, aki rutinosan a kapus mozgásával ellentétes irányba, a jobb alsóba lőtte vissza azt (0–2). 

A cseréket követően még egyértelműbb lett a játék képe, noha a Tatabánya érezhetően nem tett le legalább a szépítő gól megszerzéséről. Ehhez bő 80 perc után Árvai járt a legközelebb, aki azonban hiába került a földre a büntetőterületen belül, tizenegyest nem kapott, csak egy sárga lapot – reklamálásért. 

A hazaiak helytállásáról mindent elmond, hogy a lefújás előtti percekben többször is a

Szép volt, fiúk!

rigmust skandálta hangosan a Bányász-tábor. Való igaz, a focicsoda elmaradt, de a Tatabányáról a vereség ellenére sem lehetett volna megmondani a meccs jelentős részében, hogy NB III-as gárda. Ellenben az Újpest bizonyította, igazi kupaspecialista, főleg akkor, amikor Nebojsa Vignjevics irányítja. 

A nyolcaddöntő mezőnye a 20 órakor kezdődő Ferencváros–Puskás Akadémia, valamint a csütörtök este 19 óra 30 percre maradt Bp. Honvéd–Paksi FC összecsapás győztesével lesz teljes. 

MAGYAR KUPA, 4. FORDULÓ (A 16 KÖZÉ JUTÁSÉRT)

Opus-Tigáz Tatabánya–Újpest FC 0–2 (Jürgens 55., Simon K. 62.)

További eredmények

Ferencvárosi TC–Puskás Akadémia 4–3 (2–1, 2–2, 2–2) – hosszabbítás után
Unione FC (Budapest I.)–Kisvárda Master Good 0–6 (0–3)
FC Dunaföldvár (NB III)–Nyíregyháza Spartacus FC (NB II) 0–1 (0–0)
ESMTK (NB III)–MTK Budapest 0–4 (0–2)
Mezőörs KSE (megyei I.)–Kaposvári Rákóczi FC (NB III) 1–1 (0–1, 1–1, 1–1) – 11-esekkel 5–3
Szentlőrinc SE (NB III)–Kelen SC (NB III) 3–0 (0–0)
VLS Veszprém (NB III)–Budafoki MTE (NB II) 3–2 (0–1)
HR-Rent Kozármisleny (NB II)–Kolorcity Kazincbarcika SC (NB II) 4–2 (1–0)
BFC Siófok (NB II)–Diósgyőri VTK 1–3 (0–2)
Vasas FC (NB II)–Gyirmót FC Győr (NB II) 3–1 (0–0)
Tiszakécskei LC (NB II)–FC Ajka (NB II) 1–0 (1–0)
Haladás (NB II)–Zalaegerszegi TE 1–2 (1–2)
Szeged-Csanád GA (NB II)–Kecskeméti TE 0–1 (0–1)
Kedden játszották:
Győri ETO (NB II)–Debreceni VSC 0–1 (0–0)
Csütörtökön játsszák:
Budapest Honvéd (NB II)–Paksi FC

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)