Februárban kerül adásba az amerikai CBS tévé népszerű, több mint hatezer adást megélt műveltségi vetélkedőjének, a Jeopardynak három különleges epizódja, ahol a játék történetének legsikeresebb játékosait az IBM számítógépe, a Watson hívja párbajra. A játék tétje egymillió dollár lesz (a második és harmadik 300, illetve 200 ezret kap), az IBM jó előre bejelentette, hogy bármennyit nyer, a pénzt jótékony célra ajánlja fel.
Watson már decemberben átment azokon az előzetes teszteken, amikkel az emberi versenyzőket válogatják az adásba, most pedig az első próbajáték is megtörtént. Bár mindenki azt várta, hogy a két emberi bajnok Ken Jennings és Brad Rutter le fogja győzni a gépet, nem ez történt: Watsont nem zavarták meg a néha trükkösen feltett kérdések, és a próbaforduló végén 4400 dollár nyereményt halmozott fel, míg Ken 3400, Brad pedig 1200 dollárnál állt meg (egyébként mindhárom játékos helyes választ adott az összes kérdésre).
A Jeopardy egy időben Magyarországon is látható volt Mindent vagy semmit néven honosítva, a lényege, hogy a játékosok a maguk választotta témában, és nehézségi szinten kapnak kérdéseket. Watsont egy egyszerű lcd kijelző képviselte, amin nem csak a kérdésre adott válasza jelent meg, hanem több válaszlehetőség, százalékos értékekkel, hogy melyiket mennyire véli helyesnek – ezek közül mindig a legnagyobb értékkel szereplő volt a gép hivatalos válasza.
Watson hardvere a hírhedt Deep Blue (a sakkozó számítógép, ami 1997-ben megverte az akkori sakkvilágbajnokot, Garri Kaszparovot) továbbfejlesztett változata, tíz hűtőszekrény méretű szerverházból áll, amiben a tavaly bemutatkozott POWER7 szuperszámítógépes rendszer dolgozik (ezt egyébként a Pentagon megrendelésére, 244 millió dollárból fejlesztette ki az IBM). Adatbázisában 200 millió könyvoldalnak megfelelő mennyiségű tudásanyag van felhalmozva, az internetre nem kapcsolódik, minden tudását előre felvitt és indexelt információk adják.
Nyers számítási teljesítményben, és adattároló kapacitásban az emberi agy nem veszi fel a versenyt a számítógéppel; az érzékeny pont Watson számára a kérdések értelmezése. Az IBM mesterségesintelligencia-kutatói négy éve dolgoznak Watson szoftverén (az elsődleges cél természetesen nem a kvízjáték bajnokainak legyőzése, hanem olyan olyan intelligens adatelemző rendszer kifejlesztése, ami a mindennapi életünket segítheti). A legnagyobb kihívás a kérdések értelmezése, ami a jelek szerint már elég jól megy Watsonnak, még akkor is, ha néha szójátékokkal vagy szlenggel találkozik. A próbajátékon ilyen volt például az egyik kérdéskategória, a „chicks dig me”, ami azt jelenti, engem imádnak a csajok, de akár azt is jelentheti, hogy a csirkék elásnak engem.