Bizonytalan időre bezárt az internet egyik leglátogatottabb oldalának számító Wikipedia olasz nyelvű kiadása. Az online enciklopédia szerkesztői így tiltakoznak az ellen a törvényjavaslat ellen, amit több mint egy éves előkészítés után most tárgyal az olasz parlament. A törvény a nyugati világban példátlanul szigorúan szabályozná az online tartalmakat.
Az olasz kiadás a negyedik legnagyobb a Wikipedia aloldalai közül, 847 ezer szócikkénél csak az angol, a német és a francia kiadás tud többet felmutatni. Látogatottsága óriási, Olaszországban a hatodik legtöbb napi olvasót vonzó oldal a neten, csak a Google, a Facebook, a Youtube és a Yahoo előzi meg. Az olasz wiki főoldala és összes szócikkének linkje most a szerkesztők üzenetét közvetíti, miszerint az új törvény az enciklopédia alappilléreit, a semlegességet, a szabadságot és a tartalom ellenőrizhetőségét ássa alá.
Silvio Berlusconi harmadik miniszterelnöki ciklusa kezdetén, 2008-ban tűzte ki célul egy olyan új médiatörvény kidolgozását, ami az online tartalmat is szigorúan szabályozza, azzal az indoklással, hogy a média és a web korlátozása szükséges az állampolgári jogok biztosításához.
Az első, nagy vihart kavart határozatok idén januárban léptek életbe, ezek az online mozgóképes tartalmakat az audiovizuális szolgáltatás kategóriájába sorolták, ezzel a videomegosztókat jogilag a tévécsatornákkal egy szintre emelve. Ez adófizetési kötelezettséget, és a korhatárszabályok betartását jelentette, ami a gyakorlatban azzal az abszurd elvárással járt, hogy a gyermekek számára nem ajánlott tartalmak csak késő este legyenek elérhetők olasz ip-címekről.
Szeptemberben jött az új e-kereskedelmi törvény tervezete, ami példátlan szigorral készül lesújtani a netes kalózokra: a jogsértéssel gyanúsított felhasználókat figyelmeztetés, jogi eljárás, és a védekezés lehetősége nélkül vágnák le a netről az első gyanús esetnél.
A kormány által benyújtott, és most az illetékes parlamenti bizottság elé, majd szavazásra kerülő médiatörvény-javaslat többek között a szolgáltatót tenné felelőssé minden, a felhasználók által feltöltött online tartalomért, és arra kötelezné a szolgáltatókat, hogy 48 órán belül, fellebbezési lehetőség nélkül töröljenek minden olyan tartalmat, ami ellen a médiahatóságnál panaszt emeltek.
Ezek a kitételek nemcsak az EU-irányelvekkel mennek szembe, de teljesen ellehetetlenítenék az összes nagyobb weboldal működését, és további jogi és technikai problémákat is felvetnének, hiszen a szolgáltató a jogsértéssel gyanúsított felhasználó gépének az ip-címét képes azonosítani, a gép mögött ülő embert nem. Különösen megbonyolítja ez a helyzetet a helyi hálózatoknál (ahol egy ip-cím akár több száz gépet is takarhat), a direkt az ip-cím elrejtésére használt proxy szervereknél, vagy a felhasználó tudta nélkül, a távolból irányított zombigépeknél.