Seszták Miklós fejlesztési miniszter egy keddi sajtóbeszélgetésen akkora bombát dobott a vizes világbajnokság költségvetésének vitájába, hogy az nem igaz. Míg eddig a komplett magyar sajtó a 100 milliárdos álomhatárról beszélt, addig Seszták az MTI beszámolója szerint alsó hangon 130,6 milliárdra kalibrálta a világbajnoksághoz közvetlenül és közvetve kapcsolódó költségek és fejlesztések összegét.

A fejlesztési miniszter szerint csak a világbajnokság szervezési költsége 38,6 milliárd forint, ebben olyan tételek szerepelnek, mint például a nyitó- és záróünnepség megrendezése, a szállásköltségek, a sportlétesítmények üzemeltetése, jegyértékesítés, közlekedés szervezése, biztonság, illetve a FINA részére fizetendő jogdíj.

Ezenfelül pedig vannak azok a világbajnokságra elkészülő fejlesztések, mintegy 92 milliárd értékben, amiknek legnagyobb részét egyébként is megcsinálták volna. Utóbbiak összesen mintegy 85 milliárdnyi kiadást jelentenek a 92-ből. Ilyen például a pesti alsó rakpart, illetve a Margitsziget rekonstrukciója, de a miniszter ide sorolta a Hajós és Széchy, valamint a Császár-Komjádi uszodák rekonstrukcióját is, és természetesen a Duna Aréna felépítése is ide tartozik.

Nem szeretnénk nagy csalódást okozni, de a matekkal ezúttal meg sem próbálkoznánk. Például azért, mert Seszták az MTI szerint arról tájékoztatott, hogy „a legnagyobb értékű beruházás a Duna Aréna és az ahhoz kapcsolódó minden költség – ez 41,637 milliárd forint”. Miközben Fürjes Balázs szerint a Duna Aréna összesen 22 milliárdba fájt. Elképzelhető, hogy Seszták a teljes Dagály-projektre gondolt, akkor viszont megint csak nem stimmel a dolog, mivel a közbeszerzési értesítő szerint ez 43, 36 milliárdba került. Plusz majd' 1 milliárdba az építkezés lebonyolítása. 

Értjük persze, hogy döntik az emberekre a sok tízmilliárdos számokat, néha nettó, néha bruttó, néha úszópalota Dagállyal együtt, néha meg külön, hátha teljesen elveszítik a fonalat. És tényleg, de ez még semmit nem változtat azon, hogy a rendezvény (és kapcsolódó) költségei szürreális magasságokban járnak.

De hogy valami tényszerűt is mondjunk: a 41,367 milliárd akkor is egy olyan szám, ami hivatalos, nyilvános dokumentumok szerint nem létezik. Persze biztos ki lehet matekozni valahogy, a Duna Aréna bruttójához hozzáadva a Dagály nettójának felét meg a tervezési költségeket, a vízfertőtlenítőt és a csatornázási díjat, de ettől még a valódi költségek nem változnak.

Miként az sem, hogy lehet itt fújni a szokásos mantrát arról, hogy ezek a fejlesztések mindenképpen elkészültek volna, csak akkor azt is tessék hozzátenni, hogy viszont az áruk nem lett volna ilyen magas. Ezeket a beruházásokat ugyanis mind az ún. Dagály-törvény alatt, nyilvános közbeszerzés nélkül, meghívásos alapon, gyorsított eljárással rendelték meg, borzasztó szűk határidőkkel.

Azaz nemhogy rendes árverseny nem volt, de a megrendelő úgy ugrált, ahogy a kivitelező vagy a szolgáltatást biztosító fél fütyült. És ez igaz mind a 92 milliárdnyi fejlesztésre, beleértve a balatonfüredi parkolót (3,4 milliárd a tervezett 1,6 helyett) vagy a Róbert Károly körút felújítását, meg persze igaz a 32,9 milliárdnyi szervezési költségre is.

Mert ha a tisztelt megrendelőnek valami nem tetszik, akkor Hosszúék úszhatnak a Dunában, a FINA vezérkara meg sátrazhat a Margitszigeten.

De azon is el lehet gondolkozni, hogy hősies beugróként 5,7 milliárd forintot fizettünk a FINA-nak a rendezés jogdíjára. (Mexikóban rendezték volna, csak ott az utolsó pillanatban visszamondták, azonnal helyettest kellett találnia a nemzetközi szövetségnek.)

Meg azon, hogy a szervezési költségbe vajon beleszámították-e azokat a reklámköltéseket, amiket – információink szerint – a hamvába holt 2024-es olimpiai pályázattól ruháztak át a vizes vb szervezőbizottságának javára. Erről egyébként levélben is érdeklődtünk, közel másfél hónapja várjuk a választ.

A lényeg persze, hogy minden kész lesz időre, még azok a beruházások is – például a balatonfűzfői uszoda felújítása –, amiknél a legutóbbi hirdetmény szerint még a kivitelezőt sem sikerült kiválasztani, mert nem érkezett be megfelelő ajánlat.

A közlekedéssel viszont minden a legnagyobb rendben lesz, nyugtatott meg mindenkit Seszták, a vébé miatt csak a rendezvény idején kell lezárásokra számítani. És bár a Margitszigeten kialakított szurkolói zónáknál gondot okoz, hogy innen bonyolultabb a közlekedés, de

már tárgyalnak egy esetleges kompjárat működtetéséről, amely a Duna Arénához szállítaná a rajongókat.

Úgy látszik, valakinek még épp időben feltűnt, hogy az a nagy kék vonal a sziget mellett nem egy autópálya, hanem a Duna.