A kutya egyetlen vakkantással többet elárul az állapotáról, mint a gépek, amelyek elméletileg az anyanyelvünkön is meg tudnak szólítani minket. De a több évtizednyi szoftverfejlesztői munka csak arra volt elegendő, hogy egy rohadtul idegesítő homokóra vagy strandlabda forogjon a képernyőn, amikor a gépünk nem akar működni. Bújhatjuk a fórumokat, vagy elvégezhetjük a műegyetemet, hogy jobban megértsük a gépeket, de talán célravezetőbb lenne a másik irányból megközelíteni a problémát. Ezért szeretnék a BME, az ELTE és az MTA SZTAKI kutatói viselkedni tanítani a gépeket.

Az etológusok sok vastag könyveket teleírtak már a kutyák viselkedéséről, és arról, hogy az ember miként alakít ki velük társas viszonyt. De vajon lehet-e társunk egy informatikai eszköz? - vetette fel a kérdést Baranyi Péter, az MTA doktora, a nemzetközi kutatási projekt vezetője.

Először is azt kellett tisztázni, hogy milyennek kell lenniük az informatikai eszközöknek. Sokan emberszerű gépeket terveznek, ám ez is sok nehézséget okoz. Állítólag Miskolcon történt, hogy egy néni bedobálta az érméket a kávéautomatába, rányomott ez eszpresszóra, majd a nyíláson át bekiabált: Cukorral kérem! Ázsiában is népszerűek a humanoidok, és nem véletlenül nem hasonlítanak ránk túlságosan. Ha emberként tekintünk a gépekre, akkor a leghülyébb kérdéseinkre is választ várunk tőlük. A technológiák fejlettsége azonban még nagyon messze van attól, hogy ezt az igény képes legyen kiszolgálni.

Baranyi Péter úgy véli, hazugság emberré tenni a gépet, amikor nem az. Ők inkább az etológia módszereivel közelítették meg a problémát, de ez sem azt jelenti, hogy valamilyen állatnak tartják az informatikai eszközöket. A legújabb okostelefonunk nem farokcsóválással fogja jelezni, ha egy szeretett ismerősünktől kapunk sms-t, de ez nincs is olyan messze a valóságtól. Előfordulhat, hogy a kijelzőjével lefelé fordított telefon ránk morog, kifogásolva a szokatlan bánásmódot.

Nem a gépeket kell teljesen átalakítani, hanem a test nélküli vagy furcsa testtel rendelkező gépeknek kell olyan eszközöket adni, amelyekkel jobban ki tudják fejezni magukat. Ezt valósították meg a kutatók a keretrendszerükkel, az úgynevezett “etomotorral”, amely szinte bármilyen más szoftverbe beilleszthető.

Része lehet például egy navigációs rendszernek, amely aggódó hangon szólhat hozzánk, amikor azt érzékeli, hogy fél órája körbe-körbe járunk. De ennél sokkal többre képes a rendszer, a felhasználó beszédét is tudja elemezni, és ahhoz is tud viszonyulni. "Ha egy telefont leraknak egy társaság mellé, és hagyják hallgatózni, akkor a beszéd alapján következtetni tud az emberek érzelmi állapotára." - mondta Németh Géza, a BME Távközlési és Médiainformatikai tanszékének egyetemi docense. Tehát ha elkezdünk vezetés közben hisztizni, akkor a gps keményebb hangnemre vált, ha kétségbe esünk, akkor nyugtatni próbál. Esetleg be is szólhat, hogy koncentráljunk inkább a vezetésre, ha időben oda akarunk érni.

A kutatók egyik nyilvános bemutató szoftvere az EtoPhone, amely az iPhone szoftverboltjából letölthető. Ez több tucat eseményre figyel, a kijelző simogatására megjelenik egy szmájli, de ha lerakják az asztalra, akkor rezegni, morogni kezd. Az idegen számról érkező hívásokra szorongást fejez ki, és másképp reagál a szokatlan időpontban, mondjuk hajnali 3-kor érkező sms-re, mint azokra, amelyeket nappal kapunk. A szoftvert nem kimondottan átlag felhasználóknak szánják, hanem etológus és informatikus kutatóknak, hogy kísérletezni tudjanak vele.

Az etorobot jelenlegi verzióját még manuálisan kell behangolni,  “Az emberek sem diplomával a kezükben születnek, a virtuális robotnak is időre van szüksége ahhoz, hogy kialakuljon a viselkedése” - mondta Baranyi Péter. A kutató szerint többféle domináns géptípus alakul majd ki, mert a kutyások közt is van, aki pincsit akar, míg mások valamilyen komolyabb fajtát választanak.

Már most is elég összetettek az eszközeink, én például kíváncsi vagyok, hogy a Windows 7 felhasználói közül mennyien értik az erőforrás-figyelő adatsorait, és abból mire következtetnek. Feltéve, hogy egyáltalán tudnak az eszköz létezéséről. A helyzet csak egyre bonyolultabb lesz. Több csatornán áramlanak felénk a telefonhívások, üzenetek és közösségi események, a környezetünket figyelő szenzorok a hőmérsékletről, légszennyezésről, vízállásról vagy zajterhelésről küldhetnek adatokat, és hamarosan már a háztartási gépeink is ott lesznek a neten. Könnyen belátható a jelentősége annak, hogy az ember és gép közötti kommunikáció hatékony legyen.

“Csőre töltött pisztolyt tettünk le az asztalra” - mondta Baranyi Péter a téma fontosságára és a benne rejlő lehetőségekre utalva. A 370 millió forint költségvetésű projektben 50-60 kutató dolgozott, és szeretnék folytatni a munkát, hogy teljesüljön az eredeti célkitűzésük, és a most megteremtett új kutatási irányvonal, az eto-informatika vezető kutatóműhelyévé nőjék ki magukat. Ennek érdekében újabb pályázatokon indulnak, és keresik azokat az ipari partnereket, akik (jól) viselkedő gépeket akarnak gyártani.