Ha a Google.hu keresési javaslatai egy picit is jellemzik a magyar netezők lelkületét, elég elkeserítő állapotban van a nemzet. A fiúk nem tudják, hogyan kell csókolózni, a lányok nem tudják, hogyan kell teherbe esni, és senki nem tudja, hogyan kell áramot lopni. Utáljuk a cigányokat, utáljuk a magyarokat, utáljuk az anyánkat, a férjünket, az embereket és úgy általában az életet. De miért írjuk be mindezt a Google-be?
A Google kísérleti osztálya, a Google Labs éppen két éve vezette be a keresőszavak automatikus kiegészítését, és mostanra beérett a munka gyümölcse: bármit ír az ember a keresőablakba, ajánlatként ott sorakoznak azok a szavak, amelyekre eddig a legtöbbször kerestek a netezők. És bár a Google Trends jóval kifinomultabban szemlélteti a keresési szokások változását, az autocomplete zsigeri, instant humorforrás, amely pillanatok alatt képes felvidítani a leghétköznapibb keresést is. Már annak persze, aki tud nevetni a nyomorúságon.
A legjobb angol nyelvű példákra úgy egy hónapja ráállt az Autocomplete Me nevű blog, ahol screenshotok formájában közlik a legmeglepőbb javaslatokat. Ha például a Google.com-on azt írjuk a keresőablakba, hogy Why is, rögtön a negyedik javaslat a Why is there a dead pakistani on my coach? (Miért fekszik egy halott pakisztáni a kanapémon?) Ha meg azt, hogy What a, és hagyjuk, hogy a Google fejezze be a kérdést, kiderül, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a kereső első javaslata a What are these strawberries doing on my nipples i need them for the fruit salad, vagyis: „Mit keresnek ezek az eprek a mellbimbómon? Kellenek a gyümölcssalátához.”
Mindez persze nem jelenti azt, hogy egymástól teljesen függetlenül millióknak jutna eszébe ugyanaz a hülyeség: az első idézet a Lost sorozat egyik epizódjában hangzott el, a második meg egy brit újságíró, rádiós műsorvezető és szextanácsadó, Vanessa Feltz könyvének címe.
De milyen képet fest vajon a Google.hu automatikus kiegészítés funkciója a magyar netezőkről? Kifejezetten szomorút.
A Ki a kezdetű keresésre például az első javaslat a Ki az úr a tengeren, ezt követi a Ki a zsidó, majd a Ki a barát és a Ki az alkoholista. A Van-e kezdetű keresésre egyből jön a Van-e nálatok alkohol, illetve meglepő módon a Van-e bugyi; a Hogyanra a Hogyan kell csókolózni, a Hogyan kell csajozni, illetve a Hogyan lopjunk áramot.
A lehetséges miértek közül a magyarokat az érdekli legjobban, hogy Miért sós a tenger, illetve hogy Miért a rossz lányokat szeretik a férfiak. Ennél szomorúbb képet festenek a Miért nemre érkező javaslatok: Miért nem hív fel? Miért nem esek teherbe? Miért nem jön meg a menstruáció? És főleg: Miért nem kellek senkinek?
A Szeretemre meglehetősen közhelyes javaslatok jönnek: Szeretem a testem (Viasat), Szeretem a bőröd illatát (Romantic) és Szeretem Budapestet (Bojár Iván András). Sajnos jóval elkeserítőbbek az Utálom kezdetű keresések: van Utálom a cigányokat, Utálom a magyarokat, Utálom az iskolát, Utálom az anyám, Utálom a férjem, Utálom az életem és Utálom az embereket. Elképesztő.
A Google.com egyszerűen megoldotta a keresőben jelentkező gyűlöletbeszéd-problémát: úgy védekezik a jelenség ellen, hogy az I hate (sőt a you hate és a we hate) kezdetű keresésekre egyszerűen nem kínál fel semmilyen opciót. Ugyanígy ignorálja az úgynevezett csúnya szavakat: a fuckra, a shitre és társaikra nem jönnek elő keresési javaslatok, de még a penisre és a vaginára sem.
A Google.hu automatikus kiegészítője az angol nyelvű változathoz hasonlóan nem reagál a durva szavakra (nem soroljuk őket, ki lehet próbálni), de az utálom és a gyűlölöm szerepel benne: a magyar netezők jelentős része nagyjából ugyanazt gyűlöli, amit utál is: az embereket, a saját anyját és saját magát.
Ha találnak ennél vidámabbat, írják be a kommentek közé.