Csütörtökön kezdetét veszi a Nemzetek Ligája 2024–2025-ös kiírása, amelyben a magyar labdarúgó-válogatott az elitben küzdhet meg Németország, Bosznia-Hercegovina és Hollandia legjobbjaival. Mi kell ahhoz, hogy továbbra is a legjobbak között maradjunk? Miért lett nehezebb az A ligában maradás, és miért könnyebb a továbblépés? Hogyan jön képbe a 2026-os világbajnokság? Most ezekre a kérdésekre adunk válaszokat.
Véget ért a nyár, amelynek során válogatottunk immár sorozatban harmadszor volt Európa-bajnoki szereplő, jöhetnek az új kihívások, amire Marco Rossi keretfrissítéssel készült.
A magyar csapat először szombaton 20.45-től Düsseldorfban lép pályára Németország ellen, majd kedden hasonló időpontban fogadja Bosznia-Hercegovinát a Puskás Arénában.
A sorozat kiemelt fontosságú a nemzeti együttesünk közelmúltját tekintve, hiszen az első kiírásnak (C liga, 2. hely) köszönhetően játszhattunk pótselejtezőt a 2020-ról 2021-re halasztott Európa-bajnokságot megelőzően, majd a B ligát megnyerve feljutottunk az A-ba, ahol Olaszország mögött, de Németország és Anglia előtt a második helyen végeztünk.
Az Eb-selejtezők sorsolásánál így az első kalapba kerültünk, a relatíve könnyebb riválisok nyújtotta előnnyel pedig éltünk is: Szerbia, Montenegró, Litvánia és Bulgária előtt csoportelsőként kvalifikáltunk Németországba.
A magyar válogatott az előző kiírást összesítésben a nyolcadik helyen zárta, így az A liga 2. kalapjából várta az ellenfeleket. A mieink a 3. csoportba kaptak besorolást Hollandia, az Európa-bajnokságon is rivális Németország, valamint Bosznia-Hercegovina mellé.
Amikor feljutottunk, akkor tudtuk, hogy borzasztó nehéz helyzettel kell megbirkóznia a válogatottnak (Anglia, Németország és Olaszország érkezett ellenfélül), de azt is, hogy ha csak egyet is megelőzünk, akkor bennmaradunk a legjobbak között.
Cserébe a továbbjutásra is csak akkor lett volna esély, ha első helyen zár a gárda, ami az utolsó körig még benne is volt a pakliban, de végül az olaszok örülhettek.
Most viszont bekerül egy új, kieséses szakasz (2025 márciusában összekötve a csoportkört és a négyes döntőt), és rögvest minden csoportrésztvevőnek érdekessé válik az összes találkozó.
Az első két helyezettek ugyanis bejutnak a negyeddöntőbe, ahol kétmeccses párharc alapján kerülhetnek majd be a négyes döntőbe.
Az A és a B liga csoportutolsói automatikusan kiesnek, viszont még a harmadik helyezettek sem lesznek biztonságban:
UGYANIS AZ A LIGA CSOPORTHARMADIKJAI, VALAMINT A B LIGA MÁSODIKJAI A BENNMARADÁSÉRT VÍVOTT PLAY-OFFBA KERÜLNEK, AHOL A KÉTMECCSES PÁRHARC GYŐZTESE FOLYTATHATJA AZ ELITBEN (UGYANEZ A PROCEDÚRA IGAZ EGGYEL LEJJEBB IS, A B3/C2-K ÖSSZEVETÉSÉBEN).
Másképpen fogalmazva: több esély nyílt arra, hogy a magyar válogatott még küzdhessen az elsőségért, ugyanakkor arra is, hogy búcsúzzon.
1. forduló (szeptember 7.)
2. forduló (szeptember 10.)
3. forduló (október 11.)
4. forduló (október 14.)
5. forduló (november 16.)
6. forduló (november 19.)
Ellenfeleink közül az Európa-bajnoki elődöntős Hollandia a 7., a rendezőként a végső győztes spanyolokkal szemben alulmaradó Németország a 13. a világranglistán, vagyis két valóban topcsapat vár a 31. helyre csúszó magyar válogatottra, amely számára reálisan a csoport harmadik helye lehet a célkitűzés Bosznia-Hercegovinával (75.) szemben.
A fogadóirodák nagyjából hasonlóan vélekednek, annyi változtatással, hogy a 2023-as újraszervezést (és bukásokat) követően idén remeklő németeket (1,7 körüli oddsokat kínálnak az elsőségre) várják az első helyre, a hollandokat (~3,2) a másodikra, a mieinket harmadikra (~8,0), a bosnyákokat (~10,0) pedig negyedikre.
„Ezen a szinten, az A ligában lehetetlen gyengébb ellenfelet kapni, kizárólag erős riválisok várnak ránk ősszel. Hollandia és Németország a papírforma szerint jobb csapat nálunk, míg a bosnyákok ellen kiegyenlített erőviszonyokra számíthatunk. A papírforma azonban nem mindig igazolódik be a pályán, minden mérkőzésen születhet meglepetés – számunkra kellemes és kellemetlen is. Érdekes lesz újra összemérni az erőnket a németekkel, és a hollandok elleni összecsapásaink is izgalmasak lesznek” – mondta még a februári sorsolást követően Marco Rossi.
Ha a papírforma jönne be, akkor a magyar válogatott a B liga valamelyik csoportmásodikjával csaphatna össze a bennmaradásért, itt a finn–görög duó egyike, Norvégia, Ukrajna és Wales zárhat jó eséllyel a fogadóirodák véleménye szerint – de kisebb-nagyobb meglepetések esetén akár Anglia, Ausztria, Csehország vagy Törökország is érkezhet.
A magyar útlevéllel is rendelkező olasz kapitány az Eb-csoportkörös búcsút követően az új sorozat indulása előtt egyrészt frissített keretén, másrészt hangsúlyozta, mennyire fontos számunkra ez a sorozat:
Fontos számunkra az NL, úgy kell megközelítenünk a sorozatot, mint egy vb-előselejtezőt, mert attól a helyezéstől, amit elérhetünk, függhet, milyen csoportba kerülünk a sorsoláson
– mondta Marco Rossi.
A világbajnokság nem csupán ezért kerülhet a fókuszba a Nemzetek Ligája kapcsán. A majdani selejtezőben tizenkét, négy- vagy ötcsapatos csoport lesz, melyek első helyezettjei jutnak ki automatikusan a viadalra, amelyet az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban rendeznek.
A 12 csoportmásodik (ezért is fontos, hogy jól álljon a magyar csapat a sorsolás előtt, hiszen papíron annál könnyebb riválisok jöhetnek, minél feljebb vagyunk) pedig azon négy legjobb Nemzetek Ligája-csoportgyőztessel kerülnek pótselejtezős kvartettekbe, amelyek a selejtezőcsoportban nem zártak az első két hely valamelyikén.
Itt a rangsort a Nemzetek Ligája végeredménye dönti el, és mivel a magyar válogatott az A ligában van, ha esetleg valahogyan csoportgyőztes tudna lenni, akkor egyúttal, bármi is történik a vb-selejtezők során, a play-off már fix lenne.
Ez amúgy ugyanúgy megy majd, ahogyan az Eb-selejtezők során mostanában láthattuk: a csapatokat négyes ágakra osztják, ahol az elődöntők győztesei játszanak egymással a kijutásért, így alakul ki végül az először 48 csapatos világbajnoki mezőny 16-os európai kontingense.
(Borítókép: Sebastian Frej / MB Media / Getty Images)