A futball az utóbbi évtizedekben hatalmas üzlet lett, a játékosok pedig gyakorlatilag árucikkek. Sorra alakultak világszerte a futballakadémiák, de a kutatási adatok alapján arra lehet következtetni, hogy a klubok nagy része éppen hogy exportra neveli a fiatalokat, nem pedig saját csapatának megerősítésére.

A CIES Football Observatory 2009 óta minden évben elkészíti azt a tanulmányát, amelyben azt vizsgálja, hogy a játékosok, akik 15 és 21 éves körük között legalább három szezont a nevelőklubjuknál töltenek, mennyire érnek be, és érnek oda az első csapathoz. A tanulmány adatai alapján

Az alábbi kutatásban 31 ország bajnokságát vették alapul, és azt vizsgálták, hogy a saját nevelésű játékosnak minősülő futballisták az adott szezonban a pályára lépők hány százalékát teszik ki. A kapusoknál azt is figyelembe vették, ha esetleg második vagy harmadik számú kapus volt az adott szezonban, de nem sikerült pályára lépnie.

Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy az elmúlt kilenc évben folyamatos csökkenést mutat a saját nevelésű játékosok száma a felnőttcsapatokban. 2009-ben ez még 23,2 százalék volt, 2017-re viszont már 18,4 százalékra csökkent a 31 európai futball-ligában.

A 2009 és 2017 közötti adatokat feldolgozva 21,2 százalék volt a 31 vizsgált országban pályára lépő saját nevelésű játékosok aránya.

Szlovákiában tehát sokkal jobban bíznak a nevelésben, mint az új játékosok igazolásában-vásárlásában.

Magyarország ebben az időszakban jól teljesített, hiszen az európai átlag feletti 25,7 százalékot ért el. A vizsgált 31-ből 19 ország nemzeti bajnoksága szerepelt az átlag felett. Annak is lehet valami üzenete, hogy Törökország, Olaszország, Portugália, Ciprus és Görögország a lista végén szerepel. Lehet az egésznek egy olyan kulturális megközelítése is, hogy a mediterrán országok nem tekintik első számú feladatuknak a helyi tehetségek fejlesztését.

A következő ábra jól mutatja a saját nevelésű játékosok arányának, illetve a csapatok átlagéletkorának lineáris kapcsolatát. Minél fiatalabb egy csapat, átlagban annál nagyobb számban fordulnak elő benne az akadémiáról kikerült játékosok. Ez a megállapítás elsősorban azt a tendenciát támasztja alá, amely jól megfigyelhető a belga vagy a portugál bajnokságban, miszerint a csapatok fiatal tehetségeket szerződtetnek, az országon belül nagy a játékosmozgás.

Ezzel szemben a lineáris vonaltól a felső irányban legtávolabb eső Csehország és Izrael esetében az figyelhető meg, hogy ezekben az országokban a klubok által kinevelt játékosok aránya jóval magasabb, mint a csapat átlagéletkora, és a futballisták kis hányadát adják a külföldiek. Továbbá relatíve alacsony a belső játékosmozgás, így egy akadémiáról kikerült játékosnak sokkal több esélye marad a nevelőklubjában játszani.

Érdekesség, hogy a kapusok közül kerül ki a legtöbb saját nevelés (27,1 százalék) és a csatárok közül a legkevesebb (17,7 százalék). Ez érthető is, hiszen egy fiatal csatárt, főleg, ha tehetséges és rúgja a gólokat, szívesebben csábítják más csapatok - feltűnnek, jobban szem előtt vannak. A kapusok esetében a legalacsonyabb a mozgás az európai piacot figyelembe véve. A középpályások (21,9 százalék) állnak a második helyen, míg a védők (20,5 százalék) a harmadikon.

Az is tanulságos képet mutat, ha a saját nevelésű játékosok átlagát hasonlítjuk össze az UEFA-koefficiens alapján meghatározott rangsorral.

Érdekes vonalat rajzol a ciprusi–lengyel–bolgár–szerb–magyar tengely. Mind az öt nemzet távol esik az európai átlagot mutató lineáris egyenestől, ráadásul negatív irányba, azaz az UEFA-rangsorban egyre hátrébb helyezkednek, miközben a saját nevelésű játékosok száma is egyre csökkenő tendenciát mutat náluk.

R=korrelációs együttható, amely két adat együttjárás-szorosságát (egymáshoz kapcsolódó viszonyukat) mutatja meg, és 0 és 1 közé esik.

A következő táblázatban azt vizsgálták, hogy azok az európai klubok, amelyek 2009 és 2017 között megnyerték legalább egyszer a nemzeti bajnokságukat, milyen arányban használtak saját nevelésűeket.

Ezt a rangsort a Barcelona vezeti a román Vitorul Constatával közösen, nagyon magas, 57,7 százalékos aránnyal. A Barca akadémiája, a La Masia az elmúlt években nagyon híres lett neveltjei miatt, az utóbbi időben alig ad ki használható embert. A tízes listán két izraeli is helyet kapott, illetve az utánpótlás-neveléséről a mai napig híres Ajax is, amely a harmadik.

Szomorú listát vezet a Ferencváros.

Ilyen még a bolgár Ludogorec, a görög Olimpiakosz, a román FC Cluj, valamint az osztrák Red Bull Salzburg. Mind az öt klubnál jól megfigyelhető tendencia, hogy érett futballistákkal próbáltak célt érni.

Ha a vizsgált időszakban alkalmazott saját neveltek számát nézzük az adott ország bajnokcsapataiban, akkor Hollandia vezet, de csak épphogy, a spanyolok előtt. A hollandoknál az Ajax és a PSV, a spanyoloknál a Barca és Real járt elöl jó példával. A magyarok a középmezőnyben vannak, a Fradi nulla százaléka ebben a kategóriában jócskán feljavul.

Kicsit bontsuk ki a Fradi esetét és azt a nulla százalékot. A zöld-fehérek a 2015–2016-os szezonban lettek bajnokok. Akkor nyolc külföldi szerepelt a keretben, és sok olyan játékos is, aki utánpótláskorban is megfordult a Fradiban, csak éppen a kritériumnak számító három évet nem töltötte az egyesületnél. Majdnem elkerülte a csapat a nulla százalékot, hiszen volt egy fiatal játékosa a bajnokcsapatban, az akkor 17 éves Lakatos István, aki csereként 10 percet kapott az egyik meccsen, csak éppen 21 éves kora előtt, már 18 évesen a Soroksárba távozott. Még ha kölcsönbe is, így nem töltötte ki a három szezont.

A Ferencváros idén is jó eséllyel pályázik a bajnoki címre, 23 forduló után három ponttal (igaz, a második Videotonnak egy elmaradt meccse van) vezeti a táblázatot. Megnéztük, mi a helyzet, ha ismét az FTC lenne az első:

• Jelenleg 25 játékos lépett pályára a bajnokságban, közülük 10 külföldi.
• A fennmaradó 15 játékosból egyedül csak a cserekapus Holczer Ádám kezdte a karrierjét a Fradiban.
• A vizsgált időszak szerint 2003 és 2009 között Holczer a Fradi mellett a Vecsés kapusa is volt, így nem számít már saját nevelésűnek.
• Egyedül Csonka András felel meg a kritériumoknak, hiszen 15 éves kora óta az FTC futballistája és ebben a szezonban már egy meccsen játszott. Ez a harmadik szezonja a klubnál.
• Csonka előtte a SZAC-ban, az Airnergy FC-ben, a Gloriett SE-ben és a Főnix-Gold FC-ben futballozott.

A fenti adatok leginkább azt mutatják, hogy a nagyobb kluboknak fontos az utánpótlás-nevelés, de előszeretettel vesznek tehetséges fiatalt, így az akadémiákról kikerülőknek kevés hely jut, csak a legnagyobb tehetségek képesek megragadni. Náluk ugyanez látszik a kutatásból, csak megfordítva: egy kiscsapat inkább eladja a tehetségeit egy nagycsapatnak nagy pénzért, minthogy a saját csapatába építse.

Az országok jelölései a grafikonokok: [AUT] Ausztria, [BEL] Belgium, [BLR] Fehéroroszország, [BUL] Bulgária, [CRO] Horvátország, [CYP] Ciprus, [CZE] Csehország, [DEN] Dánia, [ENG] Anglia, [ESP] Spanyolország, [FIN] Finnország, [FRA] Franciaország, [GER] Németország, [GRE] Görögország, [HUN] Magyarország, [ISR] Izrael, [ITA] Olaszország, [NED] Hollandia, [NOR] Norvégia, [POL] Lengyelország, [POR] Portugália, [ROM] Románia, [RUS] Oroszország, [SCO] Skócia, [SRB] Szerbia, [SUI] Svájc, [SVK] Slzovákia, [SVN] Szlovénia, [SWE] Svédország, [TUR] Törökország,[UKR] Ukrajna.