Steve Ballmer két évtizedet töltött a Microsoftnál menedzserként, ezalatt a világ személyi számítógépeinek 97 százalékára elterjesztette a Windowst. Ezután 13 évet töltött csúcsvezetőként a cég élén, és nem tudta megismételni ezt a bravúrt. Sikere lett a veszte is, túl sokat volt a Microsoftnál a pécékre koncentrálva, és nem tudta igazán magáévá tenni a mobilpiac innovációit.
Steve Ballmer távozása a Microsoft éléről hirtelen történt. Hiába próbálja ezt a cég másként beállítani, valójában nem volt előre tervezett és olyan zökkenőmentes, mint előadják. A döntés látszólag Ballmeré volt, de közeli munkatársai szerint nem tervezett ilyen korán lelépni a cégtől, különösen a nemrég végrehajtott strukturális változások után, amelyek nagy része az ő ötlete volt, és amelyeken majdnem egy évet dolgozott. Korábban azt nyilatkozta, hogy akkor szeretne nyugdíjba menni, amikor gyerekei befejezik a középiskolát, ez 2017-ig adott volna neki időt.
Feltűnő, hogy Ballmer búcsúlevelében nem említi Bill Gatest semmilyen formában, nem köszöni meg a több évtizedes közös munkát. Ennek hiánya miatt még cégen belül is sokan úgy gondolják, hogy talán Gates volt az, aki Ballmer távozását szorgalmazta. Bill Gates sem méltatta Ballmer érdemeit vezérigazgatóként a Microsoft közleményében, csak annyit mondott, hogy a vezető testület tagjaként szorosan együttműködik a vezetőséggel, hogy új vezérigazgatót találjanak. Annyit még hozzátett, hogy az új vezérigazgató megtalálásáig Ballmer irányítja a vállalatot.
Mindez nem jelenti feltétlenül azt, hogy feszültség van Bill Gates és Steve Ballmer között, egyszerűen arról van szó, hogy csak minimalizálni szerették volna az átmeneti állapotot, a "béna kacsa" szakaszt, ami akkor ütött volna be, ha úgy állítják be, mintha Ballmer már fél lábbal a cégen kívül lenne.
Azt azonban az ezen a véleményen lévők is elismerik, hogy Bill Gates már nem támogatta annyira Ballmert, mint korábban. Ez hatalmas változás, hiszen egyrészt Bill Gates mindig a Microsoft egyik legbefolyásosabb alakja marad, másrészt mindig is ő volt Ballmer egyik legnagyobb támogatója. Kiállt mellette még akkor is, amikor egyre nagyobb volt a belső és külső nyomás, hogy mondjon le.
Steve Ballmer Detroitban született. A Harvardon magna cum laude végzett matematika és közgazdaság szakon. Itt ismerte meg Bill Gatest, néhány szobányira lakott tőle a kollégiumban. Első munkahelye a Procter & Gamble volt. Később a Stanfordra járt, de azt otthagyta, hogy a Microsoftnál dolgozzon. 1980. június 11-én kezdett a Microsoftnál, ő lett a cég harmincadik munkatársa. Bill Gates évi ötvenezer dollárt és részesedést ajánlott neki. Személyes vagyonát ma 15,2 milliárd dollárra becsülik, a Microsoft részvényeinek négy százaléka van a tulajdonában, a Forbes milliárdos-toplistáján a 19. helyen áll. 1990-ben vette el Connie Snydert, három fiuk született.
Amikor Steve Ballmer 2000-ben átvette a Microsoft vezérigazgatói posztját Bill Gatestől, a cég piaci értéke 600 milliárd dollár volt. Amikor bejelentette visszavonulását, már csak 270 milliárd. A befektetők és elemzők természetesen Ballmert hibáztatják emiatt, mert egyszerűen nem vett tudomást néhány fontos piaci trendről. A bevételek növekedése ellenére az volt az általános vélekedés, hogy a Microsoft Gates vezetése alatt virágzott, Ballmer alatt pedig sorvadt.
Pedig a kép sokkal árnyaltabb ennél. Steve Ballmer bejelentése egy korszak végét jelenti a Microsoftnál, annak a korszaknak a végét, amely Bill Gates vezetésével indult, majd kettőjük közös irányításával folytatódott, végül Ballmerrel ért véget. Ballmer akkor vette át a vezetést Gatestől, amikor az internethasználat általánossá válásával a cégek új utakat kerestek a számítógépes piacon. A Google például teljesen az internethez, online élethez köthető, szemben a Microsoft két legfontosabb termékével, a Windowszal és az Office-szal, amelyek offline is teljesek.
Steve Ballmerre kétségtelenül nem volt jellemző az a látnoki képesség, ami Bill Gatesre inkább állt: a cég a kétezres években hűen követte az 1990-es években meghatározott stratégiát – jellemezte a vezérigazgatót Michael Cusumano, a Massachusetts Institute of Technology professzora, aki 1995-ben még könyvet is írt a Microsoftról. Tökéletes ellentéte volt a néhai Apple-vezérnek, Steve Jobsnak, és szinte valamennyi nagyobb trendről lemaradt az utóbbi tíz évben. Félreértette az iPhone-t és az iPadet, 2007-ben azt nyilatkozta a USA Todaynek, hogy semmi esély arra, hogy az iPhone jelentős piaci részesedést szerezzen.
Steve Ballmer vezetését két oldalról is meg lehet fogni. A kritikusok szerint a cég lassan reagált a piaci trendekre, már nem ők fejlesztetik a forradalmi újításokat, lemaradt az Apple és a Google által vezetett mobil- és tabletpiaci robbanásról, amely megrengette a Microsoft egyeduralmát. Ezalatt egy sor olyan, bukásra ítélt terméket mutatott be, mint a Zune vagy a Windows Vista. Ami azonban még rosszabb: a nemrég piacra dobott Surface sem hozza azokat a sikereket, amelyet vártak a tablettől, 900 millió dolláros bukás eddig a táblagép.
A másik oldalról azonban a cég megháromszorozta, évi 22 milliárd dollárról 78 milliárd dollárra növelte árbevételét. Ez volt az az időszak, amikor a Microsoft a felhőbe költözött, olyan sikeres termékeket bevezetve, mint az Office 365 és az Azure. Sikeres vállalatokat vásárolt fel, mint a Skype és a Yammer. Keresőjének piaci részesedése megnőtt, megelőzte például a Yahoo-t. És nem szabad megfeledkezni a Windows XP operációs rendszer és az Xbox 360 konzol átütő sikeréről sem.
Egy cég valódi sikere azonban nagyban függ a befektetőktől és a befektetők úgy döntöttek, hogy a Microsoft nem nyerő. Nem véletlen, hogy Ballmer lelépésének hírére hirtelen kilőtt a cég részvényeinek árfolyama, értékük nyolc százalékkal ér ma többet, mint Ballmer utolsó napján. Ironikus, hogy Ballmer utolsó bejelentésével egy nap alatt 18 milliárd dollárt hozott a Microsoftnak.
A részvények stagnálásának oka valójában a cég legfőbb terméke, a Windows. A számítógépekre írt operációs rendszer a Microsoft legfőbb bevételi forrása, a fogyasztók azonban egyre inkább a mobil eszközök felé fordulnak, a pc-piac már évek óta hanyatlik. Ez a folyamat két éve, 2011-ben érte el a Microsoftot, ekkor kezdett el csökkenni a Windows értékesítések száma.
Steve Ballmer alig egy hónapja jelentette be a nagy átalakulást, melynek végső célja a One Microsoft, vagyis egy egységesen működő Microsoft lenne. Az átalakulások legfontosabb feladata, hogy megszüntesse a részlegek közötti konkurenciaharcot és együttműködésre késztesse a divíziókat. Ennek érdekében divíziókat vontak össze, vezetőket váltottak le és neveztek ki. Ezen kívül radikális stratégiaváltást is meghirdetett, tisztán szoftverfejlesztő cégből hardvereket is gyártó céggé alakulnak át. Ennek előjele volt ugye a Surface tablet is, amelyet az addigi partnereket kizárva, titokban fejlesztettek ki.
Kérdés persze, hogy mit szól mindehhez az utód, hiszen ha nem tetszik neki a Microsoft új irányvonala, nyugodtan hirdethet újat és akkor felesleges volt az egész eddigi folyamat. Emiatt a legfontosabb kérdés most, hogy ki lesz a Microsoft következő vezérigazgatója. A keresés már megkezdődött, sok elemző a cégen kívül vár új vezetőt, nem látnak cégen belüli méltó utódot. Az egyik potenciális örököst, Steve Sinofskyt, a Windows-részleg vezetőjét épp egy hónapja rúgta ki Ballmer.
Nem lesz könnyű az utód dolga, mert a Microsoft elvesztette vezető pozícióját a piacon, vezetőből követővé vált, manapság egyre inkább az jellemző rájuk, hogy az Apple-re és a Google-ra reagálnak. De a változások megkezdődtek, a cég megindult a megújulás útján, így nem lehet azt mondani, hogy Ballmer reménytelen céget hagy utódjára. A következő vezérigazgatónak határozottnak és meggyőzőnek kell lennie, hogy végigvigye az ötleteit. Merthogy nem árt, ha van valami víziója arról, mi lesz a következő nagy dobás a piacon. Ballmer feltétlen rajongása a cég termékei iránt fontos volt, de nem árt a kritikai él sem, ami Bill Gatesre volt jellemző.
A Google, Facebook és más sikeres startupok átvették azt a szerepet, amit a Microsoft a kilencvenes években játszott, és ami miatt a legjobb fejlesztők ott akartak dolgozni. A következő vezetőnek megint vonzóvá kell tennie a céget. Az utód sikere Steve Ballmer alapvető érdeke, hiszen még mindig az egyik legnagyobb részvényese a Microsoftnak.