A dél-koreai kormány bemutatta internetfejlesztési programját, aminek célja, hogy 2012 végére az országban mindenkinek meglegyen a lehetősége az egy gigabites kapcsolatra. Jelenleg Szöulban és a nagyvárosokban száz megabit az általános, vidéken, ahol még nem érnek el mindenhová az üvegszálas kábelek, ennél jóval alacsonyabb az átlag, de az ország így is a világ legjobb átlagos internetelérésével büszkélkedhet.
A gigabites projekt próbaüzeme már elindult, öt városban összesen 5000 háztartás van bekötve a kísérleti hálózatba, ahol az ezer megabites kapcsolatért mindössze havi 30 ezer wont (5300 forint) kell fizetni. Ez ráadásul még olcsóbb is, mint a jelenleg elérhető száz megabites kapcsolatok, amit 42-43 ezer won (7500 forint) körül adnak a koreai szolgáltatók. A projekt teljes költsége 24 milliárd dollár, aminek a kormány csak a töredékét állja, a nagyját helyi internet- és kábelszolgáltgatók, a Korea Telecom, az SK Telecom és a CJ Hellovision adják össze.
A gigabites internetre feltétlenül szükség lesz már a közeljövőben, ha a világ technológiai élvonalában akarunk maradni, indokolta a fejlesztést a New York Timesnak a projekt egyik felügyelője, Choi Gwang-gi. A 3d és ultra nagy felbontású online videók, ip-alapú tévéadások, videokonferenciák, játékok, és a cloud computing óriási sávszélességet és állandó, stabil kapcsolatot igényelnek. A gigabites sávszélesség azt jelenti, hogy észrevehetetlenné válik a felhasználó számára a különbség aközött, hogy az adatokat a gépe saját háttértárából, vagy egy távoli szerverről olvassa.
Gigabites sávszélességű, kereskedelmi célú internet a világon több helyen elérhető már kísérleti jelleggel, például Hongkongban, Japánban, és néhány amerikai egyetemi városban. Tavaly ősszel az amerikai Tennessee állambeli Chattanooga városát drótozták be gigabites üvegszállal, de a város 170 ezer lakójából aránylag kevés hajlandó kifizetni érte a 350 dolláros (70 ezer forint) havidíjat. Japánban a gigabites net ára havi 5500-6000 jen (kb 14 ezer forint) körül van.
Dél-Korea messze a világ internettel legjobban ellátott országa, másfél-kétszeresen előzi meg ebből a szempontból a toplista további szereplőit – ezek egyébként jellemzően távol-keleti, skandináv és balti országok, de Magyarország is egész jól áll. Ennek a fő oka, hogy a kilencvenes évek gazdasági válságából (ekkor kezdett hanyatlani a nehézipar, ami az ország gazdaságát a háború után beindította) a kormány az internetben látta a kiutat, és óriási összegeket fektetett a nagyvárosok, majd az egész ország internetes ellátásába.