Néhány nap múlva kezdetét veszi az év utolsó Grand Slam-tornája, a US Open. Az Egyesült Államokban rendezendő tenisztorna tavalyi finalistája, Novak Djokovics azonban minden bizonnyal nem vehet részt a megmérettetésen, mindössze azért, mert nem rendelkezik koronavírus elleni oltással. De hogyan történhet meg a mai világban, hogy más sportágakban igazoltan fertőzött versenyzők is rajtvonal elé állhatnak, míg Djokovics oltatlansága miatt kényszerül kihagyni az idei évben már második Grand Slam-tornáját?
Ugorjunk vissza az időben, egészen idén januárig, mikor az akkoriban még világelső és címvédő Novak Djokovics nem indulhatott el az év első Grand Slam-tornáján, az Australian Openen, mivel nem rendelkezett koronavírus elleni oltással. Sőt, az ausztrál kormány valósággal kitoloncolta a szerb teniszezőt az országból. Talán akkoriban még pár fokkal érthetőbbek voltak ezek az intézkedések, a szigorú ausztrál törvények, és a vírustól való félelem. Igen ám, de jelenleg augusztus végén járunk, és a helyzet változatlan: újra koronavírus elleni oltatlansága miatt kényszerül kihagyni egy Grand Slam-tornát a szerb világklasszis.
Most sokkal igazságtalanabb körülmények között.
Szögezzünk le az elején egy tényt, ami vitathatatlan. A koronavírus elleni oltás szerte a világon több tízmillió emberi életet mentett meg, és hozzájárult ahhoz, hogy újra szabad és korlátok nélküli életet éljünk. Így ameddig a koronavírus valós veszélyt jelentett az emberekre, és az egekben voltak a fertőzöttségi adatok, úgy abszolút helytálló volt, hogy koronavírus elleni oltás nélkül nem engedik indulni az élsportolókat versenyeken.
De már közel sem ez a helyzet, főleg ha megnézzük, milyen érvényes szabályok vannak érvényben már sportágakban. Akármennyire meglepő lehet elsőre, például az idei Tour de France kerékpáros körversenyen már nem járt automatikus kizárással, ha a kerékpáros pozitív koronavírusteszt-mintát adott. Amennyiben úgy döntöttek az orvosokkal, fertőzötten is folytathatta a versenyt. Fontos kiemelni, hogy ez mindössze akkor történhetett meg, ha ki lehetett zárni a szív érintettségét.
Ha ki lehet zárni a szív érintettségét, és a kerékpáros tud teljesíteni, akkor nehéz megmondani, miért ne folytathatná a versenyt. Ez egy vitatható döntés, szerintem az lehet mögötte, hogy már mindenkinek elege van a szigorú szabályokból. A sportoló egész életében arra készül, hogy menjen, a csapat azért fizeti, hogy menjen, a verseny szervezőinek meg az a fontos, hogy legyen, aki menjen. Tehát mindenkinek az az érdeke, hogy indulhasson a pozitív mintát adó versenyző is – amennyiben a szív érintettsége kizárható
– nyilatkozta az Indexnek Lacza Zsombor, a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese még a Tour de France közben.
Így szép lassan eljut oda a sportvilág, hogy már igazoltan fertőzött sportolók is részt vehessenek a versenyeken, vagy pályára léphessenek. Ezért is érthetetlen, és már-már nonszensz dolog, hogy egy élsportoló koronavírus elleni oltatlansága miatt legyen kénytelen kihagyni sportága legnívósabb versenyeit.
A válasz erre a kérdésre elég egyszerű: az amerikai törvények miatt. Mivel a US Opennek mint tenisztornának nincs saját etikettje, ami a koronavírus elleni oltással nem rendelkező játékosokat érintené, így a torna szervezői a érvényben lévő amerikai szabályozásokat követik. A jelenleg érvényes, tengerentúli törvények így szólnak: amennyiben egy külföldi állampolgár nem rendelkezik koronavírus elleni oltással, úgy nem léphet be az Egyesült Államok területére.
Ennek ismeretében teljességgel ellehetetlenítik a törvények a szerb klasszis indulását, aki a korábbiakban már háromszor megnyerte a New York-i Grand Slam-tornát.
De rendjén van ez így?
Egyre inkább kifogásolhatók az élsportban a koronavírussal kapcsolatos szabályozások, főleg akkor, ha a törvények csak egy külön csoportot érintenek, jelen esetben a nem amerikai állampolgárságú teniszezőket. Mivel a US Openen ez a helyzet: nem a tornán való indulását tiltanák Djokovicsnak oltatlansága miatt, hanem az országba való belépését. Így történhet az meg, hogy amerikai állampolgárságú, szintén oltatlan teniszezők elindulhatnak az év utolsó Grand Slam-tornáján, de Djokovics nem, mivel ő szerb.
Ha ennyi nem lenne elég, hogy igazságtalannak lehessen tekinteni Djokovics kitiltását a tornáról, vegyük át azokat a tényezőket is, amelyek még inkább nonszensz dologgá teszik a szerb mellőzését. A hivatalos amerikai álláspont szerint a külföldi, oltatlan állampolgárok belépése az országba egészségügyi kockázatot jelent az Egyesült Államok számára.
Fontos megjegyezni, hogy Novak Djokovics a korábbiakban már kétszer is átesett a koronavírus-fertőzésen, továbbá egyik alkalommal sem produkált tüneteket, tünetmentesen vészelte át a betegséget. Ha ennyi nem lenne elég, Djokovics minden bizonnyal nyílt térben, és biztonságos távolságban érintkezne rajongóival a torna alatt, így a szokásos egészségügyi intézkedések betartása mellett valósággal lehetetlen lenne, hogy a szerb játékos szuperfertőzővé válna a US Openen, és megfertőzné az összes embert, akivel érintkezne a két hét során.
Természetesen felvetődhet ilyenkor az emberben az a kérdés, hogy mégis miért nem oltatja be magát Djokovics, és vet véget ennek az egész balhénak?
Erre is viszonylag egyszerű a válasz: az oltás még mindig nem kötelező senkinek sem, és Novak Djokovics családjával együtt szigorúan növényi alapú étrendet követ, komolyan átgondolja, mit visz be a szervezetébe. Jelen pillanatban a szerb véleménye szerint nem annyira megbízható a koronavírus elleni oltás, hogy azt önszántából bevigye a szervezetébe, ami a saját döntése, és közel sem állnak úgy a dolgok, hogy rövid időn belül változtatni fog álláspontján.
Akkor mégis hogyan lehetne azt elérni, hogy a szigorú beutazási törvények ellenére is beléphessen az országba a szerb világsztár? Erre az egyik kézenfekvő opció az lehet, hogyha egy személy belépése az országba államérdeket szolgál, akkor el lehet tekinteni a törvények mellett. És akármennyire érdekesnek tűnhet elsőre, Djokovics szereplése a US Openen igenis államérdek lehet az Egyesült Államok számára.
Amennyiben a szerb teniszező nem indulhat az év utolsó Grand Slam-tornáján, úgy a verseny színvonala lényegesen visszaesik, és akárki nyeri a férfi egyes tornáját, odatehetjük majd a csillagot a neve mellé, hogy rendben, ő nyert, de Djokovics nem indult a tornán. Mert ha Djokovics elindulna a US Openen, akkor bizony az első számú favoritok között kéne említeni a nevét.
Továbbá a korábbi világelső szerb teniszrajongók millióinak a kedvence az Egyesült Államokban, számtalan alkalommal csak személye miatt telik meg a világ legnagyobb teniszstadionja, az Arthur Ashe Stadion. Hiányzásával teljesen más kontextusba kerülne az év utolsó GS-tornája, ami az érdeklődés drasztikus visszaesésével is járhat. Djokovics könnyen diplomáciai útra terelheti az ügyet, mivel a szerb miniszterelnökkel, Alekszandar Vucsiccsal baráti viszonyt ápol, így egyáltalán nem tűnik lehetetlennek, hogy a szerb államfő közbenjárásával sikerülne elérni Djokovics belépését az országba.
Természetesen mindig fel lehet hozni a szerb ellen, hogy a törvények alól senkinek sincs lehetősége kibújni, akár legyen az korunk egyik legkiválóbb, és a tenisztörténelem egyik legsikeresebb teniszezője, rá is ugyanúgy vonatkoznak a szabályok, mint bárki másra. Igen, de ha egyszer azok a szabályok idejétmúltak, és egyben teljesen igazságtalanok is Djokovicsra nézve, akkor el kell fogadni, hogy a koronavírus elleni szabályokat is itt az ideje megváltoztatni, mert már közel sem élünk olyan időket, mint amikor a szabályozások születtek. Főleg akkor, ha amerikai vírusszakértők szerint a koronavírusról már nem beszélhetünk úgy, mint egy világjárványról.
A covidos sportolók életében már más időszámítás kezdődött, amihez egyéb sportágak készséggel elkezdték az alkalmazkodást. Itt az ideje, hogy 2022 augusztusában elérjünk a tenisznél is arra szintre, hogy egy világklasszis oltatlansága miatt ne kelljen kihagynia az év egyik legfontosabb tenisztornáját.
Mert akármi történik, és akármekkora sztárok születnek az idei US Openen, Djokovics nélkül teljesen más lesz a New York-i kéthetes verseny.
A 2022-es US Open augusztus 29-én kezdődik, és szeptember 11-én, vasárnap ér véget.
(Borítókép: Getty Images)