Okosabb, jobban felszerelt, mégsem feltétlenül jobb a Samsung új robotporszívója, mint az iRobot veteránja. Kipróbáltuk, hogy mennyi hasznát látja a gép a beépített kamerának.
Szerintem robotporszívókkal nálam nagyobb tapasztalata ebben az országban senkinek sincs. Amikor reggel felkelek, pajkosan robotporszívó-királynak nevezem magam, aztán fogmosás közben elsorolom az eddig tesztelt típusokat (Roomba SE, Electrolux Trilobite, CleanMate 365, Roomba 581, Pogabot), munkába menet felállítom magamban a rangsorukat aszerint, hogy aznap épp mit tartok fontosnak, hazafelé meg beceneveket adok nekik.
Éppen ezért ismerem a gyenge pontjaikat, tudom, hol lehet tönkretenni őket.
Amikor tesztelésre érkezett a Samsung NaviBot, úgy fogadtam, mint Hartman őrmester a kiképzésre váró újoncot a Full Metal Jacketben. Aligha fogod bírni a kiképzést te kis szarzsák, mondtam, és egy egész kis koszvietnamot rendeztem be neki a nappaliban: szétszórt kutyaszőr, morzsák, elgyúrt péksütemény, porcica az összehasonlításhoz hozott Roomba 581-ből, és kábelek kábelek hátán.
A Roomba ezekkel már elbánik, régi veterán, Rambo, aki felszív minden koszt, és tényleg csak akkor megy vissza a töltőjéhez, amikor befejezte a munkát. A kábeleken átküzdi magát, az alacsonyabb bútorok alá befér, és ha elakad valahol, addig küzd, amíg ki nem szabadul. Nem vagyok biztos abban, hogy végig pontosan tudja, mit csinál, viszont a munka végeztével mindig tiszta a szoba.
De a Samsung is sokat ígér, olyan, mint egy kigyúrt újonc, kiváló teszteredményekkel és óriási pénisszel. Motorja erős, két tisztítókart raktak rá, ráadásul egy másodpercenként harminc képkocka készítésére alkalmas kamera is van rajta, így mindig tudja, merre jár. A konkurens termékek a hivatalos leírás szerint csak sejtik a szoba körvonalát, gondolatban feltérképezik a szobát, aztán valami bonyolult algoritmus mentén végigszántják azt, de nekem mindig az volt a benyomásom, hogy inkább csak úgy csatangolnak, és amit tudnak felszednek. Itt van például a Roomba útvonala, ami nem sok tervszerűséget sejtet:
Ezzel szemben a Samsung kamerájának hála mindent lát és mindent észrevesz, tudja, hol van, öntudata van, támadni akar.
Kérdés, hogy mire elég ez a gyakorlatban, és hogy jó-e az egyáltalán a robotnak, ha tudja, mi veszi körül. Gondoljunk csak a Mars-járókra, a Spiritre és az Opportunity-re: alig néhány centit tudnak megtenni óránként, akkora nehézséget okoz nekik a folyamatos adatfeldolgozás, és ez a jelenség bizony nemcsak a több millió kilométerre szolgálatot teljesítő robotoknál tapasztalható, hanem földi személyzetnél is. Mert míg a Roomba izomból tolja végig a munkát, halad, ütközik, megfordul, halad, addig a Samsung halad, ütközik, gondolkozik, tétován körülnéz, és csak ezután halad megint. Két felesleges ütem, hosszabb takarítási idő, kevésbé meggyőző teljesítmény.
És a sok tökölődés ellenére sem hagy a Samsung tisztább terepet maga mögött, mint a Roomba, sőt. Sokkal hamarabb elveszti a lelkesedését, akkumulátora még bírná, mégis sokszor töltőre küldi magát, mondván, hogy kész a munkával, pedig még bőven akadna dolga. Kisebb koszdarabokat a járólapon is képes maga után hagyni, a szőnyeges szobákban meg még több piszok marad a Samsung után. Ez kevés lesz ide, KATONA!
Csak egyszer láttam jelét annak, hogy a kamera jelenléte jól mérhető különbséget eredményezett: amikor a szabadulást tanultuk. Van ugyanis a nappalimban egy heverő, aminek a hasmagassága pont akkora, hogy befér alá egy robotporszívó, de nem mindenhol, az öreg fakeret ugyanis mozgásban van, és itt-ott már megereszkedett. Mint egy csapda: bejutni könnyű, ki már nehéz, és még a Roombának is öt-tíz percébe szokott kerülni a szökés.
A Samsung ezzel szemben elakadt. Az egyenes vonalak mentén haladva ugyan bejutott a heverő alá az első adandó alkalommal, amikor annak hasmagassága meghaladta a robot méretét, a kiverekedés azonban már nem jött össze, és tíz perc után egyszerűen feladta a NaviBot: szomorú csipogással jelezte, hogy neki vége.
Ekkor, mint egy gondoskodó anya, benyúltam az ájult katonáért, kiemeltem, átvittem a szoba másik végébe, és újraélesztettem. Meglepő dolog történt: a legtöbb robotporszívó ilyenkor zavartalanul folytatja munkáját, a Samsung azonban irányba fordult, és nekirontott a heverőnek, és behajtott egyenesen a csapdába. A robot tényleg tudta tehát, hogy hol van, viszont ahelyett, hogy elkerülte volna a bajt, visszahajtott a tett színhelyére, hogy befejezze a munkát.
Az algoritmus bénasága egyébként lelepleződik akkor is, amikor vezetékekkel találkozik a robot. A Roomba erőből letolja ezt a kört, ha drót kerül a kefék közé, addig küzd, amíg ki nem szabadul, márpedig előbb-utóbb mindig kiszabadul. A NaviBot viszont zavarba jön, megpróbál előre-hátra tolatni, de ezzel csak azt éri el, hogy a forgókefére tekeredik a zsinór, aztán jöhet a lefulladás, meg a szomorú csipogás.
A Samsung egyértelműen jó irányba indult el, amikor a NaviBot fejlesztésébe kezdett, de a végeredmény még nem elég érett. Nincs benne elég erő, nem elég okos, és nem is olyan játékos, mint a Roomba, így összességében koszosabb marad utána a szoba, és nagyobb az esélye az elbukásnak is.
A robotporszívók közül a NaviBot a jobbak közé tartozik, és egy-két generációval később bizonyára komoly konkurenciát fog jelenteni az iRobotnak, de úgy tűnik, hogy a Roombának még mindig óriási az előnye a versenytársaihoz képest. Persze drágább is azoknál, a csúcsmodell 150 ezer forintba kerül, míg a Samsung már százezer forintért elvihető, de van Roomba kevesebb felszereléssel már 115 ezerért is, és takarítani az is tud úgy, mint az 581-es. Szóval egyelőre az iRobot marad az etalon.