Egy hónapja mutatták be Las Vegasban az ultrabook nevű gépeket, amikkel az Intel nagy lökést akar adni a Microsoft Windowst használó gyártóknak. Ezek a gépek mind a vékony Macbook Air nyomába lépnek, amivel az Apple nagy sikert ért el az ultrahordozható gépek piacán.

Az Intel által kitalált ultrabookok egyik első példánya, a Dell XPS 13 Ultrabook márciusban érkezik a magyar boltokba, és körülbelül 350 ezer forintba kerül majd. Valamennyire még csökkenhet az ára, mert azt a mostaninál magasabb forint-dollár árfolyamon matekozta ki egy kereskedő (és nem avatott be a részletekbe), de akárhogyan is lesz, ez a gép biztosan a felső kategóriába tartozik. A hardverből pontosan kiderül, hogy mi ennek az oka. Az ultrabookokat az egész nap úton levő üzletembereknek találták ki, akiknek a hordozhatóság és a teljesítmény egyszerre fontos, ez pedig mindig sok pénzbe került.

Az XPS körülbelül akkora, mint a 11 hüvelykes laptopok, de a vékony káva miatt simán belefért egy 13,3 hüvelykes kijelző, amit ellenálló Gorilla Glass üveg véd. A körülbelül egy kilogrammos masina átlagos terhelésnél olyan kevés energiát fogyaszt, hogy 6-8 órán át nem kell konnektort keresni. Az 1,6 gigahertzes Core i5 processzora viszonylag erős, a 4 gigabájtos memória ma már átlagosnak mondható, és az Intel HD 3000 grafikus csip egyáltalán nem játékok futtatására lett kitalálva. A csupán száz gigabájtos SSD is azt jelzi, hogy nem ezen tároljuk a teljes családi filmgyűjteményt. A tárhelyen elférnek a doksik és más munkafájlok, a legfontosabb mp3-ak és néhány film a hosszú repülőutakra.

Sajnos csak egy angol billentyűzetkiosztásos gépet tudtunk kipróbálni, de a lényeg így is kiderült: a szigetes elrendezésű klaviatúra kényelmes, de a gombok ellenállása lehetne egy kicsit nagyobb is. Sötétben világítanak a billentyűk, és nagyon jó a gigantikus tapipad. A Dell néhány gesztust is engedélyezett a gépen, ha például egyszerre négy ujjat mozgatunk jobbra-balra a tapipadon, akkor aktiválódik a Windows 7 háromdimenziós ablakváltó menüje. A dolog szépséghibája, hogy a Windows 7 egyáltalán nem ilyen gesztusokra lett kitalálva. Furcsán kell csiszatolni a tapipadon, amíg a listán eljutunk a megfelelő programig. Még mindig az Alt-Tab a nyerő.

Egyébként a gép fedele szép alumínium, az alsó része pedig matt fekete, kellemes tapintású műanyag. Nem egy Macbook Air, de így legalább nem lehet rámondani, hogy csak másolat. Egyedül az volt meglepő a gép működésében, hogy néha akkor is hangosan felzúgott a ventillátora néhány másodpercre, amikor egyetlen program sem futott, csak a Windows.

Sok laptopgyártó elköveti azt a hibát, hogy telepakolja a gépeit teljesen fölösleges szoftverekkel, és a felhasználónak az első fél napot ezek kiirtásával kell eltöltenie. A Dell okosan nyúlt az XPS-hez, a kiegészítők többsége hasznos. Az Intel Smart Connect technológia például időnként felkelti az alvó gépet, letölti a leveleket és a naptárbejegyzéseket, majd visszaalszik. Így nem akkor tölt le több száz emailt a gép, amikor kinyitjuk és elkezdenénk dolgozni vele. 5-60 perc közötti frissítési időtartam állítható be.

A Dell beépítette a laptopba a Skyhook helymeghatározó technológiáját, ami a közeli wifi hotspotok alapján megprbálja kitalálni, merre járunk éppen. A felhasználó nyilvánvalóan nagyon jól tudja, hogy hol van, és ez a helymeghatározás nem is a GPS-t helyettesíti, hanem a gépen futó étteremkereső és időjárás-előrejelző appokat látja el földrajzi koordinátákkal. Ha a böngészőben engedélyezzük a helyadatok használatát, akkor Bing és a Google online térképe is rögtön a tartózkodási helyünknél nyílik meg, és néhány kattintással kereshetünk egy jó kávézót.

A laptop arcfelismeréssel védi a rajta tárolt adatokat, és nemcsak a Windowsba léphetünk be a webkamera segítségével, hanem a webes levelezőbe és más online rendszerekbe is, mert a biztonsági modul beépül a böngészőbe. Nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás, mert a gép néha fél percig gondolkozik azon, hogy vajon tényleg minket lát-e, vagy sem, félhomályban nem igazán működik, és ilyenkor kénytelenek vagyunk a jelszavunkat használni. Az ujjlenyomat beolvasása és a hagyományos jelszavas beléptetés gyorsabb, ami jobban passzol az ultrabookokhoz.

Mű-kö-dik

A Windowst használó gyártóknak az jelenti a legnagyobb nehézséget, hogy valamiképpen meg kell különböztetni magukat a többiektől. Hiszen a hardver és a Windows 7 több-kevésbé ugyanolyan mindegyik gépen, a vásárlónak nagyjából mindegy, hogy Dellt vagy HP-t vesz. Ennél a laptopnál a Dell Stage nevű szoftvergyűjtemény a vevőcsalogató extra. Ebben van egy teljes kijelezős zene-, kép- és videolejátszó, amely ugyan jól passzol a dizájnos géphez, de számos jobban működő szoftver létezik. A grafikus felület sem olyan gördülékeny, mint egy OS X-en, az egérgördítésre nem finoman reagál a szoftver, hanem oldalanként ugrál a képek közt.

Ezen kívül van egy Blio nevű e-könyv-olvasó program, illetve az Androidon és iPaden egyaránt elérhető Zinio magazinbolt. A Zinio segítségével a tableten megvett folyóiratokat a pc-n is elovashatjuk. Csalódást keltett azonban a helyadatok alapján működő étteremkereső, ami az Index szerkesztőségében még működött, az otthoni wifin viszont a helyadatok hiányára panaszkodott. Ami azért meglepő, mert ugyanott a Google és a Bing Maps pontosan megtalálta a tartózkodási helyemet.

Hol a Windows 8?

Amint Las Vegasban is kiderült, idén több tucat ultrabook jelenik meg, de a Macbook Air ellen indított hadjárathoz ez csak a fegyvereket, vagyis a hardvereket szállítja le. Mitől lesz egy számítógép ultrabook? Azt azért tudni kell, hogy több mint egy évtizede készülnek alacsony fogyasztású, vékony laptopok, és az ultrabook elnevezés a marketingosztályon született: ezt a gyűjtönevet csak olyan gépek használhatják, amik rendelkeznek az Intel által meghatározott funkciókészlettel.

Egy ultrabooknak Core i3, i5 vagy i7 processzorral kell rendelkeznie, a gyengébb és olcsóbb Celeron csipek szóba sem jöhetnek. A gépeket 14 hüvelykesnél kisebb kijelzővel lehet felszerelni, és 18 milliméternél vékonyabbnak kell lenniük, amihez az érintőkijelzős modellek hozzáadhatnak még két millimétert, mert azok a kijelzőpanelek kicsit vastagabbak. A legfontosabb követelmény az, hogy a gépeknek szélsebesen kell beindulniuk, 7 másodperc alatt el kell jutniuk oda, hogy a felhasználó elkezdhessen gépelni a billentyűzeten. Emellett az akkunak legalább 5 órányi folyamatos működést kell biztosítania.

A hardvernek azonban szükség van egy vezérre is, vagyis egy olyan szoftverre, ami kihozza belőle a maximumot. Az ultrabookok már rendelkeznek egy nagy tapipaddal, amivel megvalósítható a Windows gesztusokkal történő irányítása, de a most használt Windows 7 interfésze nem erre van felkészítve. A Windows 8 alapból vezérelhető gesztusokkal, például olyan egyszerűen lépkedhetünk a szoftverek közt, mint a Mac OS X-en az íróasztalok és az egész kijelzős programok között. A Macen ezt négy ujj oldalirányú mozgatásával lehet megtenni, a Windows 8 - egyelőre csak a táblagépek érintőkijelzőjén - lapozást utánzó oldairányú ujjmozdulattal vált át egy másik, háttérben futó programra. Az Intel ugyan nem követeli meg a természetes interfészt, a gesztusokon és beszéden alapuló vezérlést, pedig ez lehet az ultrabook platform elterjedésének a kulcsa. A Mac OS X jól kihasználja a tapipadot, a gesztusok kényelmessé teszik a rendszer használatát.

Az ultrabook sikere egyelőre kérdéses, mert még legalább fél évet kell várni a Windows 8 megjelenésére. Az Intelnek pedig egyre brutálisabb versenytársakkal kell szembenéznie, mert az AMD is készít alacsony fogyasztású processzorokat, és azok sokkal olcsóbb gépekben is megtalálhatók lesznek. Emellett az okostelefonokat meghajtó, sokkal kevesebbet fogyasztó ARM csipek is megjelentek laptopszerű eszközökben. Ilyen például az Asus Transformer Prime táblagép, amiben a négymagos processzor teljesítménye már az olcsóbb laptopokéval vetekszik, és a kütyü több mint tíz órán át működik akkuról. A Microsoft sincs könnyű helyzetben, mert a rivális Apple mérnökei nem pihennek. A pletykák szerint a kaliforniai gyártó hamarosan az egész laptopkínálatát átlakítja, és mindegyik Macbook Pro olyan vékony lesz, mint a Macbook Air.