A negyeddöntőt elérte a magyar csapat, azonban a neheze csak jövő tavasszal jön. A férfi kézilabda-válogatott felszabadultan játszhat a legjobb nyolc között, azonban a játék képéből, valamint a statisztikákból azt szűrhetjük le, hogy a párizsi kvótához még mindig sokat kell fejlődni.
A Zöld-foki-szigetek elleni utolsó középdöntős mérkőzésre a magyar válogatott egyértelmű esélyesként érkezett, és hoznia kellett a két pontot a negyeddöntős álmok életben tartásához. Az összecsapáson sok gól esett, az ellenfélnél az első félidő elején a beálló- és az átlövőjáték dominált, míg a magyar együttes gyors labdafelhozatalokból, valamint Bodó Richárd és Ancsin Gábor lövéseiből szerzett találatokat.
Az eddigi találkozókon egyáltalán nem szokhattuk meg a mieinktől a gyors középkezdéseket, viszont a zöld-fokiak ellen ez a taktikai húzás szépen lassan fölőrölte az ellenfelet, és már az első játékrészben sikerült kialakítani hat-hétgólos előnyt, ami aztán végigkísérte a mérkőzést. Az első félidő 81 százalékos lövéshatékonysága a találkozó végén is csak 78 százalékra romlott le, ami a sok tiszta ziccernek köszönhető magyar oldalon, valamint a pontos átlövéseknek.
Hanusz Egon nyolc gólt szerzett hibázott lövés nélkül, emellett sok asszisztot adott és egyetlen labdát sem adott el. A gyors középkezdésekből rendre helyzetbe tudott kerülni, vagy tovább tudta játszani a labdát úgy, hogy a társ már ziccert lőhetett. Egyedül a 40. perc környékén volt esélye az ellenfélnek visszazárkózni, azonban a zöld-fokiak ekkor két hetest is hibáztak, a magyar csapat pedig elkezdte még tovább nyitni az ollót.
A vége gólzáporos és nagy különbségű, 42–30-as magyar siker lett. Ami hagyott kérdőjeleket, az Chema Rodríguez cseretaktikája, hiszen több játékosunk szinte egyáltalán nem került pályára, a kulcsembereink pedig jellemzően 40 perc fölötti időt játszottak.
Emellett azt is érdemes kiemelni, hogy a csapatok 62-62 támadást vihettek végig az összecsapás során.
Bár nem volt küzdelmes mérkőzés, a rohanás mégis nagy méreteket öltött, ami visszaüthet a negyeddöntőben.
Ekkor persze még nem lehetett tudni, hogy a két pont elég lesz-e a nyolc közé jutásra, azonban a gólkülönbség-javításnak sem volt önmagában sok értelme.
Ennek akkor lett volna jelentősége, ha a magyar válogatott csoportharmadikként a 9–10., valószínűleg még olimpiai selejtezőt érő helyek valamelyikére pályázott volna. A középdöntők után már tudjuk, hogy
ehhez Chema együttesének 36 góllal kellett volna győznie a Zöld-foki Köztársaság ellen,
ami szinte a lehetetlennel lett volna egyenértékű.
Svédország azonban tartalékosan is legyőzte Portugáliát 32–30-ra, ami azt jelenti, hogy Magyarország ott lesz a negyeddöntőben, ahol a címvédő dán válogatott ellen lép majd pályára a négy közé jutásért. Az, hogy a 2024-es olimpia házigazdája, Franciaország is tükörsimán gyalogolt be a nyolc közé, egyben azt is jelenti, hogy a végső helyezéstől függetlenül a magyar együttes már biztos, hogy ott lesz az olimpiai kvalifikációs tornák valamelyikén.
Fontos azonban megemlíteni, hogy a negyeddöntős eredménytől függetlenül mindegyik válogatottra még három mérkőzés vár, hiszen az 5–8. helyezésekért is játszanak helyosztókat. Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy az olimpiai selejtező csoportbeosztása már a világbajnoki és kontinentális helyezések tekintetében fix.
Azonban itt érdemes megemlíteni, hogy a párizsi rendezés, valamint az egyiptomi válogatott utóbbi évekbeli sikerei után talán még fontosabb lett volna a csoportharmadikok között a 9–12. helyezésekért helyosztót játszani.
Ezek a mérkőzések ugyanis ténylegesen egy vagy két kvótáért zajlottak volna, míg az 5–8. helyezésekért folyó összecsapások már csak a végső csoportbeosztás szempontjából bírnak jelentőséggel.
A kitűzött célt, azaz a nyolc közé jutást és az olimpiai selejtezőt elérte a válogatott, azonban ez még messze nem jelenti azt, hogy a mieink ténylegesen ott vannak a világ legjobbjai között. Az olimpiai selejtező elérése nagy lépés, de onnan kijutni magára az olimpiára még nagyobb ugrás lenne.
A 2021-es világbajnoksághoz képest egy helyen változott a legjobb nyolc mezőnye, ugyanis az akkor bejutó Katar helyett Németország lesz ott a negyeddöntőben. A többi hét válogatott azonban két éve is ott volt a végjátékban. Ez alapján mondhatnánk azt, hogy a világelithez tartozunk, azonban a statisztikák egészen mást mutatnak.
A támadási taktikák hatékonyságát ezúttal úgy próbáltuk elemezni, hogy a befejezések pozíciónkénti eloszlása, valamint a szerzett pontok száma közötti kapcsolatot vizsgáltuk a 24 csapatos középdöntős mezőnyben. Minél nagyobb a korrelációs mutatószám, annál jobban járult hozzá a győzelmekhez az adott szituációból leadott lövés.
Befejezések eloszlása | Korrelációs mutatószám |
Indítás | 0,606 |
Üres kapu | 0,469 |
Hétméteres | 0,130 |
Szélső | 0,097 |
Beálló (6 méter) | 0,061 |
Betörés | -0,002 |
Átlövés (9 méter) | -0,321 |
A mutatószámok alapján megállapíthatjuk tehát, hogy a gyorsindítások és az üres kapus lövések járultak hozzá leginkább az adott válogatott eredményességéhez, míg a betörésgólok, de főleg a kilenc méterről való befejezések egyenesen negatívan hatottak rá. Ennek oka, hogy előbbi kettő az úgynevezett könnyű gólok kategóriájába esik, amihez kevesebb energiára van szükség, mint az átlövések vagy a betörések kiharcolásához.
Ha megnézzük, hogy a mutatószámok alapján legfontosabb indításgólok tekintetében milyen a mezőny, lesújtó képet kapunk a mieinkről.
A magyar válogatott eddig a hat mérkőzésen összesen 18-szor jutott el lerohanásokig, ami a középdöntős mezőnyben a 20. helyre elég, a negyeddöntős ellenfeleket nézve pedig a leggyengébb teljesítmény.
Ha a gyorsindításokból érkező lövések hatékonyságát nézzük, szintén a mezőny végén van a magyar együttes. A mieink 78 százalékban váltották ezeket a helyzeteket gólra, ami a középdöntős mezőnyt tekintve a 17. helyre elég, a nyolc között pedig egyedül Egyiptomnál jobb.
A lövéshatékonyság tekintetében egyébként a középmezőnybe tartozik a magyar csapat. Ha az összes lövést nézzük, akkor ez a mutató 62 százalékos, ami a 14. helyre elég, a hat méterről érkező befejezések 61 százalékos hatékonysága pedig a 15. pozícióra.
A negyeddöntős ellenfeleket tekintve mindkét statisztika a leggyengébb.
Az már a Zöld-foki-szigetek elleni mérkőzés kapcsán is felvetődött, hogy a magyar válogatott kevésbé pihenten érkezhet a negyeddöntőre, habár egy nappal több pihenője van, mint Dániának. Ha azt nézzük, hogy egy mérkőzésen átlagosan hány támadása van a magyar csapatnak, akkor a negyeddöntős mezőnyben az 56,83-as szám a legnagyobb, míg az 30,83 másodperces átlagos támadási idő szintén a negyedik helyre elég.
Átlagos támadásszám (negyeddöntős mezőny) | |
Magyarország | 56,83 |
Franciaország | 56,17 |
Svédország | 55,83 |
Németország | 54,17 |
Egyiptom | 53 |
Spanyolország | 52,17 |
Dánia | 51,5 |
Norvégia | 51 |
Átlagos támadási idő (negyeddöntős mezőny) | másodperc |
Franciaország | 26,67 |
Svédország | 27,48 |
Dánia | 28,68 |
Magyarország | 30,83 |
Németország | 31,8 |
Norvégia | 32,32 |
Egyiptom | 32,42 |
Spanyolország | 34,42 |
Ebből akár arra is következtethetünk, hogy a magyar válogatott gyors játékot játszik, és ebben fölülmúlja sok negyeddöntős ellenfelét. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezeket a statisztikákat jelentősen javítja a Dél-Korea és a Zöld-foki-szigetek elleni összecsapás, ahol a támadások számát tekintve (61, illetve 63) kiugrót nyújtott az együttes.
Ha viszont összehasonlítjuk a többi negyeddöntős válogatottal ezeket a statisztikákat, akkor a leendő ellenfelek a kevésbé megerőltető mérkőzéseiket kisebb tempóban és több cserével oldották meg.
Így tehát nagy kérdés az, hogy a többiekhez képest az erőnléti egyébként is gyengébb magyar válogatottnak mennyi energiája marad a további három találkozóra.
Érdemes még megemlíteni a kiállítások számát is, amiben a magyar csapat a Zöld-foki-szigetek elleni összecsapás után valamelyest hátrébb csúszott. Chema Rodríguez együttese azonban még így is az egyik legtöbbet játssza emberhátrányban a tornán, ami szintén további energiákat igényel.
Ebben a statisztikában 26 kiállítással jelenleg hatodik helyen áll a magyar együttes a középdöntős mezőnyt nézve, azonban azt, hogy mennyire dinamikus, gyors fejben és mennyi plusz energiát kell fölhasználnia egy válogatottnak, nagyon jól le lehet követni a büntetési számokból, és úgy tűnik, nagy hatással van az eredményességre.
A hat, legkevésbé büntetett csapat mindegyike ott van a negyeddöntőben, és a spanyol válogatott is csak épphogy kicsúszik a legjobb nyolcból ebben a tekintetben, míg a magyar csapat messze kilóg, sajnos negatív irányban.
Ami azonban talán a legfontosabb, és a fizikai állapotot, illetve a koncentrációt is méri, az a tényleges gólok, valamint a várható gólok (xG) számának összehasonlítása. Itt a mérkőzésenkénti átlagos gólszám, valamint átlagos xG közötti különbséget néztük, a mutatószámot pedig elneveztük mérkőzésenkénti átlagos többletgólnak.
Átlagos többletgól (negyeddöntős mezőny) | átlagos gólszám – átlagos xG |
Dánia | 6,13 |
Németország | 4,3 |
Svédország | 3,95 |
Norvégia | 3,77 |
Egyiptom | 3,62 |
Spanyolország | 3,02 |
Franciaország | 2,22 |
Magyarország | 0,95 |
Ha ezeket a mutatószámokat nézzük, akkor a magyar válogatott messze a leggyengébb a negyeddöntős mezőnyben, míg a címvédő dán válogatott kiemelkedik. Az xG az egyes szituációkból leadott lövések múltbeli hatékonyságát alapul véve kalkulálja ki minden egyes mérkőzésen azt, hogy mennyi gól várható az adott csapattól.
Amennyiben egy válogatott ezt messze túlszárnyalja, az azt jelenti, hogy fejben nagyon erős, koncentráltan tud befejezni nehezebb szituációkból is.
Ez azt is mutatja egyben, hogy a döntéshozatalokra és a kivitelezésekre több oxigénje marad a játékosoknak, tehát ilyen módon az erőnléti állapotnak is egy jó mutatószáma.
Ha megnézzük az átlagos mérkőzésenkénti gólszámot, akkor a magyar együttes csak Egyiptomot előzi meg a legjobb nyolc között, azonban
ha az xG-mutatók egy az egyben visszatükröznék a tényleges gólszámot, akkor a magyar válogatott a negyeddöntős ellenfelek között a harmadik helyen állna.
Átlagos gólszám (negyeddöntős mezőny) | |
Svédország | 35,17 |
Dánia | 34,67 |
Franciaország | 34,33 |
Németország | 33,33 |
Norvégia | 31,17 |
Spanyolország | 30,5 |
Magyarország | 30,5 |
Egyiptom | 30 |
Átlagos xG (negyeddöntős mezőny) | |
Franciaország | 32,12 |
Svédország | 31,22 |
Magyarország | 29,55 |
Németország | 29,03 |
Dánia | 28,53 |
Spanyolország | 27,48 |
Norvégia | 27,4 |
Egyiptom | 26,38 |
A gond tehát eddig sem a helyzetek kialakításával volt, hanem a befejezések kivitelezésével,
ami ismét megmutatja, hogy erőnléti szempontból, ezáltal pedig koncentráció tekintetében is elmaradunk a közvetlen világelittől.
A magyar együttes ott lesz a jövő tavasszal megrendezésre kerülő olimpiai kvalifikációs tornák valamelyikén, egy Dánia elleni vereséggel viszont nagyjából az is eldőlne, hogy két európai ellenféllel kellene megküzdenie a csoport első két, kvótát érő helyéért.
Ez azt is jelentené, hogy a világbajnokságon egy vélhetően jobb helyezést elérő európai topválogatott lenne az ellenfél, valamint az Európa-bajnokságon két legjobb eredményt elérő olyan válogatott egyike, amely idén januárban nem került a legjobb kilenc vagy tíz közé.
Erre a helyre tehát olyan együttesek pályáznak, mint Izland vagy Portugália, de ott van közöttük a középdöntők végére elfáradó holland válogatott, vagy a mindig veszélyes Szerbia is. Ami még nehezítheti a dolgot, hogy
az elmúlt három évben világversenyen a magyar együttes európai ellenfél ellen a tíz mérkőzéséből csupán négyet nyert meg.
Azt viszont szintén megmutatta a csapat Izland ellen, hogy egy-egy mérkőzésen szinte minden világversenyen tud meglepetést okozni akár magasabban rangsorolt ellenféllel szemben is, egy ilyen győzelem pedig jövő tavasszal már párizsi kvótát is érhet, idén pedig egy fölszabadult mérkőzést Dánia ellen, amiből nem egyszer sült már ki meglepetés.
A magyar válogatott a negyeddöntő küzdelmeivel folytatja a világbajnokságot Dánia ellen szerdán 18.00-kor, majd az eredmény függvényében az 5–8. helyezésekért zajló összecsapásokkal, vagy az éremcsatákkal. A mérkőzéseket az M4 Sport élőben közvetíti.
A negyeddöntő párosításai:
(Borítókép: A magyar válogatott ünnepli győzelmét a férfi kézilabda olimpiai kvalifikációs világbajnokság középdöntőjének harmadik, utolsó fordulójában játszott Magyarország–Zöld-foki Köztársaság-mérkőzés végén 2023. január 22-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI)