A Magyar Úszó Szövetség keretorvosa, Kováts Tímea szerint aggasztó, hogy egy olyan matematikai modell szerint marasztalják el Kenderesi Tamást, amely hiányos és többéves minták alapján létrejött eredményekből született. Hozzátette azt is, hogy Kenderesi értékei soha nem kerültek ki a normál tartományból. Szerinte a WADA biológiai útlevelekre kifejlesztett rendszere ártatlanokat is elmarasztalhat.
Mint arról már az Index is beszámolt, megszületett az elsőfokú, nem jogerős döntés a Kenderesi Tamást is érintő doppingügyben. Az adatokat különböző, egymástól függetlenül dolgozó hematológus szakemberek is megvizsgálták, majd lezajlott a többkörös bizonyítási eljárás. Ennek eredményéről a Magyar Antidopping Csoport (MACS) ügyvezetője úgy fogalmazott, „a WADA-szakértők ezután is masszívan fenntartották a véleményüket”.
A Magyar Úszó Szövetség keretorvosa, Kováts Tímea a Mandinernek beszélt róla, erősen kételkedik a biológiai útlevele alapján Kenderesi Tamást elmarasztaló döntés tudományos megalapozottságában, és úgy véli, a WADA biológiai útlevelekre kifejlesztett rendszere ártatlanokat is elmarasztalhat.
Mint azt a lapnak elmondta, a WADA biológiai útlevél hematológiai modulját 2009-ben vezették be, 2015-ben azonban változás történt. Addig ugyanis direkt módon ki kellett mutatni a sportoló szervezetéből a tiltott anyagot, vagy direkt módon kellett bizonyítani a tiltott módszert, ahhoz, hogy doppingolással lehessen vádolni a versenyzőt. 2015 óta, ha a biológiai útlevél – amely egy matematikai modell – gyanúsnak minősít egy mintát, akkor ez önmagában elég ahhoz, hogy doppingolással vádoljanak egy sportolót.
Az eljárás tehát nem követeli meg a tiltott szerek vagy módszerek direkt bizonyítását.
Amennyiben a matematikai modell alapján egy minta kívül esik az egyéni referenciatartományon, akkor kikérik egy szakértő véleményét. Ha a szakértő úgy véli, hogy valószínű a tiltott szer vagy módszer használata, akkor még két szakértő, úgynevezett expert véleményét is kikérik, és ha mindhármuk véleménye megegyezik arról, hogy valószínűleg doppingolás áll a háttérben, akkor értesítik ki a sportolót arról, hogy megvádolják doppingolással.
Kováts Tímea szerint aggasztó, hogy a bírósági eljárás során sem kell kimutatni a tiltott szer vagy módszer jelenlétét, ugyanis az expertek véleménye a perdöntő.
A Magyar Úszó Szövetség keretorvosa beszélt arról is, hogy Kenderesi Tamás esetében több minta kezelésével kapcsolatban súlyos aggályok merültek fel, sőt – egyelőre ismeretlen okból – bizonyos érvényesen levett minták be sem kerültek a biológiai útlevelébe, ennek értelmében pedig az útlevelének adatai is hiányosak.
Felhívta rá a figyelmet, hogy a hiányos adatok miatt nem szabadna következtetéseket sem levonni a matematikai modell számításaiból, pláne nem elítélni valakit.
A többek között Kenderesi Tamást is elmarasztaló döntés miatt már csak a Nemzetközi Sportdöntőbíróság, a CAS előtt lehet fellebbezni, ami – mint megjegyzik – rendkívül hosszú és költséges folyamat.
Én abban látom a tudományos kockázatot, és a sportoló életét végérvényesen is befolyásolni képes döntést, hogy a direkt bizonyítás szükségessége kikerült a rendszerből
– fogalmazott Kováts Tímea.
Mint elmondta, a doppingvádban összesen 46 mintavételt tüntettek fel, ebből 43-at tartottak érvényesnek, és ebből a 43-ból hat esetben mondták azt, hogy a három adat, vagyis a hemoglobin, a retikulocitaszám vagy az OFFscore-érték közül valamelyik kívül esett a matematikai modell által meghatározott egyéni referenciatartományon. Ebből a hatból egy esetben ejtették a vádat, mert ott elfogadták, hogy egy teljesen legális véradás után született laborminta volt. Ezt a WADA is elismerte.
Hangsúlyozta, hogy a vád alapjául szolgáló hat mintából négy 2017-es minta volt, egy 2021-es, és egy 2022-es, ez utóbbit ugye kivették a vizsgálódásból a véradás miatt.
„Kérdezem én, hogy ha 2022 szeptemberében kapott a sportoló először értesítést ezekről az eltérő adatokról, illetve az ezek alapján felmerülő doppingolás vádjáról, akkor mi történt 2017 és 2022 között? Ha a 2017-es mintákat már rég megvizsgálták és valószínű doppingnak minősítették (volna), akkor már rég ki kellett volna értesíteni a sportolót ezekben az években” – vélekedik Kováts Tímea, hozzátéve, hogy „abszolút valószínűtlen, hogy valaki úgy doppingoljon, hogy az értékei soha nem kerülnek ki a normál tartományból – de eközben mégis tiltottan fokozzák a teljesítményét”.