Négy új névvel bővült a magyar kajak-kenusport halhatatlanjait tartalmazó márványtábla. Az örökös bajnoki címet a versenyzők azzal érdemelhetik ki, hogy vagy öt világbajnoki, vagy egy olimpiai/paralimpiai bajnoki aranyat nyernek. Ezúttal Tokió legjobbjai részesültek ünnepélyes köszöntésben a szövetség székházában, név szerint Kopasz Bálint, Tótka Sándor, Kárász Anna és a paralimpiai bajnok Kiss Péter Pál, akik révén 58 fősre bővült a dicsőséges névsor. Bodonyi Dóra is kapott oklevelet, mert bár az ő nevét már 2019-ben felvésték a negyedik és ötödik vb-címét követően, az olimpiai ötkarika most került oda mellé. 

A ceremóniát Schmidt Gábor, a szövetség elnöke nyitotta meg, aki arról beszélt, hogy a nyolcvan éves MKKSZ minden idők második legeredményesebb olimpiáját zárta három arany-, két ezüst-, és egy bronzéremmel, ráadásul Magyarország az élen végzett a sportági éremtáblán. Az elnök azt is kiemelte, hogy Kiss Péter Pál révén megszületett az első magyar paralimpiai arany is.

A győzelmek kronológiai sorrendjében köszöntötték a bajnokokat, először Kopasz Bálintot, akit a királyszám (férfi K–1 1000 méter) legutóbbi, az idei évig egyetlen magyar olimpiai győztese, Hesz Mihály méltatott meghatódva. Majd Tótka Sándor „beiktatása" következett, a K–1 200 győztesét Szöul egyéni bajnoka, Gyulay Zsolt köszöntötte, felidézve néhány közös állomásukat.

Kárász Anna a női K–4 500 tagjaként állhatott fel a dobogó legfelső fokára, akinek laudációját Hüttner Csaba szövetségi kapitány tartotta, míg a szintén a négyes tagjaként csúcsra érő Bodonyi Dórát a háromszoros olimpiai bajnok Szabó Gabriella köszöntötte. Végül a paralimpián KL1 200-on diadalmaskodó Kiss Péter Pált üdvözölte Kovács Katalin, aki egy öt évvel ezelőtti találkozásukról beszélt, amely rá is hatalmas hatással volt.

A 18 éves versenyző minden idők legfiatalabb parakajakos olimpiai bajnoka lett, egyúttal a legfiatalabb, aki felkerült a dicsőségtáblára. Az Indexnek mesélt arról a három hétről, ami a döntője előtt telt el, akkoriban ugyanis olyan makacs sérüléssel bajlódott, hogy még edzeni sem tudott.

Az edzőtáborban mindenki élete formájában volt, egyre jobban ment, én meg nem tudtam kiadni magamból, hiszen edzeni sem tudtam. Csak a kézzel tekerhető biciklit tudtam használni, hogy legalább az állóképességem megmaradjon. Aztán az utazás után kint sem ment, az előfutam előtt két nappal kezdtem el evezni. Éreztem, hogy rossz formában voltam, mintha nem is én lettem volna. Majd jött az előfutam, már a bemelegítés is fájt, az utolsó 50-en ki is kellett engednem. A döntő előtt kaptam fájdalomcsillapítót, ráadásul a rajt sem sikerült jól, de sikerült végül nyerni

– mesélte Kiss.

Tótka Sándor arról beszélt, hogy már többször is visszanézte a döntőjét, de egyszer sem magától, inkább különböző eseményeken. Már kezdi felfogni, leülepedett benne a siker, és mivel nem múltban élő típus, már a jövőre koncentrál, konkrétan az K–2 és a K–4 500-ra, ezekben is olimpiai bajnok szeretne lenni. Nem lesz neki újdonság ez a táv, ugyanúgy fog nekilátni az őszi felkészülésnek, mint eddig, várja az új ciklust, de persze előtte még pihen egy nagyot, 2021-ben már nem szeretne kajakba ülni.

Bodonyi Dóra lapunknak arról számolt be, hogy a hazatérés óta gyakorlatilag folyamatosan betegséggel küzd, de ez is azt bizonyítja, hogy az olimpián tényleg mindent kiadtak magukból. Sok felkérésnek kell eleget tenniük, de nemsokára nála is a pihenésé lesz a főszerep, először testvérével és édesanyjával fog elutazni, majd másfél év csúszással végre nászútra is eljut. 

Évek óta ismerik egymást, Hesz rengeteget biztatta, ezért is volt megtisztelő számára ez az alkalom. Az olimpia óta egyébként nem pihent, hiszen egy héttel az ötkarikás játékok után már az országos bajnokságon is vízre szállt, folyamatosan edzésben van és készül a világbajnokságra. Itthon egyre többen felismerik, kedvesen viszonyulnak hozzá és ő is örömmel fogadja a gratulációkat. Szeptember végén megy „nyaralni", aztán jöhet a többi program.