A wearable tech, vagyis a viselhető, testen hordható technológia a legmenőbb kifejezés manapság, nincs is olyan magára valamit is adó techcég, ami ne tervezne okosórát a piacra dobni. A Google már hónapok óta ígérgeti a Google Glass okosszemüveget, ennek farvizén persze egyre több kisebb cég mutat be hasonló kütyüket. A sajtó már a jogi és gazdasági következményeket boncolgatja, miközben még arra a kérdésre is válaszolni kellene, hogy mi is ez valójában, ki fogja ezeket viselni, és miért kell ez.
Reggel hétkor a csuklónkon érzett enyhe rezgés ébreszt, a karperec alvási ciklusunk alapján pont a tökéletes időpontban kapcsol be. Reggeli előtt egy szkennernél húzzuk el a kezünket, hogy az le tudja olvasni a vércukorszintünket, majd eszerint ajánl reggelit. A kávégépre illesztjük ujjunkat, így az ujjlenyomatunk alapján felismer, és pontosan olyan kávét főz nekünk, amilyet szeretünk. Okosvillával esszük a reggelit, ami arra is figyel, hogy ne együnk túl gyorsan, mert az nem egészséges. Reggeli után okosfogkefével mosunk fogat, ami amellett, hogy figyeli a fogmosási szokásainkat, el is küldi azt okostelefonunkra, és figyelmeztet, hogy holnap két perccel több időt kellene a fogainkra szánni.
Nem folytatjuk; már ennyi alapján is láthatjuk, hogy a technológia, és ezek közül is a hordozható technológia mennyire átfonhatja életünket. Az előbb felsorolt eszközök ugyanis nem egy sci-fi filmből léptek elő, hanem már most léteznek.
Nem kétséges, hogy az idei berlini IFA kiállítás a viselhető technológiáról szól. Sőt, már korábban megkezdődött a felhajtás, a Samsung a nyitás előtt két nappal, szeptember 4-én mutatta be az okosóráját. Azt gondolnánk, tudjuk, mit jelent a viselhető technológia kifejezés, de valójában elég nehéz körülírni, mit takar a kategória.
Hiszen a szó szoros értelmében hordozható technológia egy egyszerű Bluetooth-fejhallgató, egy szívritmusszabályzó vagy egy ruhára csíptethető mp3-lejátszó is. Azt azonban sejtjük, hogy ez a kifejezés többet akar ennél. Nem egyértelmű, hol a határ, míg egyesek csupán egy hétköznapokban is könnyedén használható lépésszámlálóra gondolnak, mások a Star Trek világából ismert jövőt próbálják elénk varázsolni.
Az elmúlt hónapokban a Google Glass és a hamarosan piacra kerülő okosórák tartják lázban a technika iránt fogékonyakat. Valóban ez a két leglátványosabb képviselője a kategóriának, de a kütyüket bárhol viselhetjük, akár tetőtől talpig beöltözhetünk, hiszen jönnek az okoscipők, zoknik, nyakláncok és a mindentudó karkötők. Az eszközök többsége úgy működik, hogy a szenzoraival érzékeli, a felhasználó mit csinál, és azonnal küldi is tovább az adatot az okostelefonra, ami levonja a következtetéseket, és figyelmezteti felhasználóját a teendőkre.
Valójában már most is vannak ilyen alkalmazások a mobilokon, a fő különbség az lesz, hogy ezek céleszközök lesznek, kizárólag egy-egy funkcióval. Cserébe pontosabb adatokat adnak, hiszen egy folyamatosan viselt karperec, ami a nap 24 órájában méri egészségi állapotunkat, átfogó képet tud adni arról, hogy van-e valami bajunk. A közeljövőben valószínűleg ezek az egészségügyi állapotot mérő vagy sporteszközök lesznek a leginkább elterjedt hordozható eszközök, az IMS Reseasrch szerint a ma eladott, ebbe a kategóriába eső eszközök hatvan százaléka ilyen karkötő.
De lesznek olyan karkötők is, amelyek folyamatosan figyelik a körülöttünk elhangzó mondatokat, és rögzítik azokat, amiket szeretnénk. Vagy olyan ruhák, amelyek hangulatunktól függően változtatják színűket, vagy éppen automatikusan méretre igazodnak.
Bár a legtöbben még nehezen tudják elképzelni a világot hordozható-viselhető kütyükkel, az új eszközök máris egy sor jogi, biztonsági és gazdasági kérdést vetnek fel. Egy nemrég készült felmérésben az amerikaiak csupán 18 százaléka nyilatkozott úgy, hogy használ ilyen eszközöket (többnyire az egészségüket monitorozó kiegészítőket hordanak), közülük 82 százalék állítja, hogy megváltoztatta életét. Többek karrierjének is jót tett, hogy követték az egészségügyi állapotukat, mert magabiztosságot adott nekik.
A hasznosság ellenére a többség szabályozná az eszközök használatát, a válaszadók fele kétszer is meggondolta különböző személyiségi jogi aggodalmak miatt, ötödük pedig be is tiltaná használatukat. 22 százalék hajlandó lenne olyan eszközt viselni, ami mutatja a hatóságoknak, épp hol járnak, alig valamivel többen (33 százalék) tennék ezt egészségügyi okokból egy egészségügyi intézmény számára.
A fentiekből is látszik, hogy ezeknek az eszközöknek biztonságosnak kell lenniük, hiszen szinte csak érzékeny személyes információkat hordoznak és továbbítanak rólunk: egészségünkről, aktivitásunkról, helyzetünkről, érdeklődési körünkről. Emiatt a cégeknek és gyártóknak nagyon át kell gondolniuk, mihez kezdenek a tengernyi információval.
Valószínűleg néhány éven belül elcsitulnak ezek a viták, amelyek az eszközök létjogosultságáról szólnak, mert annyira elterjednek és megszokottá válnak. A torontói rendőrségnél például a napokban merült fel, hogy a rendőröknek a hajtókájukban kamerát kellene viselniük, hogy felvegyék az intézkedéseket. A Google Glass elterjedhet azokban a szakmákban, ahol mindkét kézre szükség van a munkavégzéshez, de jól jönne az interneten beszerezhető információ, például az orvosoknál, a szerelőknél és az atomerőművekben.
A mindent elsőként kipróbáló véleményvezéreken kívül az üzleti életben lesz érdekes ezeknek a kütyüknek a szerepe. A Deloitte kutatási igazgatója, Duncan Stewart szerint akkor lesz igazán átütő sikerük, ha nem helyettesítenek semmit, hanem gyorsítják, kiegészítik a munkát. Az egész arról szól, hogy kihasználjuk a gyorsan fejlődő internetes szolgáltatások adta lehetőségeket úgy, hogy nem ülünk a képernyő előtt.
A legnagyobb piac az első időkben az egészségügyi szektor lesz olyan termékekkel, mint a Nike Fuelband vagy a Fitbit. Vagy olyan tablettákkal, amelyeket lenyelve a gyógyszer adagolása mellett még a szervezet válaszreakcióit is tudja figyelni. A másik nagy piac a kereskedelmi szektor lesz, mivel a vásárlók akár azonnal össze tudják hasonlítani az üzletek kínálatát és árait. Ha pedig egy olyan üzlet előtt sétálunk el, ahol már vásároltunk, az eszköz jelzi, milyen leértékelések vannak éppen.
Persze még ezek ellenére is felmerül a kérdés, hogy csak agyonhájpolt termékekről és lufiról beszélünk, vagy tényleg több milliárd dolláros piacról. A legtöbb elemző cég inkább azon a véleményen van, hogy hatalmas piacról van szó. A becslések igencsak eltérnek egymástól, de abban mindenki egyetért, hogy közeljövőben nagy lesz a növekedés.
Az IMS Research szerint a 2011-es 14 millió eladott darabról 2016-ra 171 millióra nő az eladott eszközök száma, az ABI Research egy évvel későbbre várja ezt a darabszámot, az Intel Capital szerint már idén elérjük a százmillió eladott darabot. Üzletileg is megéri belépni a piacra: a Visiongain brit piacelemző cég szerint idén 4,6 milliárdosra nő a piac, és ugrásszerű lesz a növekedés a következő években, 2018-ra elérheti a 12 milliárdot is a piac nagysága.
Hogy teljes legyen a sci-fi élmény, a hordozható technológia új generációja beszélni is tud majd – az Apple Siri és a Google Now egy korai formája annak, mire lesznek képesek a jövőben az eszközök. Az okostelefonhoz kapcsolódó kütyük rejtett fülhallgatón suttogják a fülünkbe a szükséges információkat. És nemcsak a lexikonokból vett adatokat, hogy például mennyi Budapest lakossága, hanem azt is, mikor van a barátunk születésnapja, hova vigyük étterembe például a foursquare-es bejelentkezései alapján, és milyen színű pólót vegyünk neki ajándékba. Néhány év múlva azt is megmondhatjuk a virtuális személyi asszisztensnek, hogy a délelőtt látott pólóból egy kék színűt vegyen meg online, és küldesse el a címünkre.
Az egyik legnagyobb kihívás az összes adat kezelése lesz, hiszen ha egyszerre tucatnyi hordozható kütyü ontja magából az információkat, igencsak okosnak kell lennie az egészet vezérlő mobilnak, arról nem is beszélve, hogy energiával is bírnia kell a napot. Mert a trendeket látva mindennek a központja az okostelefon lesz, oda küldi az adatokat az okosóra, a szemüveg, az egészségügyi karkötő, de még a fogkefe is.