Újrahasznosítható, gyors reagálásra képes kísérleti űrrepülőgépet építene a DARPA, az amerikai kísérleti haditechnika vezető ügynöksége. Hasonló célú járművet már évtizedek óta szeretnének az űrkutatási szakemberek, de csak mostanra került közel a lehetőség, és még így sem biztos, hogy valóság lesz a tervekből.

A DARPA célja, hogy létrehozzanak egy, az amerikai űrsiklóprogram járműveinél kisebb, műholdak szállítására alkalmas járművet, ami hiperszonikus sebességgel felszáll, eléri az űrhatárt, kioldja a rakományát, majd visszatér a Földre. Épp úgy landolna, mint bármelyik más repülőgép; ezután a technikusok, karbantartók és mérnökök helyrepofoznák, amíg a gép bevethető nem lenne.

Az új konstrukció – mint azt a Popular Science is írja – azért is érdekes, mert a fellövésekhez újrahasznosítható rakétákat használnának, ami olyan alacsonyan tarthatná a költségeket, hogy kisebb cégek is megengedhetnék maguknak, így a NASA sem roppanna bele a projekt finanszírozásába.

Kísérleti űrtaxi, kis csiptuninggal

A DARPA múlt héten írta ki a pályázatot; szerint kisebb műholdak űrbe juttatására alkalmas járműveket szeretnének. Az ügynökség három céggel kötött szerződést; az egyik a Boeing Company, a másikat a Masten Space Systems – az XCOR Aerospace tervezői –, a harmadik pedig a B-2 Spirit lopakodó bombázót, illetve a Vashollót is tervező Northrop Grumman.

Az új űrjárművet a DARPA egyelőre XS-1 (Experimental Spaceplane 1, egyes számú kísérleti űrhajó) néven emlegeti. Az elvárások szerint a hajónak 1360-2260 kilogramm rakományt, jellemzően kisebb műholdakat kéne alacsony Föld körüli pályára juttatnia, és egy fuvar nem kerülhet többe ötmillió dollárnál. A reakcióidő is fontos szempont: a DARPA úgy tervezi, hogy az űrrepülővel tíz nap alatt tízszer is repülhessenek, vagyis a gépnek a visszatérés után 24 órán belül készen kell állnia.

Miben jobb az XS-1 a többi űrjárműnél? Leginkább abban, hogy ügyesen küszöböli ki azokat a hátrányokat, amik más, hasonló rendszereket sújtottak.

• Hasonló űrrepülőket korábban is építettek, de azokat nem újrahasznosítható rakétákkal juttatták az űrbe.
• Más, magáncégek által gyártott űrhajók – például a Virgin Galactic turistajárata – csak szuborbitális pályán repülhetnek, nem alacsony Föld körüli pályán.
• A NASA űrsiklója újrahasznosítható volt, de landolás után napok teltek el, mire ismét repülhetett – ezért sem felelne meg a DARPA igényeinek.
• A ma használt műholdtaxiknak nincs olyan szállítókapacitása, mint az XS-1-nek. A Pegasus XL például csak 500-600 kilogrammnyi terhet cipelhet, és egy fellövés 30 millió dollárba kerül.

Az XS-1-ben a hadsereg is fantáziát lát. A Space Foundation egyik munkatársa, Micah Walter-Range szerint a járművel igen hamar pályára lehetne állítani egy új műholdat, ami krízishelyzetben igen fontos lehet.

Tegyük fel, hogy támadást tervezünk a következő Oszama bin Laden ellen, vagy valami hasonló történik. Az időzítés miatt viszont nincs műholdunk az akcióhoz a megfelelő helyen. Ilyenkor, ha van egy műholdunk a Földön, másnap egyszerűen feljuttatjuk.

– mondta Walter-Range.