Bár a németországi Gamescom a legnagyobb látogatószámú videojátékos rendezvény, az új bejelentéseket a kiadók főleg a Los Angeles-i E3-ra, illetve a tokiói Tokyo Game Show-ra tartogatják. A kettő közötti űrt betöltő Gamescom ugyan néha szokott meglepetéseket okozni, de cégek nem erre az eseményre tartogatják az igazán fontos bejelentéseket. Összegyűjtöttük, miket tartogathat az expó.
A Sony hányattatott sorsú kézikonzoljának legnagyobb problémája a gyenge szoftverkínálat. Nemcsak a megjelent játékok száma alacsony, de igen kevés köztük a minőségi cím is.
Ezen általában exkluzív játékokkal lehet segíteni; a hardvert azért nem vásárolják, mert nincs rá játék, de amíg nem adnak el belőle sokkal többet, a fejlesztők sem fogják kezüket-lábukat törni, hogy annyi pénzért fejlesszenek kézikonzolos játékot, amennyiből egy PS3/Xbox360 játék is kijönne.
Épp ezért a Sonyra vár a feladat, hogy bővítse a platform játékkínálatát, vagy csökkentse az árat. A spekulációk szerint utóbbi a valószínűbb, bár maga a Sony soha nem erősítette meg az ezzel kapcsolatos híreket. Ha azonban szeretnék sikerre vinni a platformot, barátságosabb árcédulára, illetve több játékra lenne szükségük, és rövid távon az előbbi megoldás egyszerűbbnek tűnik.
Rebesgetik, hogy a Sony tervez egy bundle csomagot is, amiben a Playstation 4-et és a Vitát együtt kínálnák megvásárlásra. Figyelembe véve a kézikonzol sikertelenségét, illetve az asztali gép vásárlásösztönző hatását, nem zárható ki, hogy valóban lesz ilyen.
A Sony és a Microsoft még az E3 előtt bemutatták az újgenerációs játékkonzoljaikat, a Playstation 4-et, illetve az Xbox One-t. Az E3-on már a játékkínálatot is láthattuk, illetve az új konzolok várható fogyasztói árát is bejelentették (Xbox One: 500 dollár/euró; Playstation 4: 400 dollár/euró). A gépek megjelenési dátumát egyelőre nem ismerjük; sanszos, hogy a Gamescomon, ha mást nem is, legalább az európai piacra dobás időpontját megismerhetjük.
A Microsoft eredetileg 21 országban tervezte még idén piacra dobni az új Xboxot, de a támogatott országok száma azóta 13-ra csökkent. Az Xbox One még idén megjelenik Ausztráliában, Ausztriában, Brazíliában, Kanadában, Franciaországban, Németországban, Írországban, Olaszországban, Mexikóban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, az USA-ban és Új-Zélandon, de mindenhol máshol 2014-re csúszik a konzol premierje. A Sonynál novemberi bejelentést rebesgetnek, de hivatalos információ még nincs.
„Milyen jó lesz, hogy az Xbox One-on nem lehet használt játékokat futtatni, hogy 24 óránként be kell vele jelentkezni az Xbox Live-ra, és a régiózár miatt mindenki csak a saját régiójában megjelent játékkal játszhat!” – gondolták a Microsoftnál. „Dögöljetek meg” – gondolta az internet népe. Pedig az új Xbox nem lenne rossz platform, de a Microsoft lépései a vártnál több potenciális vásárlót borítottak ki. A Microsoft erre eleinte csak legyintett, de később mégis meggondolták magukat, így végül ugrott a régiózár, a használt játékok letiltása, és az állandó internetkapcsolat igénye is. A Kinect még tartja magát: a rendszer szerves részének tekinthető mozgásérzékelős kamera a Microsoft szerint kulcsfontosságú periféria az új Xbox tervezésekor.
Kérdés, hogy a játékosok is így érzik-e, és ha nem, akkor a Microsoft rezonálni fog-e a népharaggal. Az új Xbox azért kerül többe a Playstation 4-nél, mert a Kinectet is adják hozzá, és jó kérdés, hogy a versenyképes ár nem lesz-e nagyobb fegyvertény a vásárlók szemében, mint a speciális kamera, amit sokan inkább nyűgnek, mint hasznos kiegészítőnek tartanak. Ha a Microsoft meggondolja magát, és kiveszi a csomagból a Kinectet, gyakorlatilag ugyanannyiért lehetne adni, mint a Playstation 4-et. Kérdés, hogy a Microsoft erre hajlandó lesz-e.
Amire számíthatunk: a Microsoft és a Sony is újabb exkluzív játékokat fog bemutatni az új platformokra. Hogy miket, azt pontosan nem lehet tudni; kézzelfogható infók hiányában mindenki csak spekulálhat. A fórumozók a leggyakrabban a Crackdown 3-at emlegetik; a Microsoft exkluzív akciójátékának első két része még Xbox 360-ra jelent meg, és bár kaptak hideget-meleget, nem tűnik elképzelhetetlennek a dolog. Hasonlóan esélyes a Fable 4 is; a sorozat első része még az első Xboxra jelent meg, a két folytatás Xbox 360-ra.
A Sony várhatóan bemutatja a már korábban bejelentett Killzone: Shadow Fallt, az Infamous: Second Sont, a Driveclubot, illetve az Order: 1886-ot. Lehet, hogy a Littlebigplanet 3-ról is itt rántják le a leplet, de a korábbi találgatásokhoz hasonlóan ez sem több spekulációnál.
A harmadik nagy konzolgyártó, a Nintendo ugyan kihagyta a tavalyi Gamescomot, de idén pótolják a lemaradást, és rengeteg játékot visznek ki az expóra. Ki lehet majd próbálni a Legend of Zelda: Wind Wakert, az új Mario Kartot, a Super Mario 3D Worldöt, az új Donkey Kongot, a Wonderful 101-et és a Pikmin 3-at, valamint a 3DS-re, a Nintendo kézikonzoljára készült játékokat is. Hogy ezen felül terveznek-e új bejelentést, azt még nem lehet tudni.
A Ubisoft idén nem tart sajtókonferenciát a Gamescomon, de azt ígérték, hogy egy új játékot is bemutatnak majd az expón. A Square Enix több Final Fantasy-játékot is játszható formában fog bemutatni, de nem tudni, hogy a legjobban várt, az idei E3-on leleplezett Final Fantasy XV köztük lesz-e. Az Activision az ígéretek szerint a Diablo 3 konzolos portját is meg fogja mutatni, és többen remélik, hogy az új Call of Duty-játék, a Ghosts, illetve a Bungie által fejlesztett Destiny is a kiállított címek között lesz. Valószínűsíthetjük a Diablo 3 első kiegészítőjének bemutatkozását is.
A Valve hülyére kereste magát a Half-Life-fal. Az első részből tízmilliót, a másodikból másfélszer ennyit vásároltak, a játékosok és a kritikusok egyaránt imádták, és a második rész második kiegészítője, a 2007-ben megjelent Episode Two egy gigantikus cliffhangerrel ért véget. Mi sem természetesebb hát, mint hogy a Valve nemhogy a harmadik rész megjelenési dátumáról, de még a játék létezéséről sem beszélt soha. Ilyen feltételek mellett szinte biztos, hogy ha a Half-Life 3 legalább gondolatban létezik, arról nem az idei Gamescomon fogunk értesülni.