Mindenki felkapta a fejét a néhány nappal ezelőtti HP-bejelentésre. Az embereknek az jött le, hogy a világelső számítógépgyártó megszünteti a számítógépek gyártását. Egyesek egyenesen azt a következtetést vonták le a hírből, hogy vége a személyi számítógépnek. Legalábbis az asztali változatának.
A helyzet nem ennyire egyszerű, illetve nem is pont úgy történt az egész, ahogy hisszük. Először is Leo Apotheker vezérigazgató bejelentését két részre kell osztani. Az egyik merőben spekulatív és sokak által félreértett mondat volt, a másik sokkal konkrétabb. Az első az volt, hogy a HP átgondolná a személyi számítógép részlegének jövőjét és az alternatívák között a divízió leválasztása vagy akár eladása is szerepelhet. A másik pedig a WebOS termékek árusításának leállítása.
Messzire vezethet, de érdekes elemzésre bukkantunk a témával kapcsolatban, amely szerint az Apple üzleti stratégiája is állhat a TouchPad bukása mögött. Az Apple nagyon sokat tett a gyártói oldal kisajátításáért, ami nehéz helyzetbe hozza a riválisokat. Exkluzív szerződéseket kötött a hardvergyártókkal a legjobb panelekért, chipekért vagy más részekért. Vagyis a konkurensek nem kaphatják meg ugyanazt a kijelzőt például, legfeljebb a második legjobbat. Nem arról van szó tehát, hogy a HP direkt kevésbé minőségi tabletet szeretett volna gyártani, egyszerűen nem volt rá lehetősége, hogy a legjobbat gyártsa. Ez persze az Apple érdeme és a többi gyártó bűne, hiszen az Apple tudatosan építette ki ezeket a kapcsolatokat és szerződéseket, míg a többiek a múlttal voltak elfoglalva.
Mit jelent ez? A HP csak annyit jelentett be, hogy az igazgatóság felhatalmazást adott a személyiszámítógép-divízió jövőjére vonatkozó alternatív stratégiák feltárására. Ebbe beleérthető az üzletág külön társaságba szervezése, a divízió megtartása vagy akár eladása is. Az egész folyamat nem egyik napról a másikra zajlik majd le, hanem egy-két év alatt.
Ennek ellenére már mindenki a HP számítógépüzletének haláláról beszél, és meglepődve írnak arról, hogy nicsak, új gépet mutattak be néhány nappal a bejelentés után.
A részleg megreformálására szükség van, ezt senki sem vitatja. Ez a részleg adja a legnagyobb bevételt a HP-n belül, de mára kijelenthető, hogy a divízió visszafogja a cég nyereségét. Az elmúlt negyedévben a PC-üzletág 9,59 milliárd dollár forgalmon mindössze 567 milliós nyereséget hozott a cégnek. Más részlegek kisebb bevétel mellett is jobb nyereséget tudnak felmutatni. Pánikra azonban még nincs ok, a HP tartja vezető helyét a személyi számítógépek piacán, még növelni is tudta részesedését nagyjából egy százalékkal tavalyhoz képest. Igaz, kevesebb eladott számítógéppel, de ez a piac sajátja.
A fentinél pillanatnyilag sokkal fontosabbnak tűnik az a bejelentés, hogy év végére kivonja a WebOS-es termékeit, például a TouchPadet, a Pre3 és a Veer okostelefonokat.
Aki figyelte a piacot, annak ez a lépés sem volt teljesen váratlan, de azért meglepetést okozott a kereskedőknek és az elemzőknek is. Azért mondhatjuk, hogy nem volt teljesen váratlan, mert Leo Apotheker már június elején felvetette, hogy licencelné a WebOS-t, akkor a lehetséges partnerek között a HTC-t emlegette. Akkor még meglepő volt ez a kijelentés, utólag már okosabbak vagyunk, valószínűleg már ott próbálták menteni a rendszert.
Magáról a bejelentésről csak a legfelsőbb vezetők tudtak, a HP munkatársainak és a WebOS fejlesztőinek a többsége a közleményből tudta meg a nagy hírt.
A kérdés persze az, hogy mi lesz a WebOS-sel. A HP 2010 áprilisában vette meg a Palmot 1,2 milliárd dollárért, amivel hozzájutott a webOS operációs rendszerhez. Amikor a HP bejelentette a WebOS-alapú TouchPadet, jól fogadták a kritikusok. A gond az, hogy amikor piacra dobták a tabletet, már nem teljesített jól, nyugodtan kijelenthetjük, csúfos kudarc volt.
Egyelőre még senkinek sem világos, hogy mi lesz a WebOs-sel a termékek piacról való kivonása után. A pletykák szerint, ezt még a HP-nél is sokan gondolják így, egy másik nagyobb gyártónak licencelik, mint a Samsung vagy a HTC. Egyelőre nincs szó arról, hogy eladnák.
Mindenesetre eléggé bizonytalan az operációs rendszer jövője, ráadásul gyorsan kell lépni, mert a WebOS-t fejlesztők nem maradnak sokáig ebben a bizonytalan helyzetben. A hírek szerint a nagyobb cégek, mint a Facebook, Google, Apple már lecsaptak a legjobbakra, sokan kapnak hívásokat a Szilícium-völgy vállalataitól.
Visszatérve egy kicsit a HP személyi számítógép részlegére, a bejelentés után szinte azonnal felröppentek a pletykák arról, hogy ki venné meg a divíziót.
De ha végignézzük a legnagyobb gyártókat és jelenlegi helyzetüket, beláthatjuk, hogy egyelőre nem esélyes a divízió felvásárlása. A HP után a Dell, a Lenovo, az Acer és a Toshiba következnek nagyság szerint. A legutóbbi negyedévben eladott 85 millió PC-nek hatvan százalékát ezek a cégek adták el. De ezek a vállalatok nem sietnének megvenni a HP számítógép-üzletágát, ha az el akarná azt adni. Nézzük, miért nem.
A Dell alapítója és vezérigazgatója, Michael Dell Twitteren reagált az eseményekre, első twitjében azt írta, hogy a leválasztás inkább válást jelent, a másodikban azt írja, hogy elképzelhető, hogy Compaqnak hívják majd a leválasztott üzletágat (ezt a PC-gyártótt a HP vásárolta fel korábban), majd elbúcsúzott a HP-től és sajnálkozott, hogy nem akarnak részt venni a PC-bizniszben.
Erre már a HP is reagált, emlékeztették Michel Dellt, hogy még mindig ők az elsők, és hogy még száz százalékban elkötelezettek. Dell negyedik twitjében azonban rámutat arra, hogy ez a százszázalékos elkötelezettség annyit jelent, hogy nem tudják, mi legyen a stratégia. Akárhogy is, úgy tűnik, a Dell nem akarja megvenni a HP részlegét, és Michael Dell már leírta a céget. Arról nem is beszélve, hogy ők maguk is az eladások lassulásával kénytelenek szembenézni.
Nem lenne példa nélküli a piacon ez a stratégia, az IBM a kínai Lenovónak adta el a számítógéprészlegét, és a vállalati szerverek, tárolók piacán erősített. A lépést sikeresnek minősíthetjük, az IBM-nek jobbak lettek a mutatói. A Lenovo pedig sikeresen folytatta a személyi számítógépek gyártását és eladását.
A Lenovo már túl van egy nagy bevásárláson, hiszen korábban ők vették meg az IBM számítógéprészlegét. Az Acer azzal van elfoglalva, hogy kisebb bevásárlásokkal (Gateway, Packard Bell és E-Machines) kialakítsák saját bázisukat, a Toshiba pedig azzal, hogy felpörgessék a csökkenő eladásokat.
Vagyis a legfőbb gyártók most nincsenek abban a helyzetben, hogy ekkora üzletet kössenek. Köszönhető ez leginkább a változó piacnak.
Felmerült még a Samsung neve is mint potenciális vásárlóé, de ezt azóta a cég cáfolta. A Samsung erőteljesen terjeszkedik a PC-piacon, van is néhány kiépített állása különböző szekciókban, de nem valószínű a felvásárlás egyszerűen azért, mert a dél-koreai vállalatok nem szoktak ilyen nagy volumenű bevásárlásokat tenni.
Még egy érdekes tanulság van. A HP TouchPad teljes kudarc volt megjelenése után, eladásai egyáltalán nem úgy alakultak, ahogyan azt várták volna. Ez egy csapásra megváltozott, amikor a kereskedők csökkentették az árat, a legkeresettebb tablet lett, pillanatok alatt elfogytak a készletek.
Ez egyet jelenthet: azt, hogy az ilyen jellegű termékek túl vannak árazva. Az emberek szeretnének tabletet venni, de nem annyiért, amennyiért árulják őket. Sokallják az 500–600 dollárt. A TouchPAd példája is mutatja, hogy 100–300 dollár közötti ár a reális. A TouchPadet ugyanis 300 dollárért adja az Amazon, és jelentősen megugrott rá a kereslet, nemcsak a 99 dollárosért tülekednek a vásárlók.