Az előbb elcsúszott, akkor valószínűleg beütötte a hüvelykujját, de már két gémmel korábban is azt mutatták, hogy nagyon nézegeti a tenyerét. Lehet, hogy felszakadt a bőre, vagy valami hasonló történt.

De mintha tényleg érezhető lenne Murray játékán a pozitív változás. Az ő mumusa egyértelműen Djokovics, elég sokszor kikap tőle (mindjárt nézünk egy kis statisztikát), ráadásul csak itt verte már kétszer döntőben. Ennek ellenére Murray nagyon szépen játszik, fejben erős, ha az kell, akkor képes még eggyel nagyobb agresszivitással játszani.

Valószínűleg az elcsúszáskor sérült meg Djokovics, legalábbis az imént ápolták, és a hüvelykujjára kapott fájdalomcsillapító sprét. A sérülés egyáltalán nem tűnik vészesnek, de annyira pont elég fájdalmas, hogy összezavarta Djokovics koncentrációját. Ez nagy lehetőség Murraynek.

A tenyerese eddig is jó volt, de fonákoldalon talán ennyire nem volt bátor korábban, mint ma. Djokovics értelemszerűen sokszor támadja Murray fonákját, de ma nagyon jól működik a skótnak minden fonákoldalon, különösen az egyenes.

Djokovics az utóbbi pár pontját úgy nyerte a tie breakben, hogy nem igazán támadt keményen, csupán mindent visszaadott, és átengedte Murraynek a kezdeményezést, hogy próbálja meg leütni a pályáról. Murray pedig ezekbe az akciókba többnyire belehibázott. Úgyhogy a kissé sztoikus stílus egyelőre bejött Djokovicsnak.

Első szerva után challenge-et kért, hátha mégsem ütött outot, de peche volt. Murray viszont megkönnyítette a dolgát, simán a hálóba ütötte a labdát, ezzel bukta is a szettet.

Na, itt a szünet, úgyhogy van idő egy kis statisztikázásra. Eddig 23 meccset játszottak egymás ellen (a mai a 24.), Djokovics fölénye elég meggyőző, 15-8-ra vezet, de az az érdekes, hogy amikor döntőkben találkoztak (ilyenből 9 volt, köztük négy GS-döntő), akkor Murray jobban bírta a sarat, 5-4-re vezet. Murraynak Djoko mellett az ausztrál open a mumusa. Eddig háromszor jutott itt döntőbe, a mostanit megelőzően, kétszer Djokovics volt az ellenfele, és mindkétszer kikapott. 2010-ben Federer verte laza három szettben, de Federert akkoriban saját maga sem tudta volna megverni.

Fordulatos szett volt: mindketten nagyon magas színvonalon kezdtek, de Djokovics kezdte átvenni a kezdeményezést, brékelőnybe is került, és a játszmáért is szerválhatott. Az ápolásra szoruló ujja azonban láthatóan megzavarta, Murray pedig nagyon szépen variálta a pontokat, vissza tudott jönni, és a szett végén ő volt a jobb. A rövidítés sem alakult kevésbé hullámzóan, kettős hiba mindkét oldalon, ide-oda minibrékek, végül a világelső jött ki jobban.

Mármint a csúszkálás természetes a teniszben, de hogy nem konktrollált csúszkálásból van sok. Elkezdett úgy játszani Murray ellen, ahog Nadal szokta felőrölni az ellenfeleit, hogy falként viselkedik, mindent visszaüt valahogy. Ez sok csúszással, eséssel, balesetveszélyes helyzettel jár, és nagyon fárasztó. Kérdés, hogy mi tart tovább: Djokovics állóképessége és fájdalomtűrése, vagy Murray koncentrációja. Mindenesetre fura, hogy Djokovics nem támadással akarja megverni Murrayt, hanem kifárasztással, pedig Murray most nagyon erős fizikálisan.

Ezt nem én mondom, hanem a legendás teniszezőnő, Martina Navratilova, akinél Murray a befutó: "Andy fogyott egy keveset, nagyon jól mozog a pályán, de megmaradt az ereje is, javított a második adogatásain. Növeli az esélyeit, hogy jól szerepelt végig a tornán, míg Djokovics eléggé szenvedett Wawrinka ellen az elődöntőben".

Eddig így néz ki a meccs: mindenkinek jól megy a játék -> Djokovics fájlalja valamijét -> elkezd gyengébben játszani -> Murray minimálisan ellép -> Djokovics újult erővel tér vissza jól meglepve Murrayt -> sikerül kicsit ellépnie. Az első szettben a hüvelykujjával, a másodikban a bokájával csinálta ezt. Ez most ahhoz jó is volt, hogy 2:0-ás hátránynál lebrékelje Murrayt. Ha így játszik Murray koncentrációjára, akkor nagyon nagy taktikus.

Ez egy elég tipikus kép. Andy Murray idegességében akkorát üvöltött egy bénán bukott pont után, hogy a stadionon kívül is biztos hallani lehetett. Djokovics pedig csak kajánul vigyorgott az egészen.