Az adatok alapján folyamatosan javul a játékvezetők teljesítménye a labdarúgó NB I-ben. Hanacsek Attila, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) játékvezetői bizottsága elnökének tájékoztatása szerint az aktuális szezonban történelmi csúcsot jelentő, 99,1 százalékos pontossággal születtek meg az élvonalbeli játékvezetők ítéletei, ami felülmúlja az európai átlagot.
„A számok nem azt mutatják, hogy rossz irányba megy a magyar játékvezetés” – jelentette ki Hanacsek Attila Telkiben. A korábbi nemzetközi bíró az MLSZ edzőközpontjában tartott háttérbeszélgetést a sajtó képviselőinek, akiknek a játékvezetéssel kapcsolatos aktualitásokat, a 2024–2025-ös szezon első felében mért adatokat, illetve az elmúlt időszakban történt fontosabb eseményeket mutatta be.
A bemutatott adatokkal kapcsolatban a Magyar Távirati Iroda kiemelte, a mostani szezonban a tavalyi utolsó, 17. fordulóval bezárólag – azaz szinte pontosan fél távig – 101 mérkőzést rendeztek meg az élvonalban, ezeken összesen három súlyos hiba történt, az előző kiírásban pedig hét, míg az utolsó nem VAR-os idényben, a 2020–2021-esben 31.
Hanacsek Attila általánosságban azzal kezdte, hogy a VAR-rendszer 2021-es bevezetése óta a hibák jelentős mértékben csökkentek, ráadásul nem csupán bírói szempontból hozott javulást a technológia (80 százalékkal csökkent a súlyos hibák száma), hanem a játék tisztasága szempontjából is. Mint mondta, kimutathatóan kevesebb a piros és sárga lap, sőt a büntetőrúgások száma is a korábbi időszakhoz képest, mivel a játékosok is tisztában vannak vele, hogy 12 kamera figyeli őket a mérkőzéseken.
Beszélt arról is, a játékvezetők nagyon komoly terhelésnek vannak kitéve, amit Hanacsek Attila az európai szövetség adataival érzékeltetett. Ezek alapján a játékvezetők 10-12 kilométert és 800 irányváltást tesznek meg meccsenként, míg asszisztenseik 5-7 kilométert. A bíróknak átlagban 245 döntést kell meghozniuk találkozónként, azaz 22 másodpercenként egyet, míg segítőiknek az oldalvonalnál 60-at. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) adatai alapján kivetített számok szerint nemzetközi szinten 97,95 százalékos pontosság jellemzi a mérkőzések játékvezetőit, és 98 százalékos döntéspontossággal ítélnek az asszisztensek.
A játékvezetők aktuális teljesítményére térve elhangzott, hogy az értékelések alapját az ellenőrök jelentései képezik, ugyanakkor nem csupán szöveges értékelés van, hanem pontos statisztikai adatokat is vezetnek a bíráskodás minden területéről, és ezek az adatok egyértelműen javulást jeleznek.
A döntéspontosság az NB I-ben 99,1 százalékos ebben a szezonban, míg hat szezonnal ezelőtt, 2018–2019-ben 91,7 százalék volt. Az adatokból az is kiolvasható, hogy a hét kiemelt országos bajnokságban (kupában) a nagyon eredményes játékvezetői osztályzatok száma 30,5 százalékkal nőtt, az asszisztensi teljesítmények pedig 21 százalékos javulást mutatnak.
A háttérbeszélgetésen külön foglalkozott Hanacsek Attila a VAR-bírókkal, akiket szintén minden részletre kiterjedően külön értékelnek és folyamatosan fejlesztenek, számukra hét képzési formája van az MLSZ-nek. Mint mondta, korábban kaptak kritikát – mások mellett Csányi Sándor MLSZ-elnöktől is – az indokolatlanul hosszan megszülető döntések nagyobb száma miatt, s ebben szintén előre tudtak lépni. Hanacsek szavai szerint a mostani szezonban eddig tíz három percnél hosszabb idő alatt meghozott döntés volt az élvonalban (amelyek összetett játékhelyzetek voltak). A 101 szezonbeli mérkőzésen 1604 döntést rögzítettek, amelyek átlagos ellenőrzési ideje 29,5 másodperc. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a gyorsaság nem mehet a megfelelő döntés meghozatalának rovására.
Nekünk is az az érdekünk, hogy a VAR-rendszert minél kevesebb kritika érje
– jegyezte meg Hanacsek Attila, aki hozzátette, hogy saját tapasztalatai szerint VAR-vizsgálatnál 2 perc 30 – 2 perc 45 másodperc az az idő, amit a nézők még tolerálnak, „utána kezdenek el méltatni bennünket és az MLSZ-t”.
Nem is olyan rég a saját bőrünkön tapasztalhattuk meg, milyen érzés a videóbírói buszban döntést hozni. Rögvest le is kellett vonjuk a tanulságot, míg a stadionok lelátóján borzasztóan sok időnek tűnik az a két-három perc, míg megtörténik egy-egy ellenőrzés, addig a monitorok mögött ülve pikk-pakk elsuhannak a másodpercek.
Hanacsek Attila egyébként arról is beszélt, míg a Premier League-ben a videóbíró és a videóbírói asszisztens mellett a technikai segítséget biztosító operátor eredetileg egy magasan képzett IT-szakember volt, addig az NB I-ben úgy döntöttek, inkább a harmadik személy is a játékvezetői körből kerüljön ki. A topligás tapasztalatok ugyanis azt mutatták, játékvezetői ismeretek nélkül sokkal több félreértés történhet, mint akkor, ha a játékvezetői szaktudás a hangsúlyosabb az operátor esetében is. „Fiatal, tehetséges játékvezetők ülnek operátorként a buszokban, így a szaktudás és a szükséges informatikai ismeret is rendelkezésre áll” – magyarázta a döntés hátterét.
A jb elnöke hosszan beszélt a játékvezetők toborzásáról és képzési formáiról, és örömmel mondta el, hogy az NB I 15. és 17. fordulója között, illetve válogatottmérkőzéseken sikeres reklámkampányt folytattak „Legyél te is játékvezető!” elnevezéssel, aminek hatására harminc éve nem látott érdeklődést tapasztaltak. Budapesten 120-130-an jelentkeztek, ehhez hasonlóra pedig legutóbb 1994-ben volt példa, miután Puhl Sándor világbajnoki döntőt vezetett.
A toborzásra nagy szükség van, ugyanis 2012 óta szinte folyamatosan csökkent a játékvezetők száma egészen 2024-ig, amikor a 2023-as 2871-es létszámot 3105-re tudták növelni, és öt vármegyét leszámítva mindenhol elérték az ideális állományt.
Hanacsek Attila a beszélgetés alatt többször hangsúlyozta, hogy a tendencia javul, de tisztában vannak azzal, hogy vannak hibáik, és igyekeznek ezeken folyamatosan javítani. Hozzátette, hogy a kritikákkal szemben nem elutasítóak, és a jogos bírálatot elismerik, ugyanakkor a személyeskedést nem tudják elfogadni.
„A játékvezetői tévedés olyan, mint a közúti baleset: egy is sok belőle. Azért dolgozunk – ha az összes hibát nem is tudjuk elkerülni, hiszen a játékvezető is emberből van –, hogy minimalizáljuk a tévedések számát” – mondta Hanacsek Attila az egy évvel ezelőtti előadásán, amit ezúttal is megerősített.
A magyar labdarúgó NB I küzdelmei február első hétvégéjén folytatódnak, a listavezető Puskás Akadémia a Fehérvár FC otthonába látogat majd, míg a címvédő, jelenleg második helyezett Ferencváros az örökrangadón az MTK Budapestet fogadja.
(MTI / Index)