Elek Gábor nagy perspektívákat lát új állomáshelyén, és ennek megfelelően veti bele magát a munkába. A szakember nyártól veszi át az Esztergomi Vitézek RAFC kézilabdacsapatánál a női szakosztály irányítását szakmai igazgatóként.
Az esztergomiak szerdán jelentették be Elek Gábor érkezését, és vezetésével az élvonalba való feljutást tűzték ki célként, valamint azt, hogy a térség szurkolói hétről hétre megtöltsék a nemrégiben felújított sportcsarnokot, a Suzuki Arénát.
Elek Gábor beszédének elején emlékeztetett, hogy a Ferencvárosnál, ahol az elmúlt tizenöt évben dolgozott, leült tárgyalni Kubatov Gábor klubelnökkel, és közösen arra jutottak, hogy elbúcsúznak egymástól, ami „barátságban, békében történt, ahogy az már megjelent a sajtóban”.
„Ez azonban másfél-két hónapig még nem derülhetett ki. Közben közös ismerős révén megkerestek az esztergomiak, hogy lenne itt egy projekt, amihez kellene egy kis segítség. Engem érdekelt, így kezdtünk el beszélgetni a közös munkáról. Jobban érdekel az építkezés, mint a felújítás, itt pedig az előbbiről beszélhetünk.”
A szakember kiemelte: nagy perspektívákat látnak ebben a munkában, amibe ennek megfelelően vetik bele magukat. Elsődleges feladatnak a munkarendszer kialakítását jelölte meg, meghatározni a feladatokat.
„Kicsit talán későn vagyunk ehhez, de ebben az osztályban ilyen feltételekkel sikeresnek kell lennünk. A jövőt illetően viszont ezt a tervezési fázist mindenképpen előre kell hoznunk. Az eleje most éppen ezért biztosan melós lesz, de aztán beáll majd a rendszer, amiben amúgy is hiszek, és amint ez megvan, onnantól gördülékenyen fog működni, lehet a szakmával foglalkozni, azt tervezni. Izgalmas feladat előtt állok, de hiszek abban, hogy meg tudjuk valósítani azt, amire itt szövetkeztünk.”
Elek Gábor hozzátette: Magyarországon a kézilabdában is megjelent az akadémiai rendszer, és nem feltétlen gondolja, hogy ne próbálnának meg versenyezni velük úgy, hogy legalább a tehetségeiket megtartsák.
A klubnál Szucsánszki Zita erőnléti edzőként fog tevékenykedni, akinek ez a feladatkör csak részben lesz újdonság.
„Azért játékosként már elég sok felkészülés áll mögöttem, sok adatot gyűjtöttem, hiszen tudatosan készültem erre az irányra, akartam felépíteni magam. Soha nem láttam magam edzőként, a sportágspecifikus erőnlét viszont annál jobban érdekelt, úgy az utánpótlásnál, mint a felnőtteknél. Egyelőre itt most még nagyon új minden, induljunk el a munkával a felnőtteknél, aztán a többit majd meglátjuk.”
A sajtótájékoztató bevezetőjében elhangzott: az Esztergomi Vitézek klubot 1983-ban alapították, de a kézilabdának már hatvan évre visszatekintő hagyományai vannak a városban. A legsikeresebb időszakban, a kilencvenes évek második és a kétezres évek első felében a városban kimondottan nagy népszerűségnek örvendett, a 2004–2005-ös idényben az élvonalbeli női bajnokságban egy rendkívül rutinos edző, Laurencz László irányításával több meglepetést okoztak, és végül az ötödik helyen végeztek. A klub a rendkívül sikeres rögbisek után – a hagyományos XV-ös és az olimpiai szakágban, a hetes rögbiben is címvédők a férfiaknál – sorra érkezett a többi szakosztály. Jelenleg labdarúgás, atlétika, fitnesz, röplabda és új beszállóként a floorball is a klub kötelékébe tartozik, míg a kézilabda-szakosztályt 2015-ben hozták létre. Jelenleg már 230 kézist számlálnak, ebből 190 utánpótláskorú játékos.
Esztergomban a női felnőttcsapat a legutóbbi bajnoki kiírásban a harmadosztály északi csoportjában szerepelt és zárt az aranyérmes Göd mögött a második helyen. Eközben az 52 éves szakember irányításával a FTC-Rail Cargo Hungária a Bajnokok Ligájában és az élvonalbeli pontvadászatban egyaránt ezüstérmesként végzett.
Neuzer András, a klub elnöke – és egyik alapítója, korábbi válogatott rögbis – kiemelte: annak akarják mutatni magukat, amik valójában: amatőröknek. Hozzátette: ez azonban csak az eddigi sportmunkájukat jelenti, nem a jövőjüket.
„Kézilabdában profizmus nélkül nem lehet előre lépni, és ha célokat tűzünk ki, meg kell találni az utat is hozzá. Ezt kellően kivilágítottuk, elhelyeztük a szükséges energiapontokat, nem az elején, hanem közben és még a végén is. Mindenképpen töltődni kell ahhoz, hogy egy, két, de akár öt év múlva is sikeresek legyünk. Sikeres csapatot viszont csak sikeres szakmai munkával lehet elérni, a minőségi munka hozza meg az eredményeket, és bízunk benne, hogy eljutunk az élmezőnybe.”
„Ami a szponzorációt illeti, sok klub küzd nehézségekkel, de szerintünk annyit kell vállalni, amit biztosan látunk előre. Mi itt a következő két évet biztosan látjuk, én – mondjuk – még tovább is, ami feltétele az NB I-es belépőnek, azzal már rendelkezünk.
Amennyiben pedig már ott leszünk az NB I-ben, akkor további támogatókat találunk és vonunk be a klub életébe, városi cégeket, külső támogatókat, szimpatizánsokat. Rendelkezünk is az ehhez való, európai szinten is mértékadó kapcsolatrendszerrel.
Azt mondjuk: nem kell százmilliókat adni, mindenki a lehetőségeihez mérten támogasson. Ez a célunk, ezeket a partnereket gyűjtjük. Akik erre a sikervonatra akarnak felszállni, most kedvező áron válthatják meg menetjegyeiket. Tőlünk csak munkára, jó és sikeres munkára van szükség, hogy érdemben eljussunk hozzájuk.”
„Három pillére építjük magunkat a szakmai munkát illetően: kellenek a megfelelő játékosok és szakemberek, valamint a tapasztalt vezetők. De ezen kívül kell még, hogy a város, a közösség befogadja, magáénak érezze és igényelje a minőségi sportot, hogy a saját gyerekét olyan helyen tudja, ahol van kifutási lehetősége. Az NB I-ben viszont már mindenképpen profi szemlélettel rendelkező szakemberekre lesz szükség minden fronton, akik tudnak emelni a szintünkön.”
Hernádi Ádám, a város polgármestere szerint a jelenleg eredményesebb rögbi- és a felfutásra ítélt új kézis szakosztály nem üti, hanem éppen erősíteni fogja egymást, sőt pluszlehetőségeket nyit meg. Regionális, a határon is átnyúló térségben 130 ezer emberre lehet számítani, amelyből megfelelő szurkolói háttér és utánpótlásbázis sem elképzelhetetlen.
Kiemelte: a város egyelőre a sportszakmai büdzsé terhére úgy lép be a helyi klubok életébe, hogy biztosítja számukra a felkészüléshez szükséges létesítményeket, valamint azok működtetésével vállal szerepet.
„Ha jönnek az eredmények, meglesz az élvonal, akkor persze újratárgyalhatjuk majd a feltételeket” – mondta a polgármester.
Karvalics Tamás a Pénzügyőr csapatától érkezett Esztergomba, ahol játékosként, majd edzőként is dolgozott. Trénerként már női szakágnál is rövid ideig. A tréner elmondta: szeretne edzőként magas szintre eljutni, nagy ambíciói vannak. Szívesen dolgozna majd az élvonalban, de akár külföldön is, és biztos abban, hogy Elek Gábortól nagyon sokat tanulhat majd.
„Kíváncsiam várom a közös munkánkat. Bízom a jó munkakapcsolatban, igaz, határozott elképzeléseim vannak a munkát illetően, ami szakmai vitákat generálhat, de biztos vagyok abban, hogy megtaláljuk majd a közös hangot, és sikeresen irányítjuk az esztergomi csapatot.”
Karvalics Tamás hozzátette: április végén keresték meg őt először az esztergomiak, akiknek hálás a lehetőségért, hiszen kellő múlt és megfelelő eredmény hiányában, megelőlegezett bizalommal esett rá a választásuk.
„Akkor még nem tudtam, hogy Elek Gábor szerződtetése is képben van a klubnál, ez később is csak a zuhanyhíradóból jutott el hozzám, majd pár hete kaptam róla hivatalosan is tájékoztatást. Az első személyes találkozónkra pedig a Bajnokok Ligája négyes döntőjét követően került sor.”
Elek Gábor a Ferencvárosban nevelkedett, a klubnál kifejezetten erős családi kötöttségekkel rendelkezett. Édesapja, Elek Gyula a női csapat első aranykorának sikeredzője volt: négyszer lett bajnok és Magyar Népköztársasági Kupa-győztes. Nemzetközi kupasorozatokat tekint elhódította a Kupagyőztesek Európa-kupáját, amelyben döntős is volt, miként a Bajnokcsapatok Európa-kupájában. A szakosztály népligeti főhadiszállásán az ő nevét viseli a hazai mérkőzéseknek többnyire otthont adó sportcsarnok.
Elek Gyula felesége – Elek Gábor édesanyja – Rothermel Anna 1966-tól 1977-ig védett a Ferencvárosban, ahol négyszeres bajnok és BEK-döntős volt. A magyar válogatottban 94-szer, míg a világválogatottban kétszer lépett pályára, a nemzeti együttesben újonckapusként vette ki a részét az 1965-ös világbajnoki aranyérem megszerzéséből.
Ettől a sportági fától a fiú sem esett messze, sőt: 1990-ig játszott a Ferencvárosban, később a Solymár, a Százhalombatta, a Csömör és a Dabas játékosa volt. Edzői karrierjét 2004-ben a csömöri női csapatnál kezdte meg, majd 2007-ben a ferencvárosiak rábízták a női ifjúsági csapat irányítását, amellyel hibátlan teljesítménnyel lett bajnok. Elek Gábor egy évvel később átvette a felnőtteket, vezetőedzői időszaka során kétszer nyert KEK-et, magyar bajnokságot, háromszor Magyar Kupát.
Nyári távozását a szezonban szerzett két ezüstérem előtt, már május elején bejelentette a klub.
(Borítókép: Elek Gábor. Fotó: Németh Kata / Index)