- Sport
- Téli sport
- téli olimpia
- milánó 2026
- cortina 2026
- gyulay zsolt
- rövid pályás gyorskorcsolya
- jégtánc
- műkorcsolya
- alpesisí
- bormio
Tizenöt-húsz fős lehet a magyar csapat az egy év múlva kezdődő téli olimpián
További Téli sport cikkek
- Meghalt a legenda, aki egyedül helyezte fel az Egyesült Államokat a sportág térképére
- Több amerikai és orosz műkorcsolyázó is az utasok között lehetett a washingtoni repülőgép-balesetben
- Nem lassít Kim Minszok, saját rekordján javított a honosított magyar gyorskoris
- Nagyot bukott a francia síző, mentőhelikopterrel szállították kórházba
Gyulay Zsolt felidézte, hogy 70 évvel ezelőtt Cortina d'Ampezzo egyszer már otthont adott téli olimpiának, amelyen még csak 32 sportág 800 sportolója indult, de született magyar érem, a Nagy Marianna, Nagy László műkorcsolya-páros harmadik lett, számolt be összefoglalójában a Magyar Távirati Iroda. Az elnök beszélt arról is, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) márciusban Görögországban új elnököt fog választani, és a jelöltek között van olyan, akinek koncepciója szerint néhány „indoor” sportág átkerülne a téli olimpia műsorába, amely a nyáriba nem fér be. Emlékeztetett rá, hogy ezt Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke is jó ötletnek tartja. Gyulay szerint ezzel változtatással növekednének a „téli” magyar esélyek.
Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár kiemelte: a magyar kormány támogatása révén a sportállamtitkárság minden feltételt biztosít ahhoz, hogy a versenyzőknek csak a napi munkára kelljen koncentrálniuk és minél népesebb csapat képviselhesse Magyarországot a téli olimpián. Hangsúlyozta, az érintett sportágak szövetségeit 1,650 milliárd forinttal támogatják a Nemzeti Versenyfejlesztési Programon keresztül, az előkészületekhez 350 milliót biztosítanak a MOB-nak, de a különböző edzői programokon és a Tehetség Plusz Programon keresztül is nyújtanak még támogatást.
Nagy várakozással tekint a téli olimpia elé Kósa Lajos, a Magyar Országos Korcsolyázó-szövetség elnöke, aki pontszerzésre, sőt, éremre is számít Olaszországban. Erre véleménye szerint a Maria Pavlova, Sviatchenko Alexei műkorcsolya-párosnak, a rövidpályás gyorskorcsolyázó Jászapáti Petrának és a női váltónak, valamint a honosított gyorskorcsolyázó Kim Minszoknak van esélye. Hozzáfűzte: short trackben szeretnének a maximális öt-öt fővel részt venni az olimpián, ugyanakkor műkorcsolyában jégtáncban és a nőknél is van további lehetőségük kvótát szerezni.
Szabó Bence, a Magyar Jégkorongszövetség főtitkára emlékeztetett rá, hogy sportága a férfi válogatott révén legutóbb 1964-ben Innsbruckban képviselte az országot a téli játékokon és a magyar csapat akkor 16. helyezést ért el. Véleménye szerint jégkorongban azóta folyamatos a fejlődés, így bízik abban, hogy a női válogatott a hét végén Pat Cortina szövetségi kapitány vezetésével kiharcolja az olimpia részvételt, amivel újabb sporttörténelmet írnának. Kitért arra is, hogy semmilyen sérülés nem gátolja a válogatottat, így teljes létszámmal vehet részt a kvalifikációs tornán.
Csák Levente, a Magyar Síszövetég elnöke ismertette, hogy az északi szakágak közül sífutásban már az idény végén eldőlhet, a férfiaknál sikerül-e a legjobb harminc nemzet közé kerülve két kvótát szerezni. Biztatónak nevezte, hogy Kónya Ádám és Büki Ádám eredményeinek köszönhetően Magyarország jelenleg 23. a rangsorban. Sílövészetben nem túl rózsás a helyzet, itt Pónya Sára száll harcba az egyik szabadkártyás helyért, hogy Szocsi után ismét legyen magyar biatlonos az olimpián.
Bécsy Balázs, a Magyar Snowboardszövetség első embere szerint a Pekingben is résztvevő Kozuback Kamillától egyértelmű elvárás a kijutás, sőt, ő akár a legjobb tízbe is kerülhet slopestyle-ban és big airben. Jelezte, tudni kell, hogy a hódeszkásoknál a sérülésfaktor benne van a sportágban, márpedig Kozubacknak két agyrázkódása és egy eszméletvesztése is volt a közelmúltban. Rajta kívül még a 21 éves Brunner Blancának krosszban lehet esélye kvótaszerzésre azután, hogy kvalifikálta magát a vk-sorozatra.
A sajtótájékoztatót megelőzően a Team Hungary, vagyis a Magyar Csapat a Fővárosi Állat- és Növénykertben ünnepélyesen örökbe fogadott egy albínó vadászgörényt, és a következő egy évben Olivér lesz a magyar versenyzők kabalaállata.
Sallay András: Sok küldetésünk van, népszerűvé kell tenni a korcsolyasportot és a téli olimpiát is
Sallay András szerint Regőczy Krisztinával sok küldetésük van, népszerűvé kell tenniük magát a korcsolyasportot és a téli olimpiát is. Az M4 Sport Nemzeti Sporthíradójában csütörtökön az 1980-ban világbajnok és olimpiai ezüstérmes jégtánckettős tagjai felidézték: 1976-ban, Innsbruckban mutatkozott be az olimpiai programban a jégtánc, ekkor ötödikek lettek. Regőczy úgy fogalmazott, a négy évvel később, Lake Placid-ben elért ezüst „nekünk a maximális sikerélmény”.
„Mi technikailag olyat tudtunk nyújtani, ami a mi maximumunk volt” – tekintett vissza. Sallay bevallotta: az egyik fő motivációja az volt, hogy „le kell győznünk a szovjeteket”. Amint felidézte: a kűrre Regőczy Krisztina 38,5 Celsius-fokos lázzal ment ki, márpedig a doppingszabályok miatt nem vehetett be semmit.
„Az utolsó percben azt mondja nekem a Kriszta, hogy +Bandi, nem bírom tovább+. És akkor én Nagy Zoltán felkészítő mesterünk hangján mondtam neki: +tartsd magad!+ És éreztem, hogy tartja magát. Befejeztünk, kimentünk a függönyök mögé és ott már annyira kész volt Kriszta, nem bírt lábra állni” – emlékezett vissza.
Sallay András és Regőczy Krisztina a mintegy három hét múlva kezdődő debreceni junior műkorcsolya- és jégtánc-világbajnokság nagykövetei lesznek. A negyedik magyarországi junior vb-n 40 ország 180 sportolója indul február 25. és március 1. között.
„A magyar közönség nagyon szereti a korcsolyát és követi is szeretettel, a korcsolyázó világ pedig nagyon szeret idejönni Magyarországra” – emelte ki Regőczy Krisztina, aki hozzáfűzte: nemzetközi szinten „nagyon szeretik a sportolóközpontú magyar rendezéseket”.
Sallay András arról beszélt, hogy a műkorcsolya a „művészet egy fajtája”, mert „mindenki alkot valamit”, ugyanakkor azt is kiemelte: „óriási lelki, fizikai, mentális felkészülést igényel”.
Regőczy Krisztina a „legművészibb sportágnak” nevezte. Rámutatott: a jégtáncban a döntő szempont az, hogy „ki tud a rengeteg technikai kihívás mellett még táncolni és egy olyan koreográfiát elénk tenni, ami megérinti az embert”.
Pontosan egy év van hátra a 2026-os milánói-cortinai téli olimpia rajtjáig, ennek kapcsán Sallay András úgy fogalmazott: „sok küldetésünk van, népszerűvé kell tenni magát a korcsolyasportot és a téli olimpiát is.”
Sallay András és Regőczy Krisztina a stúdióból a sajtótájékoztatóra tartott, ahol utóbbi felelevenítette: 1980-ban ketten alkották a magyar csapatot a téli olimpián, és nagyon bízik benne, hogy ilyen alacsony számú magyar részvételre soha többet nem fordul elő. Hozzátette: Milánót illetően is bízik a nagy létszámú magyar csapatban, valamint abban, hogy a csapat minden tagja képes lesz majd a legjobbját nyújtani az olimpián. Sallay András ezzel kapcsolatban annyi útravalót adott a sportolóknak, hogy soha ne adják fel.
Ha valaki bármit felad, akkor abból biztosan nem lesz semmi. Ha valami nem úgy sikerül a felkészülés során, vagy az olimpiát megelőző versenyeken, ahogyan azt szerette volna, akkor is menni, csinálni kell tovább.
Thomas Bach biztos abban, hogy minden készen áll majd a rajtra
Thomas Bachnak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökének a részvételével ünneplik csütörtökön Olaszországban, hogy pontosan egy év van hátra a 2026-os milánói-cortinai téli olimpia rajtjáig, melyre minden készen áll majd a szervezők és a NOB-elnök ígérete szerint.
A NOB vezetője az ünnepi rendezvények előtt még Giorgia Meloni olasz kormányfővel egyeztetett szerdán Rómában az előkészületekről.
„Az itteni ötkarikás játékok felejthetetlen elegyét kínálják a sportnak, valamint az olasz hangulatnak és kifinomultságnak” – vélekedett Thomas Bach azon a csütörtöki milánói ünnepségen, amelyen hivatalosan meginvitálta a sportolókat az olimpiai részvételre.
A német sportvezető és a helyi szervezőbizottság tagjai is cáfolták azokat a híreket, melyek szerint a bob-, szánkó- és szkeletonversenyeknek otthont adó cortinai központ nem készül el időben, március végére. Az eseményen az is elhangzott, hogy a jégkorongtornának otthont adó milánói Santa Giulia Aréna építése szintén megfelelő ütemben halad.
„Tisztában vagyunk azzal, milyen feladatok állnak előttünk az elkövetkező egy esztendőben, ugyanakkor garantálhatom: az a célunk, hogy Olaszország csodálatos műsort kínáljon a világ nézőközönsége számára” – fogalmazott Giovanni Malago, az Olasz Olimpiai Bizottság elnöke.
Az Európa középső térségében enyhébbé és kiszámíthatatlanabb vált telek miatt a szervezőknek fel kell készülniük az esetlegesen hiányzó hó pótlására is, s amint ezúttal is elhangzott, készek lesznek műhóval lefedni a pályákat szükség esetén.
A versenyhelyszínek egymástól messze helyezkednek el Észak-Olaszországban, a két központot, Milánót és Cortina d'Ampezzót több mint négyszáz kilométer választja el egymástól, ezek mellett további öt helyszínen zajlanak majd az ötkarikás játékok, köztük a férfiak alpesisí-versenyeinek otthont adó Bormióban.
A téli olimpiát 2026. február 6. és 22. között rendezik meg, míg a paralimpiára március 6. és 15. között kerül sor.
(MTI)
(Borítókép: Balla Eszter állatgondozó és Burján Csaba olimpiai bajnok a Fővárosi Állat- és Növénykertben 2025. február 6-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)